NAPLÓK: az utolsó alma Legutóbbi olvasó: 2024-04-16 17:00 Összes olvasás: 63166| 767. | [tulajdonos]: citátum | 2021-03-07 21:51 | | A méhek „születésük utáni első és második napon takarítók lesznek, ekkor tisztítják meg a méhsejteket, vagyis a lépeket alkotó szabályos, hatszögletű cellákat. A sajátjukkal kezdik.” (Boros Tibor – méhrajbefogó) | |
| 766. | [tulajdonos]: a-Google-Instant-dobása | 2021-03-06 13:34 | „Annyi bizonyos, hogy Unamuno a XX. századi szentség problémáját hitetlen létére is szebben és emberiebben írta meg, mint napjaink akárhány hasonló tárgyválasztású írója.”, írja Brachfeld Olivér 1931-ben (Nyugat, 1931. 10. szám) San Miguel Bueno, Mártir című „ponyvájáról” (Editorial Atlantida, Madrid)
| |
| 765. | [tulajdonos]: ... | 2021-03-05 13:44 | "Akkoriban kizárólag jó könyveket lehetett olvasni. Nem kellett csont értelmiséginek lenned ahhoz, hogy jó könyvekkel legyen bélelve a könyvtárad. Világirodalom remekei sorozat, rendre megvettük, nem volt más. Volt még a Képes Sport, azt is megvettük. Nevelték a népet a komcsik. Nyomták el, közben nyomták belé a magaskultúrát, szocializmus címszó alatt. Így kezdtem rendesen olvasni, rendes naivan. Eleve voltak a felolvasások, apám elalvás előtt olvasott nekünk egy fejezetet Cooperből, vagy Verne Gyulából, vagy Jókai, ez különösen izgatott. Mert ügyesen csinálta; mindig a legérdekesebb résznél hagyta abba. És minden a legérdekesebb, bár erre csak jóval később jöttem rá. Ezért aztán gyorsan megtanultunk a húgommal olvasni, attól fogva befaltam mindent. Nyáron, a telepen nem is tudtam napközben mást tenni, lebringáztam a Dunához a könyvemmel, a helyi csávókkal csak késő délután, focinál lehetett találkozni, napközben a téeszcsében kapáltak. Eleinte csodálkoztam rajta, bármerre biciklizek, senki nincs otthon. Felébredsz, délutánig olvasol. Paradicsom. Szombat délután kettő körül megjöttek a szüleim a HÉV-vel, a tesómmal kimentünk eléjük az állomásra. És Budapest-illatuk volt. Egész nyáron falun vagy, megszakítás nélkül, és nem falu, hanem tisztviselőtelep, mégis valahogy falu, tyúkok, kutyaugatás, tücsök és béka. Bezörög a szélsőúton a teherautó, és lekanyarodik a bolt felé. Megjött az apukám, kinyitom a kopott, bőr aktatáskáját, kidől a Pest-szag. A táskában egy-egy tábla Szerencsi csokoládé, leírhatatlan jó íz. Heti édességmennyiség, ezt kellet volna beosztani. Meg egy Olcsó Könyvtár kötet. Ma is imádom, gyűjtöm is, irtó rondák. Annyira szépek. Ivanhoe, fakósárga borítás, kis rajzikák, rázuhantam." (Kukorelly Endre: A szövegeim állítanak elő, Litera)
| |
| 764. | [tulajdonos]: párbeszéd-a-nyelv-hajlékában | 2021-03-04 19:55 | "Az öntudat nem valamiféle szellemi organizmus, és nem úgy lakik az emberben, mint a csiga a házában, hogy kibújik és visszahúzódik. S nem is az emberben lakik, hanem az ember az, aki -- Heidegger szavaival -- "a nyelv hajlékában lakozik", ahol a megértés végbemegy.3 De nem is a nyelvben, hanem a szavak értelmében, nem is a szavak értelmében, hanem a beszédben, s nem is a beszédben, hanem a párbeszédben, melyben az emberek egymással szót értenek."
