DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 6 órája
Farkas György 6 órája
Cservinka Dávid 8 órája
Filip Tamás 18 órája
Tóth János Janus 19 órája
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Ózdi Annamária 2 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 15 napja
Vadas Tibor 15 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 3 órája
Gyurcsi 3 órája
Jószándékú párbeszélgetés 5 órája
A vádlottak padján 6 órája
A fény nem publikus 6 órája
Hetedíziglen 18 órája
az univerzum szélén 19 órája
Bátai Tibor 22 órája
négysorosok 1 napja
Minimal Planet 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 napja
nélküled 2 napja
mix 3 napja
szilvakék 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Vajdics Anikó belepotyog
Legutóbbi olvasó: 2024-03-28 15:13 Összes olvasás: 12902

Korábbi hozzászólások:  
83. [tulajdonos]: se fülem, csak lófarkam2018-06-02 08:25
Uraim, innen írok, nem akarom tovább terhelni a közösségi célokra létrehozott oldalt (Dokk-találkozó Veresegyházon?).

Úgyis, mint EGYELŐRE egyetlen „XX” (a meghatározás Duma Györgytől), felelősnek érzem magam a kialakult tragikomikus hangulatért. Tekintsék a péniszirigység megnyilvánulásának a 36. bejegyzést. Vállalom a „felhorgadt feminizmust” is, bár most kivételesen csak azért, hogy még ebből a szerepből kiszólva megjegyezhessem: az XX-eknek nem valamijük nincsen, hanem valami másuk van (a magamfajta gyengülő hormonháztartású vén boszorkáknak is.)

A süllyedő hajót illetően is van egy mentőötletem: legyen nekem is farkam augusztus 25-én, ha nem is ott, ahol a fiúknak. A kompromisszum kedvéért ugyanis megtehetem, hogy nem kontyba kötöm aznap a hajamat, ahogyan mostanában szoktam, hanem kislányosan lófarokba. Azt majd jól meg lehet huzigálni, megengedem bárkinek – itt az előbb egy név állt, de kihúztam („agyamban kopasz cenzor ül”, ez nem hangzott el sajnos tegnap a Sziámi-koncerten). A kurkászás erősíti a közösségi kohéziót, ezért még azt is megengedem, hogy átvizsgálják, nincs-e valami gyanús nem oda való a lófarkam alatt.

Nemodának üzenem: ivarérett felnőtteket tanítok, ne féltse tőlem a gyerekeket, nem én vagyok a Paidagágász néni, de ha már ő is szóba került, előkerestem az ide vonatkozó Weöres-verset:

Kisfiúk témáira (7)

Pityu és Pöszi
az óvodakertben mindenfélét sinálnak
ni mijen dicnók
a többi óvodások körülöttük álnak
nézi a Paidagógosz néni
pfuj mekkora dizsnók
űrlapot és hegyes tollat ragad
dühtől hullámozva ír.
Tüzdelt Zülők!
Máskor scináljanak jobb jerekeket.
És felelnek a zülők:
Kedves Paidagágász Néni!
Hun házasodunk hun meg elválunk
különb féle jerekekkel kísérletezünk.


"Nem eszik olyan forrón a pörköltet" -- jeligére itt nem várom a lehetséges válaszokat.

(Eléggé körbekerültük a témát, de ha valaki úgy érzi, neki feltennie az i betűre a pontot, megteheti, persze).


82. [tulajdonos]: közlekedési anomália2018-05-30 16:21
A menetiránynak háttal utazom a buszon, látom az egész utasteret. Késő délután van, az egyik szemben ülő férfi jobb fülkarimáján vörösen átfénylenek a lemenő nap sugarai. Csodálkozva nézem, olyan élénk színe van, mint a tenyeremnek gyerekkoromban, amikor zseblámpával átvilágítottam. Középen a jegykezelő automata prizmája világít. Neonzöld fénye a ragyogó piros füllel a háttérben olyan, mintha egy szemafor villogna mindkét jelzőlámpájával egyszerre. Szabad-tilos. Szabad-tilos.

Az égő fülű a telefonját nyomkodja. Mit sem sejt a közelgő balesetről.

81. [tulajdonos]: a szerkesztést sem[tulajdonos]: nem kell abbahagyni2018-05-29 14:51
Nem kell abbahagyni

A harmadik éjszakámat töltöttem a teraszon. Már tízkor kifeküdtem. Matrac, vastag vászonlepedő, párnák, paplanok, könyv, fejlámpa, dermatológiailag tesztelt szúnyogriasztó, Vape Dermi Sensitive. A könyv Dragomán György Máglyá-ja. A 166. oldalon járok, most kezdek belejönni az olvasásba, de kint mindig hamar elálmosodom, legfeljebb öt oldalt haladok. Az utolsó sorokat másnap újra kell olvasnom. Öt oldal, a fejlámpával a homlokomon alszom el, érdekesen nézhetek ki. Felébredek, leveszem a fejlámpát, leteszem a fal mellé a könyvvel együtt. Nem lát senki.

