NAPLÓK: Volt egy pillanat Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 00:53 Összes olvasás: 49866| 166. | [tulajdonos]: Be, s ki. | 2017-10-09 22:39 | Forrás vagyok.
Nem azért fakadtam fel újra, hogy korszellemült, fazonra szabott dísz-kutat csinálj belőlem.
Meg van saját világom, hitem, szenvedélyem, szentséges eredetem.
A fölöslegesnek látszó dolgok is fontosak. Különben miért lennének?
A tünetek követelőző jelentések.
A börtönbe zárt, tomboló szellemek, mind-mind, gyöngéd megfejtésre vágynak.
S akkor, csakis akkor, megváltásra s hazatalálnak.
Hajnalban az órám,
becsöngetett hozzám,
(s én nem tudtam hol vagyok,
nem tudtam ki vagyok,
nem tudtam kik, kit, hol
és mit keresnek.
Lekéstem a reggelt,
futottam én,
de nem volt már remény (se).
Nem vágynak; várnak, a szellem-testűek, az elemi lények, az édes-kedves elementárok.*
Váltsd meg, tedd szabaddá őket, légy krisztusuk!
Ember vagy Te, s benned a szellem!
Verseimmel olvaslak Téged - ha hagyod, ha érted -, a magadra cseréltet. S Te, én leszek már, s én Te leszel. Így gomolygunk, szép, habos, ősz-fehéren.
(Te, én leszel már, s én Te leszek. Te, én leszek, s én, Te leszel. Hogy is van ez, ha belülről ki, s kívülről belesel?)
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