A szellem emberi megnyilvánulási formájában az ember válasza a másiknak, akinek képes azt mondani: Te... Nem a nyelv lakik ugyanis az emberben, hanem az ember áll a nyelvben, és belőle beszél -- így van ez minden szóval, az egész szellemmel. A szellem nem az Én-ben van, hanem az Én és a Te között. Nem olyan, mint a vér, amely benned kering, hanem mint a levegő, melyben lélegzel. Az ember a szellemben él, ha képes válaszolni a neki rendelt Te-nek. Képes rá, ha egész lényével belép a viszonyba. Csak viszonyt teremtő ereje által képes az ember a szellemben élni."4 A dialógus-elv legszebb összefoglalását Martin Buber fenti soraiban találjuk. S még rövidebben csupán két szóban Emmanuel Lévinasnál: az ember: találkozás."
(Lányi András, "Ez a folyó része a lényemnek..." A személyiség ökológiai elméletéhez) | |
| 763. | [tulajdonos]: Földény-F.-László | 2021-03-04 13:22 | "A középkorban a melankóliát az ördög vánkosának nevezték, a melankolikusokat pedig semmittevőknek tartották, súlyosabb esetben istentagadással vádolták őket. De közben melankolikusnak nevezték a túlbuzgó istenhívőket is, akik cellájukban egyebet sem tesznek, mint imádkoznak. Mindeközben pedig az elmebetegeket és a közönséges őrülteket is melankolikusként bélyegezték meg. A reneszánszban a kimagasló művészek többsége melankolikusnak számított; de a melankólia volt felelős a boldogtalanságukért, s ez volt a kétségbeesés és a szaporodó öngyilkosságok oka is. Később, a polgárosodással párhuzamosan, de különösen az ipari forradalom korában a lustaság és az unalom lett a melankólia jele, mivel mindkettő a társadalom egyre erősebb szorításának próbált ellenállni. Akik nem akartak beszállni a társadalmi össz-társasjátékba, azok mind melankolikusnak számítotak. De hasonló ok miatt a 18. század végétől kezdve a zsenialitás is a melankólia ismérve lett, hiszen ez is a kiszámíthatatlansággal társult, azzal, hogy az illető nem tud és nem is akar semmilyen előíráshoz igazodni. Nem óhajt betagozódni.
A melankólia szó szerint fekete epét jelent. A fekete szín pedig a sötétégre irányítja a figyelmet. Arra, hogy bárhol tűnjön is fel a melankólia, s bárhogyan vélekedjenek is róla, mindig az adott világ sötét árnyéka sejlik fel benne. Valami olyasmi, amit ki kell szorítani a nappali tudatból, mert ha teret engednek neki, akkor megzavarja a dolgok megszokott menetét. Így volt ez az antikvitásban, a középkorban, így volt a reneszánszban, de később is. És a sötét melankóliával szembeni gyanakvás különösen erős a fény évszázada, a felvilágosodás óta. Hiszen ha egyszer túl van a tudáson, akkor értelemszerűen alá is ássa a mindenkori tudást. Vagy legalábbis a kétely árnyékát veti rá. A melankolikus nem bízik a végső magyarázatokban, így azután a nem-melankolikusok az értelemről való lemondással vádolják, a kellő és ésszerű belátás hiányával. Civilizációnk ezért immár több mint két évszázada mindent elkövet, hogy valamiképpen kordába szorítsa vagy akár érvénytelenítse." | |
| 762. | [tulajdonos]: vicket-vackot-vadbarackot | 2021-03-03 10:41 | "-- Mozgássérültnek tetszik lenni? - kérdezte a tésztaképűt, de az csak egy megvető pillantást lövellt feléje, s válasz helyett kiugrott a nyugágyából -- na nem nagyon fürgén, csak amúgy pohosan --, s csinált néhány tornamozdulatot, hogy lássa ez a félküllős bennszülött, micsoda sportférfiú ő. Majd ugyanolyan hirtelen, ahogy felállt, visszahuppant a nyugágyába, és körüllegyintett.
--Megveszem tőled ezt a tisztást a hozzá tartozó erdőkkel, hegyekkel, vickekkel-vackokkal. Egy arany -- mondta, és abban a pillanatban kinyúlt az erődje falából egy ügyes szerkezet, és egy aranypénzt hajított Bab Berci lába elé.
-- Tőlem aztán nem! - tiltakozott Bab Berci.
-- Két arany! -- mondta az idegen, mire a pénzdobó szerkezet egy újabb aranyat dobott az első mellé.