A jobb oldali szomszéd felé minden este kiterítek valamit, legtöbbször az aznap kimosott ruhát, egy törülközőt vagy egy lepedőt. A másik szomszéd erkélyén nem üldögél esténként senki; napközben is ritkán látni őket, mintha nem is laknának már itt. A gyerekek nagyok, a szülők pár éve elváltak.

Fel kellett kelnem éjszaka pisilni. Olyan mélységes csönd vett körül, hogy egy pillanatra összeszorult tőle a szívem. A nappal tele van zajokkal. Az éjszaka is. Óránként jár a 22-es busz, felhallatszik a völgyből a dübörgése, ha más járművé nem is, de most, úgy látszik, elment már mindkét irányban a legutóbbi éjszakai járat. A kutyák sem ugatnak, pedig telihold van. Elfelejtettem, hogy ekkora csönd létezik. Puha és meleg, mint az ágynemű, amibe visszabújok.

Reggel újraolvasom azt a részt, ami fölött elnyomott az álom:

„A szén a papíron van, a mozdulat a kezemben, már közben tudom, hogy jó lesz, ez a vonal jó lesz, olyan, amilyennek lennie kell, és tudom, hogy nem szabad erre gondolni, nem törődhetek azzal, hogy jó lett, persze, ha rossz lenne, azzal törődni kéne, de ha jó, akkor nem számít, csak azt jelenti, hogy nem kell abbahagyni. A papír fehér, a szén fekete, a rajztanár nem magyarázta meg, hogy ez mit jelent, húzom, és ahogy kibomlanak a vonalakból a törzs görcsei, megértem. Azt jelenti, hogy butának kell lenni, rajzolás közben butának kell lenni, nem vaknak és nem hiúnak, csak elég butának ahhoz, hogy elfogadjuk, hogy a vonal csak egy vonal, akkor is, ha több akar lenni.”

80. [tulajdonos]: nem kell abbahagyni2018-05-29 14:46
Nem kell abbahagyni

A harmadik éjszakámat töltöttem a teraszon. Már tízkor kifeküdtem. Matrac, vastag vászonlepedő, párnák, paplanok, könyv, fejlámpa, dermatológiailag tesztelt szúnyogriasztó, Vape Dermi Sensitive.

A könyv Dragomán György Máglyá-ja. A 166. oldalon járok, most kezdek belejönni az olvasásba, de kint mindig hamar elálmosodom, legfeljebb öt oldalt haladok. Az utolsó sorokat másnap újra kell olvasnom. Öt oldal, a fejlámpával a homlokomon alszom el, érdekesen nézhetek ki. Felébredek, leveszem a fejlámpát, leteszem a fal mellé a könyvvel együtt. Nem lát senki.

A jobb oldali szomszéd felé minden este kiterítek valamit, legtöbbször az aznap kimosott ruhát, egy törülközőt vagy egy lepedőt. A másik szomszéd erkélyén nem üldögél esténként senki; napközben is ritkán látni őket, mintha nem is laknának már. A gyerekek nagyok, a szülők pár éve elváltak.

Fel kellett kelnem éjszaka pisilni. Olyan mélységes csönd volt körülöttem, hogy egy pillanatra összeszorult tőle a szívem. A nappal tele van zajokkal. Az éjszaka is. Óránként jár a 22-es busz, felhallatszik a völgyből a dübörgése, ha más járművé nem is. De most, úgy látszik, elment már mindkét irányban a legutóbbi éjszakai járat. A kutyák sem ugatnak, pedig telihold van. Elfelejtettem, hogy ekkora csönd létezik. Puha és meleg, mint az ágynemű, amibe visszabújok.

Reggel újraolvasom azt a részt, ami fölött elnyomott az álom.

„A szén a papíron van, a mozdulat a kezemben, már közben tudom, hogy jó lesz, ez a vonal jó lesz, olyan, amilyennek lennie kell, és tudom, hogy nem szabad erre gondolni, nem törődhetek azzal, hogy jó lett, persze, ha rossz lenne, azzal törődni kéne, de ha jó, akkor nem számít, csak azt jelenti, hogy nem kell abbahagyni. A papír fehér, a szén fekete, a rajztanár nem magyarázta meg, hogy ez mit jelent, húzom, és ahogy kibomlanak a vonalakból a törzs görcsei, megértem. Azt jelenti, hogy butának kell lenni, rajzolás közben butának kell lenni, nem vaknak és nem hiúnak, csak elég butának ahhoz, hogy elfogadjuk, hogy a vonal csak egy vonal, akkor is, ha több akar lenni.”

