NAPLÓK: argumentum Legutóbbi olvasó: 2024-04-24 02:24 Összes olvasás: 12784| 16. | [tulajdonos]: merülés | 2018-11-11 20:01 | A felvonó lefelé indul! - figyelmeztetett a géphang a minap, amint széttárult előttünk a liftajtó.
A hallott mondat ellentmondásán fönnakadva jutott eszembe a legutóbbi Dokk esten félbehagyott vitánk Köves Istvánnal, aki nyelvromlásnak tekinti a "felmerül" szó létét és használatát.
Szerintem a nyelvben mindennek helye van, ami gazdagítja, pontosítja a közlést. Álláspontom szerint a "merül" szó mindössze annyit jelent, hogy valami egyik közegből másik közegbe halad át.
Ebből a merül szóhoz tett igekötőkkel képzett szócsalád bőséges jelentéstartalmat hordozhat.
A búvár, amikor fölmerül, akkor nem csupán emelkedik, hanem a víz közegéből halad a levegő felé.
A földről figyelt és éppen a felhőrétegbe merülő repülőgép bizonyosan fölfelé mozog, ha egybefüggően felhős az ég.
Közismert költői sor Vörösmartytól, amely nem lefelé merülésre utal: "Hová merűlt el szép szemed világa? // Mi az, mit kétes távolban keres?".
Jómagam is farigcsáltam egy versikét, aminek összes sora tartalmazza a "merül" igét más és más igekötővel alakítva ki az új jelentést:
Akadnak már napok, hogy fölmerül korom,
és kimerülten lassan azt dúdolom:
végleg hazamerülni lenne újra szép,
mint szürke sejttömegben elmerült igék!
Belemerültem, de mást kívánok újra,
megmerítkezni, vágydús ölekbe bújva:
húsuk az enyémmel úgy merüljön össze,
ahogy csak élő merülhet át a végtelenbe!
Talán túl mesterkélt a fenti rigmusban a "hazamerül", az "összemerül" és az "átmerül" szóalkotás, ezért némi magyarázatot fűzök hozzájuk:
hazamerül = a hazájába visszatérő már ismeretlen közegbe érkezik
összemerül = az egyoldalú behatolás helyett a kölcsönösséget kifejező kölcsönösség
átmerül = az egyéni létből a genom öröklétébe való átlépés
De a fentiek csak az én gyöngécske érveim voltak, de a hivatalos álláspont se más:
Az Édes Anyanyelvünk folyóirat 40. számának ( http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2018-XL-2.pdf ) 17. oldalán a következő olvasható: "Logikátlanság címén való elmarasztalása nem jogos, mert a merül ige eredetibb jelentése nem ’lesüllyed’, hanem ’merítődik’. Ezért merülni nemcsak lefelé, hanem fölfelé is lehet (Nyelvművelő kéziszótár, 218)."
Mondhatná erre a nyelv logikájának makacs védője, hogy csupán az újmódi romlásához alkalmazkodnak a modern nyelvészek. Ezzel szemben már a XIX. században is elfogadhatónak tekintette a Magyar Nyelvőr ( http://real-j.mtak.hu/5966/1/MagyarNyelvor_1894.pdf ) a "felmerül" szót, hosszasan válaszolva a szó abszurditását kifogásolónak, majd így summázva a válaszát: "Ha tehát a vízből föl lehet bukni, a szánkóval föl lehet dűlni, s a labda föleshetik a háztetőre, merülni is nem csak alá, hanem föl is lehet." | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
