NAPLÓK: Zúzmara Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 12:01 Összes olvasás: 132656| 1756. | [tulajdonos]: A közönséges ember | 2023-11-07 01:03 | | Az emberek nagy része a hétköznapokban közönségesnek tekinthető, hiszen az életük nagy részét a munka, a család és a barátok közötti időtöltés tölti ki. Azonban, ha közelebbről megvizsgáljuk őket, akkor rájövünk, hogy mindenki egyedi és különleges. Az embereknek saját értékeik, céljaik és álmaik vannak, amelyek meghatározzák az életüket. Az embereknek különböző személyiségjegyeik, hobbijaik és érdeklődési körük vannak, amelyek szintén eltérővé teszik őket. Az embereknek saját történetük van, amelyeket megoszthatnak másokkal, és amelyek inspirálóak lehetnek mások számára. Az embereknek saját tapasztalataik és tanulságaik vannak, amelyek segíthetnek másoknak a nehézségekkel való küzdelemben. Az embereknek saját személyes értékeik vannak, amelyek meghatározzák, hogy kik ők, és hogyan élnek. Az embereknek saját szépségük van, amelyet a külső és belső tulajdonságaik együttesen határoznak meg. Az embereknek saját értékesítési pontjaik vannak, amelyeket felhasználhatnak a munkahelyükön, a kapcsolataikban és az életükben. Az embereknek saját szerepük van a világban, és mindenki hozzájárul a társadalomhoz a saját módján. Remélem, hogy ez az esszé segített megérteni, hogy az emberek sokkal többek, mint amit első pillantásra gondolnánk. | |
| 1755. | [tulajdonos]: kollégák | 2023-11-03 23:42 | A gáncsoskodó ember olyan, aki mások sikereit, boldogságát vagy jólétét irigyli, és megpróbálja akadályozni, bántani vagy lebecsülni őket. A gáncsoskodás egyfajta agresszív viselkedés, amely árthat a célszemélynek és a gáncsoskodónak is. A gáncsoskodás mögött gyakran alacsony önértékelés, bizonytalanság, félelem, frusztráció vagy irigység áll.
A gáncsoskodás több formában is megnyilvánulhat, például:
Pletykálás, rágalmazás, hazugságok terjesztése
Kritika, gúnyolódás, szarkazmus, ironizálás
Megfélemlítés, fenyegetés, zaklatás
Kirekesztés, elhanyagolás, figyelmen kívül hagyás
Manipuláció, befolyásolás, kihasználás
Csábítás, elcsábítás, megcsalás
A gáncsoskodás nem csak a magánéletben, hanem a munkahelyen, az iskolában, a közösségben vagy az interneten is előfordulhat. A gáncsoskodás hatásai lehetnek:
Csökkent önbizalom, önértékelés, önbecsülés
Növekvő szorongás, depresszió, stressz, kiégés
Romló kapcsolatok, magány, elszigeteltség
Csökkenő teljesítmény, motiváció, elégedettség
Fokozott konfliktus, ellenségeség, erőszak
A gáncsoskodás elleni védekezés nem egyszerű, de lehetséges. Néhány javaslat a következő:
Ismerjük fel a gáncsoskodó viselkedést, és ne vegyük magunkra
Erősítsük meg a pozitív tulajdonságainkat, értékeinket, céljainkat
Keressünk támogató, őszinte, szerető embereket, akikkel megoszthatjuk az érzéseinket
Határozzuk meg a saját határainkat, és tartsuk tiszteletben másokét
Kommunikáljunk nyíltan, udvariasan, tisztességesen, és kerüljük a provokációt
Keressünk segítséget, ha szükséges, akár szakembertől, akár jogi úton
A gáncsoskodó ember nem boldog ember, és nem tesz boldoggá másokat sem. A gáncsoskodás nem megoldás, hanem probléma. A gáncsoskodás helyett válasszuk a tiszteletet, az elfogadást, az együttműködést, a segítőkészséget, a békét és a szeretetet. | |
| 1754. | [tulajdonos]: csak úgy | 2023-10-30 22:00 | Egy kis blabla
Elhatározás jött elhatározásra,
de mindig csődöt mondott az akarat.
Mondjátok: nekem miért nem szabad
megszólalnom s pengetni saját húrjaim.
Mit ér az élet vers nélkül, most mit tegyek?
Legyek az, ki üldögél nem létező babérjain?
Na! Van sok rossz versem, de néhány jó is akad.
Persze lehet, hogy szerintem az,
és összehordok hetet-havat.