-- Száz aranyért sem veheti meg tőlem -- magyarázta Bab Berci --, mert nem az enyém." (Lázár Ervin: Bab Berci, a bennszülött) | |
| 761. | [tulajdonos]: ... | 2021-03-02 20:06 | MINDENRE KÉPES BREHM
VAGYIS ALKALMAZOTT ÁLLATISME
(Újévi ajándék)
Nékem nincs egyebem kedves olvasó, amit újévi ajándékul adhatnék Neked. Tudom, hogy szeretsz játszani - de a játékszer drága, adok Neked abból a fajtából, aminek bőviben vagyok: szójátékot.
Hogy egész évre el légy látva vele.
Ebben az évben jött divatba ez a hüle vicc.
Hogy hívják a kis alligátort? Nem tudod? Hát alig-aligátor.
S mielőtt magadhoz tértél, jött az újabb. Na és a kis rókát? Apróka. És a kövér fókát? Pufóka. És a jóllakott elefántot? Telefánt.
Addig mérgesítettek ezzel a marhasággal, míg tegnap este egy ismerősömet, aki megvádolt, hogy csak azért bosszankodom, tizedszer szenvedve el ezt a négy szellemes kérdést (egész évben nem hallottam többet), mert egy savanyú fráter lettem, és mert én nem tudok már ilyen jó vicceket csinálni, ezt az ismerősömet galléron fogtam, lepöndörítettem magam mellé, és azt mondtam neki, Cyrano modorában ("mondhatta volna szebben, kis lovag"): "Most pedig nem eresztem el a gallérodat, amíg végig nem hallgatsz százhúsz darab hasonló szójátékot, amiket kapásból, így, ahogy hallod, megállás és lélegzetvétel nélkül belerögtönzök a hasadba - itt egy darab papír, jegyezd!"
És százhúsz kilométeres tempóban diktálni kezdtem, alig tudta gyorsírni:
