NAPLÓK: Volt egy pillanat Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 05:50 Összes olvasás: 49329163. | [tulajdonos]: Házi feladat (folyt.) | 2017-10-07 21:09 | A költők, írók, lehet, magányos emberek. Nagyon magányosak. Míg fel nem veszi őket köreibe egy "szekta".
"Legjobb elméleteink a saját elméleteink.
A mások elméletei: bizonytalan elméletek, elfogadásukhoz választanunk kell: vagy kétség, vagy hit.
"Ha választasz, csak a poklot választhatod!" (Osho)
"Minden kétség, minden kérdés egy kifinomult lidércnyomás. Fojtogatás kifinomult formában. " (Rudolf Steiner)
Én az összes közül a legkisebb rosszat, önmagamat választom.
Bármikor bárki mást választottam, mindig hiányérzet keletkezett bennem.
Én: önmagammal vagyok azonos, tehát nem lehetek más (vagy a másé).
És, senkin nem akarok segíteni, mindenkinek önmagán kell segítenie.
Kár erőlködni, az emberiség - összességében - úgyis menthetetlen."
- Jó mi? A Szabad Zónán olvastam. „Legjobb elméleteink a saját elméleteink.” - különösen ez a gondolat tetszik.
Mert rímel az enyémmel.
A legjobb történetek az igaz történetek.
- Szeretem, ahogy írsz. Író vagy. „Asszem”, igazad van mindenben. Most inalok Édes! Jó téged olvasni...és sose untatsz, oké? Majd hozzátette. - Biztos nem tudok neked párbeszédet írni – sajnálom!
- Nincs baj, Frí! (Már kész is vagyok vele.)
- Semmi. - jött a váratlan válasz.☺ Majd, hozzátette. - Inalok. - ☺ Oké. Jó hogy benéztél. Melegséggel töltöttek el a szavai, s rögtön értelmét nyerte az írás. Mert "nagy munka" volt ám, értelmesen, pontosságra, egyszerűségre törekedve összeszedni a gondolataimat, amit lehet, rajta kívül senki meg nem értene. Vagy, közhelyesnek találna, zavarosnak, áthallásokat érezne benne, s azt mondaná, töltött pisztollyal játszom, mert AZ ÍRÁS VESZÉLYES MŰFAJ! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|