NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 01:18 Összes olvasás: 169581| 1063. | [tulajdonos]: szomorít el | 2019-12-18 08:56 | van, akit a mámoros beteljesülés
az elérhetetlen éden
villámcsapásszerű magától értetődés
egymást szomjazó testek
a Másik, ahogy a hiányom
az arcára kiül
ahogy mondataiba rejt és
elrontott kettősünket
mint a billogot, hordja
van, akit országok, ahol már sosem járhat
iskolák, ahova nem veszik már fel
gyerekek, akiket már meg nem szülhet
engem most a középkorú pár
ahogy egymás kezét fogva
mennek együtt
Van, akit mások beteljesülése,
amiben nem volt, de bár lett volna része,
testek egymás felé fordulása,
benne a szomjúság szomjúságom mása,
van, akit a hiány, ahogy egy arcra kiül,
elrejtőzik egy tagmondat mélyén és
az elrontott többes számot,
mint láthatatlan billogot, hordja,
van, akit az országok, ahova már nem jut el,
az iskolák, ahova már nem veszik fel,
gyerekek, akiket meg nem szülhet,
engem most a középkorú pár,
ahogy egymás kezét fogva
mennek együtt.
| |
| 1062. | [tulajdonos]: real | 2019-12-17 18:30 | Csak hogy szembeköpjem magam. Nem könnyű elviselni. Én próbálok máshol lenni, mint ők ketten. Próbálom nem nézni, mással foglalkozni.
Az, h ez se először történik így, nem segít számottevően. Mert igaz ugyan, h túléltem 17 évesen, de pont utána váltottam iskolát (a pont, ahol ketté tört az életem. Na nem a szerelemtől, hanem az iskolaváltástól. Akkor voltam utoljára a helyemen, na jó, a fiam születése utáni napon is.)
Szóval az, h én ezt hosszabb távon nézzem ezt, az viszont még nem lett túlélve. De valamiképpen most lesz. Egyrészt pl el fogok menni szakorvoshoz, ami esetleg eltávolít a munka világából, mert ha nem érezném magam most így, már rég meg kellett volna rémülnöm, és fogok is, gondolom, ha. (Hogy meg lehet szokni a test abnormális működését, ha tudok tőle reggeltől estig dolgozni. Tényleg nem vagyok normális.)
Nem szól rólam az élet többet. Mondjuk, ez 2017 ősze óta így van, azóta csak úgy teszek, mint aki előtt áll még a halálon kívül más is. Mint aki él. Nem, ne értse félre senki, nem vagyok elkeseredve, jó, h legalább itt elengedhetem a tettetést. Mert egyébként pénzt kell keresni, ahhoz meg ezt el kell rejteni.
Szal nincsenek terveim, s talán ez végre a valóság, ahol vagyok. Paradox módon, ahogy most idáig eljutottam, megsuhintott, h talán fogok én még szívből örülni. De ha igen, kizárólag e szigorú, illúziómentes valóság keretei között. Mert az örömhöz nem kell a dolgoknak hibátlannak lenni. ( Pl el tudom képzelni, h betegen is tudnék boldog lenni, ámbár ebben tévedhetek is. ). Pontosabban nem hibátlannak kell lenniük. Hanem valódinak.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1061. | nélküled: down | [tulajdonos]: urai | 2019-12-15 20:06 | | Visszaolvasva, ez pont egy hazug bejegyzés. A naplóm elég alacsony színvonalú az utóbbi időben. Úgyhogy most legalább 3 hétre megtiltom magamnak, h ide bármit írjak. | |
| 1060. | [tulajdonos]: urai | 2019-12-15 16:23 | Rühellem a hazugságot. Pedig elég nagy koncentrációban van jelen ezen a munkahelyen. A szavak között, mögött, a ki nem mondottban, a magáról mit se tudóban. Aj,aj, ti látszólag szép szavak, ti nehezen tetten érhetők. De időnként szinte megüt, vagy felkavarja gyomrom vmi hamis.
Már csak 1 hét, már most hétvégén is sokkal szabadabb vagyok, mint rendesen, kilátok, rálátok jobban. Hamisság. Hogy tudna ilyesmi legyőzni? | |
| 1059. | [tulajdonos]: tej, fog, kő | 2019-12-15 12:03 | "Tejfoggal kőbe mért haraptál?
Mért siettél, ha elmaradtál?
Miért nem éjszaka álmodtál?
Végre mi kellett volna, mondd?"
(J.A.) | |
| 1058. | [tulajdonos]: nóta | 2019-12-13 18:31 | Úgy tűnik, még mindig jó a számmemóriám. Rémlett, h egy másik bigyula dallamára (nótájára a' la Balassi), megy a tegnapi, s kikerestem:
Hogy a hiányod egyszer csak
lesz olyan jó, és kimegy.
