NAPLÓK: kéretlen intimitás Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 13:07 Összes olvasás: 1556127. | [tulajdonos]: égi hímpor | 2018-11-17 07:38 | A régi verseim "egyszikűek".
"Felülről" lettek beporozva. (égi hímporral)
Az újak már kétszíkűek , önbeporzásúak.
Hogy ez fejlődés-e, vagy visszaesés, nem tudom.
Nyilván nézőpont kérdése.
De, hiszek bennük a mai napig.
Míg az újakat, csak tudni vélem! | |
26. | [tulajdonos]: Zuzmarának | Zúzmara: Nem tudom | 2018-11-17 07:23 | Szia Zúzmara!
Köszönöm. Örülök ha tetszik! :-)
Keményen dolgoztam rajta, s még biztosan fogok is, hogy ne érdekeljen.
De tudod, majd a "teszteknél" derül ki.
Egyszer kétszer már átmentem rajta.
Ezért mertem kijelenteni.
Pl. : variációk, egykére, a vámpír próbája és a forródróton
Ez már nem is kettő, hanem három.
Ezért is mertem kijelenteni.
De tudod, ezek új keletűek.
A néhány régi, jónak tartott versemért, viszont haraptam, s lehet, újra harapnék. :-)
Neked is legyen szép napod!
| |
25. | [tulajdonos]: példa | 2018-11-17 07:02 | Nem azért írunk, ha írunk, rosszul, közhelyesen, ömlengve, akár visszaesően, vagy stb. stb.... sorolhatnám a jelzőket, hogy megfertőzzük a költészetet, vagy a szerkiket bosszantsuk, hanem azért, mert a fejlődésünk jelenlegi fokán erre vagyunk képesek.
Mindenki máshol tart éppen, önmagához, és más alkotókhoz viszonyítva. Lehet, nem bántóan is, a "rossz hírt" a delikvens tudomására hozni. Van erre, jó pár példa. Sokszor érzem azt, hogy a meó, egy, valamilyen feltételezésből indul ki. Ahelyett, hogy kérdezne. Ha találó a feltételezés, a szerző szakmaiságot érez. Ha mellé fog, már kész is a baj!
Az össze-vissza vélemények pedig, nehezítik a tanuló tájékozódását.
Jó lenne, valami kevésbé szubjektív mérce, mint a szekik szakmai magánvéleménye.
Mert így, a kiválasztott magánvélemények átlaga csupán a besorolás.
Az is valami, persze, de nem minden.
Egyszer, "hallottam" egy ilyet Csevinka Dávid "tollából". A Csak ínyenceknek c. versemhez írta.
"Van benne valami, ami tetszik és amivel bárki könnyen szimpatizálhat, tovàbbi munkára javaslom. (Húznék belőle, főleg a végéről, azt gondolom, hogy ebben az esetben minden sornak fontosnak kéne lenni, tehát minden sort rágjon újra át. Várom az eredményt, de szánjon bőven időt, senki sem siet sehová., tovàbbi munkára javaslom.)"
| | Olvasói hozzászólások nélkül24. | Zúzmara: Nem tudom | 2018-11-17 06:57 | Szia Ildikó! Biztos vagyok benne, hogy téged is érdekel, milyen fogadtatásban részesül a versed. Bocs, ha magamból indulok ki. Jó a naplód. Szép napot. :) | |
23. | [tulajdonos]: Jöhet a teszt! | 2018-11-17 05:38 | Már most, ott tartok, hogy mindegy, egy versem múlik-e vagy marad. És ez jóóóóóó! Jó! Jó! Jó! | |
22. | [tulajdonos]: kieg. | 2018-11-16 20:13 | Vendégek vagyunk. Igen. Itt az oldalon, s jár nekünk a korrekt, egyöntetűen szívéjes bánásmód.
Vagy a szánk!
| |
21. | [tulajdonos]: jav. | [tulajdonos]: innen, ahol vagyok | 2018-11-16 20:09 | Csak idő kérdése volt, hogy elegendő "hibát" kövessen el.
...míg Tóni a gyengébben szerplőket, az újakat igyekezett bátorítani, s a jó dolgokra helyezte a hangsúlyt, addig tgf, a szerinte "írtani valóknak" esett neki. | |
20. | [tulajdonos]: innen, ahol vagyok | 2018-11-16 20:02 | NEM IGAZ MÁN, HOGY ENNYIT FOGLALKOZOM VELETEK, S EZZEL AZ OLDALLAL! :-)
Én látok összefüggést tgf "belépője" és szó nélküli távozása között. "E világon, ha ütsz tanyát, hétszer szüljön meg az anyád." A kezdetben meg van írva a vég is. Volt akit erősített a megjelenése, volt akit gyengített. S volt aki ezt, nem nézte jó szemmel. Vagy, pont hogy jó szemmel nézte.
Csak idő kérdése volt, hogy "hibát" kövessen el.
Lehet, hogy rossz indulat nem volt benne, de talán egy "majd rendet csinálok én köztetek", mintha lett volna." Nelli verse alatt, ugyanis, kibukott belőle.