79. [tulajdonos]: akit érdekel2018-05-29 13:15
Nagyon szép és okos dolgokat mondok a Vendég a háznál-ban 11:50:42-től:

http://hangtar.radio.hu/share-1-20180529_113928#!#2018-05-29

78. [tulajdonos]: kicsi kicsiszolatlanságok2018-05-28 13:23
Azon gondolkodom továbbá, hogy a gondolatjelnek álcázott, tapadó kiskötőjelek, amelyeket a szerkesztők szemrebbenés nélkül rendre szó nélkül hagynak a maradanDOKK-versekben, nem válnak-e előbb vagy utóbb a KISKÖLTŐ-jelek KIKÖTŐ-jeleivé?

77. [tulajdonos]: kisköltőjel, nagyköltőjel2018-05-28 13:08
AZON GONDOLKODOM, MIÉRT NEM IGÉNYESEK A KÖLTŐK AZ ÍRÁSJELEKET ILLETŐEN? VAGY, HA MÁR HANYAGOK, MIÉRT NEM HANYAGOLJÁK TELJESEN AZ ÍRÁSJELEK – PÉLDÁUL A KISKÖTŐJEL, A NAGYKÖTŐJEL ÉS A GONDOLATJEL – ALKALMAZÁSÁT? VAGYIS: MIÉRT NEM HAGYJÁK INKÁBB EL A HASZNÁLATUKAT?


"A gondolatjelnek nagyon fontos jellemzője, hogy nem tapad: a szóköz elengedhetetlen – enélkül ugyanis a szövegkép szinte értelmezhetetlenné torzul."

"Ha nem használunk gondolatjelet – mert mondjuk nincs a billentyűzetünkön – akkor a célszerű helyette két kötőjelet használni. Így az íráskép már alig különbözik a valódi gondolatjelestől:

Szombat délután -- ha akarsz -- eljöhetsz velünk a cirkuszba."

"A gondolatjel funkciójában jól elkülönül a kis- és nagykötőjeltől. Tipikus használata – mint azt a fenti példák is mutatják – a közbevetés (ebben a funkciójában gyakran felcserélhető a zárójellel). Ezen kívül elkülöníthet nagyobb gondolati egységeket mondaton belül – de akár mondatok között is.

A mondaton belül hasonló funkciója lehet a kettőspontnak is. – De erről talán majd máskor.

A gondolatjel jelezheti a beszélő váltását, így kiemelt szerepe jut az idézeteknél:

„Nem rossz az” – mondta Findlay.

Párbeszédes szövegekben a beszélők váltását jelzi:

– Élőlény?
– Igen.
– Fémből van?
– Igen.
– Akkor plébános."

A kis- és a nagykötőjel "nem (tag)mondatok elválasztására, hanem szavak, ritkábban szókapcsolatok összekapcsolására szolgál.

Elválasztáskor vagy a toldalékok kapcsolásakor kivétel nélkül a kiskötőjelet használjuk."

"A nagykötőjel csak néhány kivételes esetben használatos. Pl.: a népek és nyelvek neveit nagykötőjellel kapcsoljuk össze: angol–magyar szótár, francia–spanyol határ, Cseh–Morva-dombság, Osztrák–Magyar Monarchia stb. Tulajdonneveket szintén nagykötőjellel kapcsoljuk össze: Hadrovics–Gáldi szótár, Ferencváros–Újpest rangadó stb. Ez a szabály csak akkor érvényes, ha valóban két tulajdonnév kapcsolatáról van szó, az összetett családnevek esetében nem: ha valakinek véletlenül Hadrovics-Gáldi a családneve, azt kiskötőjellel kell írni."

Bővebben:


https://www.nyest.hu/hirek/kiskotojel-nagykotojel-gondolatjel

76. [tulajdonos]: költőjelek2018-05-27 16:20
"A vers-épületen, – és megvetettem"

Ó, egy kis kötőjel és egy gondolatjel! Az első kis kötőjelet meghagytam, a másikat nagyra javítottam. Nem tudom ellenőrizni az eredetit, mert Szepezden hagytam "Az építész fia" című kötetemet. Ezt a változatot – óvatlanul – a Google-ről másoltam ki.




75. [tulajdonos]: a megfagyott zene hullámhosszáDuma György: Ki fia2018-05-27 15:22
Kedves György!

