NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2024-04-23 14:20 Összes olvasás: 45170106. | [tulajdonos]: Álom apró | 2019-11-18 23:58 | 2017.01.15.
Anyukám angyal volt, tudtam meg, miután meghalt. Végig rosszban voltunk, s meg voltam ijedve, meg a lelkiismeret is bántott. Azóta is.
*
Egy hatalmas templom, vagy egyetemi előadóteremszerűségben voltunk. Egy nagy erdei utazás, kirándulás előtt. A pulpitusról, valaki hangosan bemondta, mikor hányas számú harang fog szólni. Én, figyelve beazonosítottam a harangokat, s észrevettem, hogy szándékosan összekeverte őket. Próbáltam jelezni illetékeseknek, de valahogy nem sikerült.
*
Állatokról álmodtam, élőkről, a kis, elveszett sárga macskáról, ami jelezni akart valamit, görbítette a hátát, s ugrált, mint a bakkecske.
*
Valaki taj kártyáját levettem a szekrényre kívül akasztott kabátjának gallérjáról. Valami ceruzával volt ráírva, megnéztem, de nem vettem észre, hogy nem az enyém, el is vesztettem a másét. Jó nagy hiányérzetem lett.
*
Egy anya, egy fejkendős, nem engedte a felnőtt fiának, hogy a barátasszonyánál aludjon, mert mit szólnak az emberek, a falu? Közben, ő meg, letagadta a fia előtt, hogy dugiban szív cigarettát.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|