NAPLÓK: az utolsó alma Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 13:13 Összes olvasás: 63283502. | [tulajdonos]: xeno(n)fóbia-issue | 2020-03-22 14:46 | Nem csak nekem jutott eszembe. Ettől, természetesen, nem vagyok boldogabb
"Az elmúlt napokban a nyilvánosság egészen változatos helyeiről vették célba a nyugdíjasokat: a vidéki és országos lapok épp úgy kurvaanyáztak, mint Tibi atya, de a buliba lelkesen Hámori László is beszállt. A jelenség persze már korábban elkezdődött, hiszen már előtte is egy emberként röhögött az ország egy része azokon, akik felvásárolják a boltból a lisztet, de mostanra annyira kicsúcsosodott, hogy a nyuggerezés valamiféle össznépi programmá változott. A nyugdíjas összességében az új migráns lett. Az analógia már csak azért is megáll, mert a bevándorlás/migráció mint jelenség helyét vette át a koronavírus a Téma, Amihez Mindenki Ért listán, de mint minden esetben, itt is fontos, hogy legyen egy-két csoport, amit kiemelten utálunk miatta. Az a helyzet, hogy Magyarországon nyugdíjasnak lenni elég szar. Nem csak kevés van hátra az életükből, általában küszködnek valami betegséggel, egyre kevésbé tűnik átláthatónak számukra a nagyvilág, sok esetben pedig a családjuk anyagi helyzetén és türelmén múlik a boldogulásuk, de még általában ki is vannak szolgáltatva az aktuális kormánynak, amit ennek ellenére mégis 40-50 évvel ezelőtti tapasztalatokból levezetve szeretnek/utálnak. Ha politikáról van szó, ráadásul mindenki utálja őket valamiért már első ránézésre is: a fideszesek szerint DK-sok, a DK-sok szerint fideszesek. Talán pont nem arra a public shamingre van még szükségük, amit azért kapnak most, mert az ország fiataljai köztársasági érdemrendet várnak el csak azért, mert ők otthon maradnak. Talán ahelyett, hogy fotózgatnánk őket, ahogy a tiltott helyen ülnek a buszon, esetleg szólhatunk nekik, hogy ott most nem szabad ülni. Ha kimentek a piacra, akkor akár két fénykép mellett beszélni is lehet velük, hogy igazából miért vannak most ott? Vagy esetleg megérteni azt, hogy bizonyos kor felett már egyáltalán nem olyan magától értetődő, hogy valaki nem tudja olyan könnyen elengedni a mindennapi életét. Ahogy az sem elvárható, hogy valaki órára pontosan kövesse a híreket, az pedig már pláne nem, hogy hiteles forrásokból tájékozódjon. Nem, nem azért, mert hülyék, hanem azért, mert öregek. „Elképesztő, hogy mi itt mindent megteszünk érte, ő meg a hála legkisebb jelét sem mutatja.” Ismerős ez a kiakadás? " (Fekő Ádám, 2020. március 20. péntek, 07:06, azonnali)
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|