NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 06:41 Összes olvasás: 63587787. | [tulajdonos]: переплетены | 2022-06-13 22:02 |
Misztériumszámba megy (én annak veszem), amikor a versek kiválasztanak egy jelentéssel bíró véletlen időszakot az egymással való beszélgetésre, mintha valakinek a fejében randevúzni akarnának, vagy egybe akarnának esni, vagy egyenesen egymásba. Ez a két vers egymás mellett szól most a fejemben. És erről most kivételesen nem az internet algoritmusai tehetnek. Az offline valóságban habarodtak egymásba. Bennem.
Szécsi Margit: Címer
Se oroszlán, se olajág, se cifra mező - címeremben Uram, Uram, se pénz, se erő, de én hálok a világgal, nem énvelem ő.
Ady Endre: Ne lássatok meg Ne adjatok rám aranyos palástot, Nem kell a gyémántos korona, De vigyétek a víg csörgő-sapkát is S tarka köpenyeg sem kell soha. Szürke-országnak vagyok a királya, Láthatlan trónom nekem ragyog. Amíg nem láttok, nem ékesíttek, Nem rubrikáztok, addig: vagyok.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!