Nem akar, mert
nem érzi indokoltnak,
de aztán rám néz és,
bár nincs igazam, otthagy.
De vissza nem jön,
hiába hívom, többet.
A tegnapi 'végleges':
Úgy teszek, mintha nem boszorkány lenne,
mintha nem az életemre törne,
cserébe úgy tesz, mintha nem is ölne,
s jósága így visszacsatolva
megkímél, mert elment kedve.
Nem olyan nyilvánvaló, de bennem egy dallama van ennek a kettőnek. | |
| 1057. | [tulajdonos]: how to chat | 2019-12-12 16:58 | Úgy teszek, mintha nem boszorkány lenne,
mintha nem is az életemre törne,
cserébe úgy tesz, mintha meg sem ölne,
s jósága így visszacsatolva
tán megkímél, mert nem lesz hozzá kedve.
| |
| 1056. | [tulajdonos]: rhetoric | 2019-12-11 18:25 | Hogy éljek anélkül, hogy naponta lássalak?
Hogy éljek úgy, hogy naponta látlak? | |
| 1055. | [tulajdonos]: vmi | 2019-12-11 16:58 | "Valami örök tovasuhogás
Valami puha csöndbe, puha végtelenbe,
Valami tegnap, mely mintha ma lenne,
Valami vízalatti ragyogás,
Valami messze, panasznéma gyász,
Valami jaj, melynek már nincs keserve,
Valami vágy, s a vágy tilalma benne,
Valami könnyű, szellőhalk varázs,
Valami, ami nem is valami,
Valami még kevesebb, az, ami
Valami tűntén kezd csak sejleni,
Valami lassú, árnyhűs rejtelem,
Valami, ami újul szűntelen,
Valami gyors, lőtt seb a szivemen."
/Szabó Lőrinc/ | |
| 1054. | [tulajdonos]: fény | 2019-12-10 20:42 | Szakadozik fel. Most örülök. Mert azt hiszem, h az egymást szeretők csak eltalálnak egymáshoz. Jólesik, h nemcsak azokból a faszkodásokból áll ez a téma, amik velem megestek.
Olvasom az egyik könyvet pdf-ben. Ezzel ment a nap. Jó gyenge vagyok, de egyébként a testemet leszámítva jobban. Tényleg muszáj lenne egészségesebben élnem, nem nagyon feszegethetem tovább ezt a húrt. Ki vagyok írva egész hétre, de holnap az osztályom miatt menni akartam dolgozni, nem tudom, fog-e menni. A könyv egyébként segíthet, mert betalál, csak volt már ilyen, ha a találatok nyomán nem változtatok semmit, cseszhetem.
Legalább 2x felraktam már, de megint aktuális, hát kikerestem. A faszkodásokról. Azért is, h hátha most már más szemmel tudom nézni, pl a könyv nyomán.
ZAZ
Some build immense stone buildings , gigantic streets, walling up their never to be wives, constructing comlex worlds of vast fantasy, casting it too, nonchalantly in a corner, in the middle of a long description; some devour ranks insatiable eating themselves up into the endless skies, some simply start fight after fight, forget themselves in warring and the strategy of destruction on a grand scale or even better in minutiae tasks demanding minutiae portioning of attention, the pettier the better; to make up for that moment of self-abandonment, that moment of infinity ever waited for, having been born for, that moment lost.
And the undergrowth, so gross, subconscious you say? For there are never just those people involved like in those rotten romantic comedies I hate from the bottom of my heart, and when there is just one more person, and there always is, and not just one, but dozens of them, so when the two people are not alone, there is always min one who suffers, more people means struggle and pain and blood and dark, dark, dark recesses of the heart whatever way it turns out to be. Blessed are the blind who cannot see, who think simply as they can only remain pure. But being a seer means eternal deprivation of returned love.Or damnation and cruelty.
So there is a choice always.To be loved back is a miracle that rarely happens, I have read that 90% of love ever felt is unrequited, so it is a miracle that makes one speechless, that makes the whole world totally different, a deep silence so deep like looking into a well and glimpse into the heart of the universe and there is no blood and no struggle, rough seas are pacified and you are so full of gratitude and that peace that you are unable to be bad, there is a deep desire to make everybody as happy as they can be, to be good, to help, to sacrifice yourself, anything really because you have reached the most, what you were born for.
So of course there is no next day to it. Just the loss. And the knowledge of it. Which can still make miracles. Because you have seen it. You are now a seer.
(2013. febr)
Talán ezt kell legyőznöm. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