1. Öreg krokodilus = krokodilona
2. Éhes bálna = zabálna
3. Züllött medve = elvetemedve
4. Vidám mókus = nevetke
5. Csukáné férje = kancsuka
6. Kecskegida = gyerekecske
7. Nyűgösködő fogas = nyafogas
8. Zsidó disznó = kósertés
9. Ma született üsző = mariska
10. Hiú ünő = feltűnő
11. Kövér sas = hasas
12. Három macska = hármacska
13. Gyors ürge = fürge
14. Apátlan-anyátlan vakond = árvakond
15. Sebzett denevér = mindenevér
16. Félénk puli = lapuli
17. Kis pincs = pincsőke
18. Tíz agár = agárda
19. Vidám dog = boldog
20. Szegény sóshering = sóhering
21. Mozgó ászkarák = mászkarák
22. Kamatra dolgozó ázalék = százalék
23. Rosszkedvű cethal = ecethal
24. Ostoba márna = szamárna
25. Éhes atka = falatka
26. Sok borz együtt = táborz
27. Lyukas cipőjű százlábú = féllábú
28. Skót gorilla = zsugorilla
29. Nőstény hermelin = fraumelin
30. Elmebeteg sügér = mesügér
31. Gyászoló izraelita veréb = süveréb
32. Jasszpacsirta = apacsirta
33. Tönkrement tehén = pleitehén
34. Bánatos mormota = szomormota
35. Becsapott liba = libalek
36. Lesben álló bak = silbak
37. Csinos kis cserebogár = csecserebogár
38. Buta darázs = badarázs
39. Kacér őzike = főzike
40. Lepkéné "in flagranti" = meglepke
41. Heccelő szitakötő = uszitakötő
42. Hanyatló értelmű tulok = butulok
43. Búcsúzó pávián = pápávián
44. Téli vadkacsa = évadkacsa
45. Hízelgő kacsa = kacsacsener
46. Az én kis csimpánzom = kicsimpánz
47. Nagy csiga = csigmond
48. Félénk pulyka = lapulyka
49. Duzzogó strucc = struccol
50. Kórházi poloska = ápoloska
51. Óriásszúnyog = iszúnyog
52. Két összeütköző bolha = karambolha
53. Rozmár fehérneműje = rozmaring
54. Szégyenlős tapír = tapirul
55. Ordító bölény = bömbölény
56. Bánatos seregély = keseregély
57. Öreg boa = oboa
58. Büszke kobra = dekobra!
59. Lábadozó kígyó = kigyógyul
60. Nem időszerű skorpió = máskorpió
61. Cifra skarabeusz = maskarabeusz
62. Híres tetű = ismertetű
63. Az egész világon elterjedt moszkitó = kozmoszkitó
64. Kikergetett moszkitó = moszkitolonc
65. Sokat beszélő polip = papolip
66. Jó előadó polip = polipinszkája
67. Serdülő masztodon = kamasztodon
68. Konzervatív paradicsommadár = maradicsommadár
69. Teherhordó pelikán = cipelikán
70. Éneklő pelikán = pelikántor
71. Együgyű flamingó = maflamingó
72. Hős kaméleon = kaméleonidász
73. Pukkadó banka = robbanka
74. Vagyonát elvesztett tigris = fatigris
75. Öreg oroszlán = koroszlán
76. Sok zerge = ezerge
77. Haragos vipera = csipera
78. Mérges öszvér = bőszvér
79. Vipera mint corpus delicti = viperanyag
80. Rágalmazó fogoly = ráfogoly
81. Ingerlékeny spitz = auspitz
82. Kardhal, akinek viszket = vakardhal
83. Szerelmes tapír = pistapír
84. Vádaskodó holló = koholló
8 5. Pucér termesz = termesztelen
86. Ostoba jaguár = hójaguár
87. Nevető hiúz = hihiúz
88. Meginterjúvolt atka = nyilatka
89. Vékony cincér = cincérna
90. Makacs tücsök = tücsökönyös
91. Tudós tücsök = betücsök
92. Filozófiailag képzett antilop = kantilop
93. Becsületes gazella = igazella
94. Kis bagoly = babagoj
95. Kan terrier = misterrier
96. Verekedő rigó = hirigó
97. Kis cinke = picinke
98, Politizáló giliszta = gilisztavezető
99. Nomádérzésű angolna = barangolna
100. Fekete gerlice = négerlice
Tovább nem tudtam eljutni, szellemes ismerősöm térdre esett, és úgy könyörgött, hogy hagyjam abba, soha többé nem bánt. Bár ilyenformán húsz darab bennem maradt, megkegyelmezek az olvasónak is, csak még azt közlöm vele, hogy Brehmben nem százhúsz, hanem legalább ötvenezer állatnév van, és én mindegyikre csinálok szójátékot, ha rosszul viseli magát az új esztendőben - egyelőre, hogy lássa nagylelkűségemet, arra figyelmeztetem, hogy csak kutyafajta van vagy ötszáz, s ezekből én, befejezésül, egyetlenegyet említek csak meg, Rintintint, akit, ha maga is tudna ilyen remek szójátékokat csinálni, bátran minősíthetnénk alulírott szerény elnevezéssel:
KARINTINTIN
Színházi Élet, 1933. 1. szám | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 760. | ut-al: kieg.3 | [tulajdonos]: ... | 2021-03-01 10:30 | | Ha úgy érezném, hogy a markáns véleménnyel rendelkezők zöme azért írná le, amit leír, hogy én mindenáron egyetértsek vele, akkor is, persze, itt hagynám ezt a helyet. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 759. | ut-al: kieg2 (+köszönetnyilvánítás) | 2021-03-01 10:16 | | "(…) a racionalista vita az irányított eszmecsere speciális esete. Ezzel szemben a nyitott vita résztvevői megpróbálják megérteni egymás észjárását, viselkedését és észlelésmódját, s ezenközben olyannyira belehelyezkednek egymás világába, hogy tulajdon világfölfogásuk, eszméik, észleléseik akár teljes egészében átalakulhatnak – egy új tradíció részeseiként új emberekké válnak. A nyitott eszmecsere résztvevői tisztelik partnerüket, legyen bár az egyetlen személy egyén vagy egy egész kultúra, míg a racionális eszmecsere csak a racionalitás talaján folytatott vita keretein belül garantálja a tiszteletet. A nyitott vitának nincs szabálygyűjteménye, bár alkothat szabályokat, és nem követ semmiféle logikát, jóllehet előrehaladtával a logika új formái rajzolódhatnak ki." (Paul Feyerabend: A Módszer ellen) | |
Olvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