Engem nagyon emlékeztet ami történt, Tóni újra megjelenésének körülményeire. A különbséget abban látom, hogy míg Tóni a gyengébbeket, az újakat igyekezett bátorítani, s a jó dolgokra helyezte a hangsúlyt, addig , a szerinte "írtani valóknak" esett neki. A neki nem tetsző dolgokat vette célba először. De előbb, Pl. a GY-ében neki ugrott a versemnek, holott Grétivel voltam tárgyalásban. Hogy ez mennyire rávetődés volt a kiszemelt témára, az mutatja, hogy megszólítani is elfelejtett.
Elragadták az érzelmei, a vágya hogy elpusztítson valami (szerinte) rosszat, azonnal. Persze, beindítva ezzel az önvédelmi reakciómat.
Ugyanígy esett a pillantása Nelli versére, Imréjére, amik előtt egekig emelte Kriszta líráját. Abban persze semmi kivetni valót nem talált. Kitüntette barátságával, szíve szeretetével, mindannyiunk szeme láttára. Persze elejtett egy két szívélyes, kedves szót, erre arra, menet közben. Jutott belőle nekem is, de az kevés volt ahhoz, hogy a bizalmat megalapozza. Hiszen nem voltak meg hozzá az alapok, mint sokaknál régről.
Tónihoz hasonlóan, ellenállást is váltott ki a végén.
| |
19. | [tulajdonos]: metabolizmus | 2018-11-16 11:22 | Hirtelen szélcsend lett a kikötőben. A morajlás elcsendesült. Most várom, hogy ránk szakadjon az ég. A cetek, a kardszárnyú delfinek, a szapora heringek, s az öregecske fűrészhalak, az egyívásúak, máshol szelik a vizet. Majd, a nagy szabadságból, mely leszívja erőiket, vagy feltölti, visszatérnek, de soha nem ugyanazok már, akik voltak. Változnak. Tapasztaltabbak, megfontoltabbak lesznek. S mind otthonosabbak, a maguk piszkította vízben. | |
18. | [tulajdonos]: Egy bimbózó... jav. | 2018-11-15 07:42 | Elkövettem azt a hibát, hogy nem ragaszkodtam hozzá, hogy egy idét-egy odát játszunk, s hagytam, hogy mindent átvigyen a naplójába, Kriszta! Pedig, éreztem, hogy baj lesz belőle. Mert nem érzi, nem tudja, nem értékeli, hogy mit kapott tőlem, hogy milyen "áldozatot" hoztam érte. Tanulság: a hegy nem megy többé Mohamedhez.
A barátságunk bimbózó volt, s egy rövidke időre, azt hittem nem vagyok egyedül. Mert hiába vesznek körül sokan, hiába írhatnék sok másnak, senkinek nem lehetek a Tölgyfája. Ilyen, csak kb. 20 évenként adódik egyszer.
De, ha egy helyzetben nem tudom, hogyan viselkedjek, mindig átmegyek "tudományosba", s az felér egy cserbenhagyással.
Úgy látom, mert megfigyeltem, hogy az irracionális belső bizonytalanságát kompenzálta, próbálta kompenzálni Szakállas Zsolt oldalán. „Poros utak füveit kérdem: mit láttok bennem? „Graffiti. Hogyha valakit maga alá gyűr, akkor nagyobbnak, jobbnak, szebbnek érezheti magát, s látványos diadalt arathat. Azt is tudom, milyen az, mikor valakinek a sikere idegesít bennünket. Nem tett jót, azt sem, hogy megdicsértem valakit, akinek a versei, Őt idegesítik. Erre írtam azt, hogy nem von le semmit az Ő csodálatosságából, ha más is az. De neki, nem elég az, hogy Ő is csodálatos, mert neki kell lennie a legcsodálatosabbnak. Ismerem ezt az érzést. :-) Úgyhogy, tudom, miről beszélek. Pedig nem zárja ki egyik a másikat, mert Ő a legcsodálatosabb Mórotz Krisztina, akit ismerek. De, nem szeretnék úgy járni, újra megsérülni, mint a múltkor. Úgyhogy óvatosan kell bánnom a farbával! :-) Egyébként pedig a Vezsenyiségemből nem veszíthetek senki javára. S azért, mert sokszor vagyok engedékeny, s hagyom magam kenyérre kenni, azért még nem vagyok hülye.
S persze, kapott egy jobb horgot, vagy egy bal egyenest, gyomorszájast, vagy mit, de olyat, hogy az még nekem is fájt.
És, nem segíthetett volna, azután, már semmi.
KIÁLTANI KELLETT VOLNA: ZSOLTI, EL A KEZEKKEL A BARÁTNŐMRŐL!
De hát, Ö magától szaladt bele Zsolt öklébe. S annak is joga van magát megvédenie, s lehet ahhoz néha ölnie is kell. Azt gondolom róla egyébként, hogy béketűrő és jólelkű ember. Nem ismerem, ez csak egy benyomás volt róla, korábbról, az eddigiek alapján. Hogy mi történhetett a háttérben, azzal soha senkinél nem kívánok foglalkozni. Nem kívánok becsatlakozni, senkinek az "alagútjába". Csak a látható dolgok érdekelnek.
Még valami: Senki nem tudta volna visszatartani! De ha mégis, akkor is, csak ideig, óráig.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|