NAPLÓK: leállósáv
Legutóbbi olvasó: 2024-04-17 22:26 Összes olvasás: 26158| 82. | [tulajdonos]: feszültségpankrációs | 2018-12-13 00:16 |
szerepjáték
nem tudom mi az életstratégiája
elképzeltem már számtalanszor hogy nekem is van
beillesztem a látóterembe
most is
de
ugyanaz a koszos kilátás mint mostanában mindig
a maga esetleges és esetlen árnyjátékaival
amiken keresztül ha már nagyon unom magam
– gyakran –
akkor lehunyom a szemem és üvöltök
kisgyerekszokás de nálam még mindig hatásos
igaz
ilyenkor az északi tengerek szürkeségét látom mögöttem
és valamennyit a naptárak ígéreteiből
amiktől nem nyugszom meg ugyan
de pontosan ki tudom számolni rajtuk
a még beírható jövőm
ilyenkor törött óramutatóként jár velem a test
nem engedelmeskedik a működtető akaratnak
a mozdulatok vargabetűibe kényszerítene akkor is
ha tudnám az utat a megnyugvás felé
egy ideje
túl szűk lett kettőnknek a tér
túl szűk ahhoz
hogy bármeddig is eljuthassunk benne
pedig tudja hogy én szeretek felszabadultnak látszódni
legalább magam előtt
olyannak
aki nem függ már senkitől semmitől
erkölcsi gátlásaim ha még lennének is
röhejesen hatnának a mostani helyzetemben
és nagy valószínűséggel ilyenkor úgy viselkednék velük
mint egy rosszul megírt szerepversben
feszengő költő aki tudja hogy
idióta ripacs de az ebből adódó feszültségét
cinikus megjegyzésekkel leplezi
az erkölcsi gátláshoz visszatérve
a viselkedésem attól is függne
hogy éppen mit értek erkölcs alatt
legszívesebben felrobbannék mikor érzem
hogy a mozdulataim megkérdőjelezik akaratom
őszinteségét
tudom hogy a kényszeredett cinikus vigyor
ami időnként belehazudik a saját tükörképembe is
a ferde mosolyom és a félvállon át vetett
lapos pillantás vérforralóan lenéző tud lenni
de nem lehet
és már egyre inkább nem is akarom uralni
tartozékom lett ugyanis
és
időnként leplezetlen büszkeséggel figyelem önállóságának
ezt a
mindenkitehetegyszívességet bunkómarketingjét
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