Túl spontán vagyok, s egyszerű mint az ék.
Vajon mit kapok még én, együgyű lélek.
A kérdést más feltette már: élni így miért.
Aj! Szűk lett a Föld. A zseniknek zsenánt a szegény,
szálka szemükben a posványból megszólaló,
szavaik ne legyenek fegyverré, s ne vágtasson a fa ló.
Vége: itt.
Nyomot hagyok. Nagydolgot és kicsit.
| |
| 1753. | [tulajdonos]: Elnyűtt életek | 2023-10-29 09:33 | Meggyűlölte a férjét. A férfi hétről hétre részegre itta magát. Ilyenkor magatehetetlen volt, bevizelt, összehányt mindent. Az asszony szó nélkül, de undorodva feltörölte, eltüntette az árulkodó nyomokat. Többször elköltözött, de visszatért, mert nem tudta eltartani magát, fizetése kosztra sem volt elég. Hát tűrt és takarított. Egyszer-egyszer altatót tett a férfi kávéjába, borába, hogy az hamar elaludjon, és ne zaklassa. Ám az altatóval nem érte el a célját. Beleunt. És nyelte a könnyeit.
Egymáshoz vénültek. Betegség kínozta a férfit, a szíve rendetlenkedett. Abbahagyta az ivást. Egyre többet segített a feleségének, lejárt vásárolni, amit fiatal korában soha nem tett meg. Egy hajnalon a férj rosszul lett. Az asszony riasztotta szomszédot, ő hívta a mentőket, de már késő volt. A férfi merev testtel pattogott az ágyon, majd lefordult és meghalt. Nem lehetett újraéleszteni.
A halottszállítók elvitték. Az asszony ijedten kucorgott magában, üres tekintettel nézett maga elé. Éjjel az utcán rohangálva kereste az urát, hangosan szólongatva őt. Egy járókelő alaposan lehordta, nem vette észre az asszony tébolyát.
Napokig nem látták a szomszédok. Síri csend volt a lakásban. Beszakították a bejárati ajtót. A nő az előszobában mozdulatlanul hevert a szétszórt ruhák között. Már kihűlt.
| |
| 1752. | [tulajdonos]: A megérzés | 2023-10-28 07:42 |
Hajnali háromkor ébredt. Úgy érezte, hogy kialudta a tegnapi fáradalmakat. Megmosakodott, otthoni öltözékbe bújt. Vasárnap volt. Laptopján megnézte az időjárásjelentést. Lomhán visszatette a laptopot a helyére, és törte a fejét, hogy most mit csináljon. Szeme a tiszta, de gyűrött ruhákra tévedt. Nagyot sóhajtott, vasalni kezdett. Közben kigondolta, hogy ma meglátogatja a szüleit, de korai lett volna még elindulni hozzájuk. Végül végig feküdt a kanapén. Elbóbiskolt, a telefon csörgésére riadt fel. A szülők szomszédja volt a vonalban. – Gyere haza, meghalt apád – mondta. A lány felpattant, zsongó fejjel, úgy ahogy volt, rohant. Magában rimánkodott, hogy az egész csak rossz tréfa legyen. A szülői házhoz érve meglátta a mentőautót. Most biztosra vette, hogy apja még él. A bejárati ajtóval szemben volt a szoba. A nyitott ajtón át meglátta a fotelben összezsugorodva ülő, zokogó anyját. Tehát igaz a hír! Ő is sírásba kezdett. A mentős hozzálépett, és a fülébe súgta, hogy most az özvegynek van szüksége gyengédségre, vigaszra. A lány abbahagyta a sírást, az anyjához sietett, és szomorúan megölelte. Majd a földön fekvő, lepedővel letakart test mellé kucorgott. Óvatosan felemelte a szemfedőt. Hosszasan nézte a halott arcát, majd biccentett egyet, mintha azt mondta volna: igen, ő az apám.
A mentősök távoztak. Szinte ezzel egyidőben megérkezett a háziorvos, aki közölte, ha hamarabb hívnak a beteghez mentőt, az még élne. Mintha arcul csapták volna a lányt. – Létezik megérzés! – futott át fejében a gondolat. És ettől még szomorúbb lett.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1751. | Pálóczi Antal: FOLYTATÁS MAJD NÁLAM | 2023-10-24 10:12 | NAGYON JÓ!
Kezdesz megérkezni önmagadhoz.
Neked ez adatott - ezt kell kibontani.
Teljesen mindegy, hogy emberileg egy ilyen karakter pontosan az ellentéte például annak a típusú karakternek, amit én ismerek (vagyis a magaménak).