Egy Reményik Sándor-vers jutott eszembe. Ide másolom, legyen a magas költészet, ami egy hullámhosszra hangol bennünket.

Az építész fia

"Az építészet megfagyott zene."

Apámban a muzsika megfagyott.
Nem lírizált. Arányok érdekelték,
S nyugodt vonalak, egyszerűk, nagyok.

Az én fejembe, bárhogy erőltették,
Nem ment a számtan s geometria.
Álom-part felé hullámzott a vérem,
És költő lett az építész fia.

Sokáig azt hittem, a dal egészen
Anyám lelkén át sugárzott belém,
Tűzhely-oltáron feláldozott vére
Lappangó cseppje minden költemény.

A nem sejtett apai örökségre
Eszméltet most mások ajkán a szó:
"Bár lelke lágy, a verse vas-szilárd,
Nem áradozó, nem is olvadó
Ő az építők fajából való."

Én építész!... a versek építésze!...
Apám, nézd titkos törvényét a vérnek:
Oly távoleső mesterségeink
Valahol látod, mégis összeérnek.

Való igaz: én is csak építettem,
Egy-egy sor vas-traverzét róttam át
A vers-épületen, - és megvetettem
A fölösleges ornamentikát.

Való igaz: mindíg volt alapom,
A mélybe ástam szigorú falat.
Úgy hágtam emeletről-emeletre,
S szerettem a nagy, nemes vonalat.

Való igaz: mindíg volt teteje
Költeményemnek - s néha tornya is,
S nem játékból, de azért építettem,
Hogy lelkek lakhassanak abban is.

Való igaz: bennem sem olvadott
Egészen fel a megfagyott zene.
De vámon vesztve, réven nyertem én,
S versem gátja lett versem ereje.

Én építész... a versek építésze...
Örvénylő, mély törvénye van a vérnek:
Új formát ölt és más dimenziót...
Apám, köszönöm ezt az örökséget.

Kolozsvár, 1927 január

74. [tulajdonos]: regenerátor -- javított[tulajdonos]: regenerátor2018-05-26 14:49
A hibák miatt felteszem újra:

Kedves György!

A kérdőjelet azért raktam fel az imént, pár órával ezelőtt, mert szerénytelenül azt gondolom, hogy nekem itt mindig a közösségért aggódó, annak további sorsát szívén viselő énem van felül (és most elképzeltem ezt az énemet, ahogy a közösség sorsával a szívén felette áll egy másik énnek, ami szintén az enyém).

Hozzáteszem: a DOKK-ot inkább műhelynek tekintem, mint közösségnek, és igazából nem aggódom érte különösebben, mert hiszek az öntisztulásában. A kutak vizét, ha jól tudom, régen úgy tisztították, hogy jól felkavarták, így az pillanatnyilag zavarosabbnak látszott, de amikor leülepedett újra kristálytiszta lett.

Ön mint Zoárd amúgy, velem együtt, jól tudja, hogy a Kisfejű Nagyfejű Zordonbordonok mindig megpróbálnak a pomogácsokkal fenyegetőzni, nem csoda, ha a Négyszögletű Kerekdokk lakói már esnének is egymásnak, emelkednének a bunkók, és akkor zii-zuu-sitty-sutty, ding-döng-dong, zengeni-zöngeni, sittyegni-suttyogni kezd a dokk, égnek áll a csend haja. Ám végül megérkezik Mikkamakka (legyen ez az öntisztulási képesség neve), és visszavezeti a társaságot az élet napos oldalára; lehet újra süttetni a hasakat a nappal, ami tudvalevőleg nem tesz különbséget, de akkor majd valakinek azon kezd el járni az esze, hogy nincs igazság a földön, még a nap is igazságtalan, mert a nagy hasúakra sokkal több napsütés jut, mint a kis hasúakra, vita kerekedik, vége a boldog napozásnak, és akkor beállít megint a Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, a Négyszögletű Kerekdokk lakói megint elhiszik, hogy vannak pomogácsok; a belső ellenség is szóba kerül, hogy az a legveszélyesebb, kikiáltják a hadiállapotot, lesz, akit renegátnak vagy más néven regenerátornak nyilvánítanak, ám mire teljesen szétagyabugyálnák egymást, újra visszatér Mikkamakka (alias öntisztulási képesség) … stb.

Köszönöm szavait: Anikó



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:20   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 13:15   Napló: Gyurcsi
2024-03-28 10:54   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 10:24   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-03-28 10:24   Napló: A vádlottak padján
2024-03-28 10:22       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit nevető maszkok síró álarcok
2024-03-28 10:15   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-03-28 09:58   Napló: A fény nem publikus