Csak élni akartam. És szerelem lett belőle. Ő, viszont szeretett. S hogy utólag kiderült, nős, több gyermek apja, rájöttem, többes árulót szereztem. Hogy az úszó fatörzs korhadt, kettétört palánk lenne? Már mindegy is volt.
Átnéztem mindenen. De azon már nem tudtam, hogy legnagyobb szerelmünk idején, mindvégig a felesége haldoklott. Mindent a számlája írtam, pedig csak mentett egy menthetőt.
„Azt hiszed, az idő már eljárt feletted? Gondold át még egyszer! ELŐRE nézz! Ott van az örökkévalóság! És te ott leszel benne.
Jó vagy rossz állapotban, de ott leszel. Tényleg, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de nincs más választásod. Lehet, hogy leléphetnénk a bolygóról. Az életből azonban nem léphetünk ki.
Ebben a pillanatban, ezen a helyen – talán csak egy kis ideig – megvan ez az esélyünk. Hogy szabaddá váljunk, és hogy sikerüljön. A bolygók és a kultúrák törékeny dolgok. Nem maradnak fenn.
Nem ígérhetem meg, hogy sikerrel jársz majd. Csak a tudást biztosíthatom, és megadhatom neked az esélyt. A többi rajtad múlik. Határozottan azt tanácsolom, hogy keményen dolgozz rajta – ne pazarold el ezt a rövidke sóhajtásnyi időt az örökkévalóságból! Mivel ez a te jövőd – az ÖRÖKKÉVALÓSÁG. Vagy jó lesz neked, vagy rossz. És én, drága barátom, minden tőlem telhetőt megtettem, hogy jó legyen neked. ”
Ezeket a fákat a férjem, Vitóris Ernő ültette, közös-képviselői idejében. Láttam Angliában, egy arborétumban, talán nálunk is egyre több van már, hogy emberek a nevükkel, születésük és haláluk évével ellátott fát ültetnek.Szép hagyománynak tartom. Talán némileg kompenzálja azt a sokat emlegetett ökológiai lábnyomot.
„És ahogy valaki csúszik lefelé a Tónusskálán, egyre kevésbé képes művelni vagy értékelni az esztétikát. ...
Olyan szépséget vagy akár olyan esztétikus csúfságot hozhattok létre, hogy egyszerűen gyökeret ver tőle az emberek lába! Egy esztétikus dologgal el tudjátok tüntetni vagy törölni tudjátok a dühüket, a gyűlöletüket, a kényelmetlen érzésüket vagy bármi mást.
De amikor ilyen magas szintű esztétikát tudtok létrehozni, akkor olyan magasan vagytok a Tónusskálán, hogy gyakorlatilag a birtokotokban vannak.” -L. Ron Hubbard
Miles Davis - Kind Of Blue (Full Album) - nem bírtam sokáig hallgatni
Azt hiszem nem szeretem Miles Davis muzsikáját, és Morzsi kutyám sem szereti, de vagyok annyira sznob, hogy dicsekedjek vele, hogy a fiam zenekara, ami a Meggyes Ádámé volt valójában, a Meggy-dzsessz Band, anno, játszotta M.D. számait, a hőskorban, a Budaörs Városi Klubban, mikor még a rajongóik a csilláron is lógtak. Nagy jövőt jósoltam nekik. De ugyanaz volt a bajuk, mint nekem, hogy szerettek játszani, de csak a saját örömükre, nem volt elég ambíciójuk, sem hátszelük. Ellendrukkerük viszont annál több. Én akkor szerettem meg a dzsesszt, de M.D. akkor sem lett a szívem csücske.
Mondjuk, ez a szám tetszik, elég laza.
Miles Davis So Wath
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.