NAPLÓK: Volt egy pillanat
Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 09:08 Összes olvasás: 49683179. | [tulajdonos]: Szégyellem a | 2017-11-02 16:57 |
Úgy szégyellem az én drága Robikámat. Szégyellem magamat, felhúzott szoknyámat. Szegény párák lettünk, orrlikunk kitágult, vágtázni kezdtünk, mint vad lovak tavasszal. Én lettem szerelmes, majd láthatón Ő es, rézből öntött ágyú, vasgolyókkal vemhes. Lebiggyedt a szája, tekintete bárgyú. Láttam biz' én egyszer, nem vett tudomásul. Pillantást elkapó volt az igyekvése, vártam szív-repesve, rám tekint-e végre? Lába lassú volt a biciklihajtásra, tudtam, oda minden rókaravaszsága. Fáradt mozgása volt, mintha alig élne, mert nem bírt énvelem, se bátran, se félve.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!