NAPLÓK: Volt egy pillanat Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 13:19 Összes olvasás: 49838| 619. | [tulajdonos]: nosztalgiázom | 2018-11-07 16:48 | Mániáim 2017-07-08 12:48
dokkmánia:
Ha az írásom, egy az egybe, a maradokkba kerülne, nem csak az írás utáni elégedettséget, mint evés utáni jóllakottságot érezném, hanem az egóm b(üsz)űzkeségét is.
Nem lenne sok egy kicsit ez, a jóból?
Aztán.
Melyik a laktatóbb? Bizsergő háromszöggel feltűzve lenni az 5*****-os kvázi „étlapra”, miután megrágtak, vagy friss ételnek lenni és maradni, ami nem pépes*.
Rágatlanul felkerülni a legjobb. De ahhoz pedigré kellene. Esztétika, magyar nyelv és irodalom diploma az ELTE-n. S akkor, kikezdhetetlen lennék, mert a szerkiknek az nincsen?
(Persze, ez alól is van kivétel. Pl. S. G.. Mert Őt, kikezdték. Volna.)
Max. né(m)hai könyvtárosi?
Ami nekem is van, de csak a tanító képzőn szereztem.
(Igaz, van juhászgyulai főiskolai is, népművelésből. Legalábbis, kiegészítő államvizsgám)
Nem is volt kikezdhetetlen, egyik sem.
Vagy, korpa közé kéne keveredni?
Vagy, nem kéne korpaközé keveredni?
Vagy, elég lenne csak jól írni?
Jobban, mint amit eddig el tudok képzelni?
Lassan, bezáruló lehetőség vagyok, ami nem régen nyílt meg?
Eldőlt már, biztosan milyen nem leszek, ami esetleg lehettem volna?
Most sajnálom, hogy nem irodalmi vonalon tanultam tovább.
De jobban érdekelt a cselekvőség, mint a bámészkodás.
Nem biztos.
Csak találgatok mi „igaz”, vagy legalábbis, annak látszik, vagy csupán, jól hangzik”!?
Ezeket írtam még, s akkor a cselekvőség szó okán, eljutottam valahova.
A Free Zóna-ba!
S most kapaszkodj meg!
Birtoklóság:
Létezik még, egy megválaszolatlan kérdés. Hogyan tudja valaki visszatartani magát attól, hogy gondjai legyenek? A válasz az, hogy képesnek kell lennie a semmit birtokolni, a semmivel kényelmesen ellenni.
Ezzel nagyon nehéz szembenézni.
Na, most erre innom kell!
Egy korty ásványvizet.
Van, amire iszok, és van, amire írok.
2017.05.01. 12:48
Ez jutott nekem:
A Semmi.
Tanulom birtokolni a Semmit.
Szembe nézni vele, kényelmesen.
Nem oly könnyű.
Pedig, végtére is, csak annyi történt, hogy az üzenetemre nem érkezett válasz, nyugtázás, megerősítés.
Ezért, picit elbizonytalanodtam, hogy létezem-e egyáltalán?
A pipa jelzi, hogy rákattintott, valószínű, hogy el is olvasta.
Hogy miért nem válaszolt rá?
Több oka lehet.
1. Nem tudta, mit válaszoljon.
2. Nem érti miért írtam, de nem kérdezett semmit, tehát nem is akarja érteni.
3. Érti, de..., olyan irányba mutatok, amerre, nem akar menni.
Csak magukban, üresen forognak a fogaskerekek, várják a választ még egy darabig, hogy megőrölhessék.
Addig is - vagy lehet -, örökre, magamat őrölöm velük- vagy a jobbik esetben-, az elmém fenem, élesítem?
Ki teszi ezt velem?
Ő, vagy én?
S mi haszna?
Mihaszna!
Aztán - egyszer csak -, válasz érkezett.
- Ahan!
Ennyi!
*(gyerekek és öregek kosztja) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
