"A teremtmények meg-megrebbennek átellenben velünk, de átjutni hozzánk képtelenek, s ha kimondjuk nekik: Te, szavunk a nyelv küszöbénél elakad. Te-t nem észlelünk, és mégis érezzük, hogy szólnak hozzánk. A kapcsolat: kölcsönösség. Amíg a Te ege feszül fölöttem, az okság viharai a sarkamban meglapulnak, és a végzet örvénye megdermed. Az embert, akinek azt mondom: Te, nem tapasztalom. De kapcsolatban állok vele, a szent alapszóban." (Martin Buber: Ich und Du))
"– Jobb lenne, ha lejönnél és megmutatnád – morgott a Farkas.
– Arra, sajnos, nincs időm, már így is elkéstem – mondta sietve az Egér –, de ha még holnap is itt leszel, lejövök, és megmutatom, hogyan kell. Hát akkor jó éjszakát. Tehát ne felejtsd! Ugrás, pihenés, ugrás.
Ezzel elment, de esze ágában sem volt hazamenni. Az egyik fa tövébe húzódott, figyelt a verem felé. Futó léptek zaját hallotta – aha, gondolta, most futja az öt kört. Kicsivel később huppanás, csusszanás, puffanás. Hát ez nem sikerült – szomorkodott az Egér. Harmadszorra aztán a két első lábával elkapta a Farkas a verem peremét. Akkor már semmiség volt kijönni.
„Na lám, csak ugrálni kell – örült az Egér, aztán azonnal bosszankodni kezdett: – Ejnye – mondta magában –, hazudhattam volna azt is, hogy már második ugrásra kijöttem, most majd hetvenkedni fog ez a Farkas, hogy neki harmadszorra sikerült, ami nekem csak ötödszörre.”
„Nem volt hang, szebb mint az övé, Mikor még ifjú volt, A férfi az iskola elé Szárnyas lovon lovagolt. A másik, jó barátja, Erejében elmerült, Híre vette volna szárnyra, De híre, nélküle, elrepült. Érzékeny lelke volt, merész, Másik borissza, mosolygó És önbizalma nem kevés, Veszélyek közt bolyongó. Bizony vétkezett ellenük, Akik szólnak hozzám naponta. De én éneklem mindenütt - Szerepét ő is lemondta Az alkalmi komédiába, Megváltozott, semmi kétség - Végleg átalakult, hiába, Megszületett a szörnyű szépség.”
"A társadalmi és az egyéni félreértéseket egy alapvető hiba okozza: az attribúció, vagyis az oktulajdonítás. Egy kedves, elbűvölő emberről nehezen tudjuk elképzelni, hogy velejéig gonosz lehet. A pszichopaták egész életüket erre alapozzák: a kognitív disszonanciára. Amikor egy új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi tapasztalatainknak, belső feszültséget élünk át. Ezt a szorongáskeltő állapotot igyekszünk csökkenteni azzal, hogy az új ismereteket hozzáigazítjuk a korábbiakhoz. Egy karizmatikus emberről nem feltételezzük, hogy megvezet bennünket, vagy hogy ártani akar nekünk." (Urturi: Az idő urai)
Karinthy Frigyes: A kínai vers -- fordítások (Így írtok ti 2.)
TEA
csendben teázom előttem findzsa kancsó reád gondolok ó Indzsamandzsó (*)
(*) Indzsamandzsó költőnő és trapézművész a Kr.e. Csung dinasztia korában volt rendkívül népszerű.
ATYÁK
(Bet.Len, nagy oj-jé, de mekkora költő a Kr. (Károlyi) előtti Bung-dinasztiából.)
én is füstöltem most ő pipázik az utódom semmi sem változik füst az élet
KERTBEN
(Haj-Hagy-Ma, kínai költő, a Link-dinasztia korából. Kr. e. 1425 febr. 9-én, délután félhatkor.)
sétálok kis kertemben a cseresnyefa virágzik egyik lábam a másik előtt a másik az egyik után jó hogy nincs harmadik nem tudnám hová tegyem vannak ilyen örömök az életben
KÍNAI FAL
(Nincs-Pincs, kiváló kultúrhistorikus és történelemfilozófus a negyedik Pamp-dinasztiából; ez a verse megbecsülhetetlen értékű adaléka a Nagy Kínai Fal életkorát illetően.)
ül egy kínai másik kínaival az egyik kínai él a másik kínai hal előttük sült hal és a kínai fal de csak amelyik él a halott már nem fal
A KÖLTŐ PANASZA
(For-Di-Toj, jeles humorista, a Kr. u. második évezred végéről, a Pump-dinasztia korában.)
verseket írok de most abbahagyom mert eszembe jutott valami (és akkor baj van, még belekerül a versbe és akkor vége a kínai vers hasonlíthatatlan egyszerűségének és csodálatos finomságának)
"A disszociatív identitászavar egyik hátránya, hogy ha az alter-edet baj éri, a fizikai következmenyeket neked kell elviselned, mert a test a tiéd." (Urturi)