Te most azt az érzést ismerteted, amikor valaki SOSEM szerelmes.
Én már idejöttömkor (egy szerelmi bánat hozott ide) azt az érzést, amikor valaki MINDIG szerelmes. (Értsd: mindig másba.)
Egyik sem való a házasságba.
Vagy pedig, ha mégis felvállaljuk, hogy lehessenek gyerekeink, mindkét házasság "aszexuáls" amelyben a házastársak lényegében testvérbarátok. (Szabó Magda pengeéles kifejezésével élve.)
(Folytatás - ha ezt megjelenteted - majd nálam A VERS LEGYEN VELETEK naplómban) | |
| 1750. | [tulajdonos]: mindegymiez | 2023-10-24 05:27 | Hogy milyen körülmények között és hová születtem, az nem tartozik ide. Nem voltam se több, sem kevesebb, mint egy csecsemő, üres lap. Vagy mégsem?
Gyerekkorom volt olyan, amilyen. Azt hiszem, voltak boldog perceim, időszakaim. Ez sem lényeges. Mint annyi más gyerek, én sem akartam felnőtt lenni. Elégedett voltam nemnélküliként. A probléma akkor kezdődött, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nőnek születtem. Utáltam növekvő melleimet. Leszorítottam, amíg csak lehetett. A fiúkat akkor utáltam meg, amikor követ hajigáltak utánam, kiközösítettek a fociból, szerelősdi játékokból. A lányok sem érdekeltek, nem volt igazi barátnőm.
Röhej és mutogatás tárgya lettem volna, ha közlöm, hogy nem vagyok se fiú, se lány. Nemnélküli.
A nemijelleg egyértelműnek látszott, de lélekben soha nem tartoztam egyik nemhez sem. Titkoltam, nagyon sokáig szenvedtem emiatt. Szerelmes soha nem voltam. Férjet is csak azért választottam, hogy meneküljek egy depressziós környezetből. Olyan férfit választottam, akiről azt gondoltam, nem rámenős. Házasságom nyilvánvalóan hazugságokra épült, szerelmet hazudni nem lehet sokáig. A szexet is utáltam. (Mégis született két gyermekem, akiket megszerettem.)
Furcsa világban élünk, a másságot kezdik elfogadni. Engem az egyneműek szerelme nem borzaszt el, de nem tetszik, ha azt felvonulásokkal illusztrálják. Maradjon a hálószobában. A gyerekeket meg ne zaklassák ezzel. Mindenki megtudja fejlődése során, hogy melyik nemhez tartozik. Csak legyenek megbízható felnőttek, akikkel, ha eljön az ideje, erről bátran beszélhetnek.
Nemnélküliség. Atya ég! Újabb kitaláció – mondhatják a legtöbben. Pedig, amikor meghallottam, hogy ezzel nem vagyok egyedül, elégtétellel töltött el. Milyen lenne tisztán a harmadik nemhez tartozónak lenni? Sok előnye közül csak egy: életéből uszkve harminc évet nem pazarolna el un. szerelemre.
Milyen lenne már az élet szerelem nélkül?! – horkannának fel sokan. Nos, nem tudom, mert nem élhettem úgy, ahogy akartam. Illetve lett volna lehetőségem vénlányként élni, de az is milyen nevetséges, nem? Ma már tudok, amit tudok, és messze leszarom egyesek véleményét. Inkább lettem volna nevetség tárgya, mint egy boldogtalan férjezett.
Én csak ember akartam lenni, sem nő, sem férfi. Aki érti, érti, aki nem, nem.
| |
| 1749. | [tulajdonos]: mindegymiez | 2023-10-06 10:01 | | Feladom. Mindent. Egyszer és mindenkorra. Eddig, eddig... | |
| 1748. | [tulajdonos]: így vagy úgy | 2023-10-03 02:59 | mint az árnyék
fényben nem is létezem
fejem felett dühös felhők
bennem generált a félelem
nincs ha van is valahol
mélyen eltemetve bánatom
csak gyászt ne érezzek
én semmiképp sem akarom
szálljatok messze varjak
fülembe ne károgjatok
egyelőre senkitől
semmit sem akarok
| |
| 1747. | [tulajdonos]: haha... | 2023-10-03 02:38 | bamba bébik bandukolnak
lábuk lányosan lapos
édesdeden énekelnek
angyal arcuk aranyos
a purdék pelenkája puttony
bizonyosan be büdös
kibuggyan a keki kaki
derék dada de dühös | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
