NAPLÓK: Volt egy pillanat Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 23:51 Összes olvasás: 49860430. | [tulajdonos]: szabad rímelni, mint ahogy sza | 2018-08-13 22:39 | Legelőször, én, a tiszta, a kék, az áttetsző gondolat vala. S mikor közeledni látszott leszületésem hava, a nap, a hold, a bolygók, s a messzi csillagok, mind égi karmesterre, jelre várva, együtt álltak ott, földi realitásom kezdetén. Előre választott genetikus entitás lett enyém. Bár, felvehettem volna a testet, egy, az anyukám hasába neveltet, kezdetben, csak kívülről néztem őt, a csecsemőt, a sírót, a gügyögőt. Magamat elbűvölni hagytam. Így történhetett meg, hogy közelébe maradtam. A bölcső halált, a felkínált egér utat, mint döntési lehetőséget, kihagytam. Jól éreztem magam a testen kívül. A bébit nappal, mint bábút mozgattam, de éjjel magára hagytam, hadd dolgozzanak rajta formaszellemek...
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|