Vezsenyi Ildikó Naplója: Aranykapu, így

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 23 órája
Farkas György 23 órája
Cservinka Dávid 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 3 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tamási József 17 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 Jószándékú párbeszélgetés 27 perce
A fény nem publikus 11 órája
Minimal Planet 13 órája
Ötvös Németh Edit naplója 15 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 16 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 20 órája
Gyurcsi 20 órája
A vádlottak padján 23 órája
Hetedíziglen 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
nélküled 3 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója
Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 09:40 Összes olvasás: 44188

Korábbi hozzászólások:  
135. [tulajdonos]: Aranykapu, így2019-12-14 13:27
Szokács Kinga
Nekem nem kell pontosan értenem...
KÖNYVKRITIKA - LX. évfolyam, 40. szám, 2016. október 7.

Franz Renggli: Aranykapu az életbe. Gyógyulás a magzati lét és a születés traumáiból. Ursus Libris Kiadó, Budapest, 2016. 203 oldal,2200 Ft

Dehogynem, gondolhatnánk rögtön, már hogyne kellene pontosan érteni mindent! Hiszen nem éppen a megértés volna emberi mivoltunk egyik legfontosabb törekvése? Az ész (a logosz) dolgaiban bizonyára így van, de mi a helyzet az érzésekkel, a homályosan kavargó félelmekkel, a felismert és fel nem ismert traumákkal, azokkal a bensőnkben (lelkünkben) észlelhető jelenségekkel, amiket még megnevezni sem tudunk? Azaz megnevezhetjük őket, de hogyan férhetünk valóban, testestül-lelkestül hozzájuk, mit kezdhetünk velük?

A kompetens csecsemő fogalma már egy ideje ismert a pre- és perinatális (a magzati léttel és a születéssel foglalkozó) tudományban, és az is elfogadott tény, hogy a legkorábbi, azaz a fogantatástól kezdve megélt pszichofizikai élmények (magzati programozás) meghatározóak a személyiség fejlődésében. Franz Renggli svájci pszicho- és szomatoterapeuta csecsemőkkel és azok szüleivel folytatott munkájában ezeket a születés előtti, olykor fájdalmas történéseket oldja fel. Könyve egyfajta vallomásos tanúságtétel arról, hogyan változott meg saját kliensei élete attól, hogy szembe mertek nézni fájdalmaikkal. A legnagyobb segítség ebben a kisgyermek, a nagy tanító, aki – ahogyan Renggli saját tapasztalataira és számos kutatásra hivatkozva megmutatja – már a magzati korban képes nemcsak átélni édesanyja állapotát, hanem utánozza is őt. Megérti, mit mondanak neki a szülei, az őt ellátó orvos, aki – amennyiben képes és hajlandó erre − elmagyarázza számára az éppen szükséges beavatkozás körülményeit. A terápiás csoportban a testi emlékezet segítségével megélt magzatkori élményekben sokszor megjelenik a csecsemőnek anyját védelmezni akaró késztetése is. Minden stressz a születés szűkkapu-élményére vezethető vissza, ugyanakkor ez az óriási trauma legnagyobb erőforrásunkká is válhat.

A csoportterápia során Renggli segítségével a résztvevők megkeresik saját erejüket. Az egész munka a test szintjén zajlik, hiszen itt raktározódtak el a legrégebbi emlékek. Fontos a határok tudatosítása, és az is, hogy a résztvevő maga irányítja saját folyamatait. A terapeuták és a csoport tagjai gyakran teljes mértékben megérzik, de az is előfordul, hogy az „utazó” helyett élik meg annak fájdalmait. Ez segít a korai életévek megértésében, illetve a folyamat további irányvonalainak felkutatásában. Az ismételten átélt sérülések következtében a régi reakcióminták működése is megindulhat, ám fontos annak tudatosítása, hogy a fájdalom elleni harc nem vezet semmire, hiszen nincs esélyünk azt legyőzni. Az ideák kifelé mutatnak ugyan, a test azonban nem tud hazudni, ezért érdemes ottmaradni, megfigyelni és megérteni, hogy az adott tünet mit akar mondani. Azaz nem tanácsos elkerülni azt, vagy elbújni előle, esetleg azonnal változtatni valamin. A test olyan intelligens rendszer, hogy képes önmagát meggyógyítani, a kísérő így csupán jelen van, és bízik a folyamatban.

Renggli néhány esetismertetést is közöl. Terápiás attitűdjére, a folyamatba való bevonódására jellemző, hogy nem használja az „eset” és „kliens” szavakat, azaz rendkívül empatikus úton segít. Az éjjelente sikoltozva ébredő Eric, a szexuális zavarokkal küzdő Marc, a korán elhalt ikertestvére hiányát felfedező Eva történetein kívül más szereplők utazásainak pontos, minden részletre kiterjedő leírásait olvasva látható, hogy Renggli nem a patológia felől közelít a magzatkori történésekhez, hanem bebizonyítja, hogy az egész-ség, a saját trau­máinkat elfogadni tudó, azokat meghaladni képes erőink mentén érdemes dolgozni. Saját módszerének bemutatása mellett a szerző ismerteti a lelki élet méhen belüli dimenzióinak kutatásában eddig elért eredményeket.

Fodor Nándor amerikai magyar pszichoanalitikus például a rémálom forrását a születési traumára vezeti vissza, Alessandra Piontelli számos ultrahangos felvétellel bizonyítja a tudatos magzati kor és a születés utáni viselkedés folytonosságát, David Chamberlain hipnózisban vizsgálta az anyákat és gyermekeiket, amely során a gyerekek „belülről” mesélték el a fájások alatt átélt szorongásaikat. Alfred Rocken­schaub bécsi orvos felismerte, hogy a szülés közben fellépő izzadás közben kiválasztódik a stresszhormon, helyébe pedig endorfinok lépnek. Renggli fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a csecsemők az apák korai sérüléseit is képesek megérezni, tehát az ő szerepük is lényeges eleme a gyógyulásnak. A traumatizált embereket – amennyiben nem néznek fájdalmaik mögé – könnyen hatalmába keríti a reménytelenség, a kétségbeesés, és hozzájuk hasonlóakkal összefogva harcolnak az erőszakosnak megélt világ ellen. Stanislav Grof szerint – írja Renggli – itt vannak a háború rejtett gyökerei.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 22:38   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:12   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:07   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 20:31   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 19:56   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 18:28   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2024-03-28 18:18   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 17:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés