NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 01:23 Összes olvasás: 169582| 10. | [tulajdonos]: lightness | 2013-07-19 11:07 |
Van, látod, olyan is, mint az imént. Hogy megyek az utcán, mintha megtelnék fénnyel és olyan könnyű lesz hirtelen, csak simán szeretlek. Aztán innen, ebből a -pillanatnyi- fényből, olyan tévedés, nehéz gonoszság arra gondolni, h te meg nem.
Amiről írni akartam épp. Meg, hogy nem akarom ezt így csinálni tovább, édes szerelmem. De, látod, nem írom. Szeretnék veled beszélni. Szeretném, ha lennél. Mint ahogy álmodtam egyszer, pont virtuális szerelmem viszonzott időszakában: hogy kinyúlok az autóból, amiben mozgássérült szerelmemmel repülünk, és szakítok egy darab felleget. Ébredés után még percekig a markomban éreztem.
Hát azt hiszem, valahogy így vagyok veled. Nem akarok belemenni annak a kínjaiba, honnan is tudom, h nem szeretsz, h utálsz, h mindegy neked, h elutasítottál, h elfelejtettél, meg folytathatnám, mert ez vhogy olyan, mintha negatív dolgokat gondolnék rólad. És nem akarok.
Mert bennem fény voltál. És az is vagy.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
