NAPLÓK: az utolsó alma Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 09:35 Összes olvasás: 63599| 438. | [tulajdonos]: két fordítás | 2019-10-15 11:37 | La Fontaine: A farkas és a bárány
Minden érv oly erős, mint a képviselője:
bizonyítom, tanulj belőle.
Szomját oltotta Barika
egy patak tiszta, szép vizében:
s ott termett a csikasz, kalandvágyóan, éhen,
lesni, mihez juthatna a hasa.
"Te pimasz, a patak sarát mért zavarod rám?!" -
kezdte dühösen a Toportyán, -
"No, várj csak, vakmerő, most megfenyítlek!" -
"Nagyuram", - szólt amaz, - "kérem Felségedet,
ne méltóztassék tűzbe jönni,
sőt inkább tekintetbe venni,
hogy a hely, ahol én iszom,
bizony, bizony
húsz métert a fenti alatt van:
következésképp én zavarni semmiképp
nem tudnám Felséged vizét." -
"De zavarod," - mordul a Gaz, most még vadabban, -
"s tudom, tavaly a szád szórt rám gyalázatot." -
"De hisz én idei bárány vagyok!"
mondja a Bari, - "s szopnom még az anyám ád!" -
"Ha nem te voltál, hát a bátyád." -
"Nincs bátyám" - "Hát valami rokonod!
Az én népem szörnyen utálják
a pásztorok s kutyáitok:
hallottam, és ideje bosszút állni!" -
Azzal Barit a Gaz becipeli
a sűrűbe, s minden további
szócséplés nélkül megeszi.
Szabó Lőrinc fordítása
A farkas meg a bárány
A több erő joga győz minden más jogon,
ezt én most bizonyítni fogom.
Egy bárány éppen inni készül
a szép kies patak vizébül,
amikor ott terem éhen korgó gyomorral
a Farkas, aki úgyis mindig csak rosszat forral.
„Hogyan merészeled zavarni kortyolásom?”- kiált
az ádáz fenevad.
„Lesz érte mindjárt hadd-el –hadd!”
„Fölség! – felel Bari – jaj, könyörgök alássan,
csak föl ne indulj ellenem sőt vennéd
fontolóra kegyesen, hogy szomjam oltani
– ahogyan láthatod – én itt gázoltam,
idelenn a vízben, legalább húsz lépéssel
lejjebb, mint te: lehetetlen tehát zavarnom italod.”
- „De zavarod! – felel a kegyetlen vadállat –
azt is tudom, tavaly rágalmaztál csúnyán!”
-„Hogy tehettem volna, akkor még meg
sem szült anyám! –felel a kis Bari –
most is szopom nyanyámat.”
-„Ha te ne, hát a bátyád!” –
S hiába szól Bari: -„Nincs bátyám …”
– „Akkor a fajtádból valaki:
mert rajtam rágódtok ti váltig:
ti magatok s rágódnak őrzőitek s kutyáik.
Én mindent megtudok! És bosszút állok érte!”
Így szólván, megragadja s viszi a sűrűségbe,
szétmarcangolja és fölfalja végül
– pörös eljárás nyűge nélkül.
Rónay György | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
