NAPLÓK: Volt egy pillanat Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 13:38 Összes olvasás: 49690| 494. | [tulajdonos]: vélemény | 2018-09-08 15:02 | Figyelmet akar, ezért FIGYEL. S bejön neki, ez a só, mert annyira szórakoztatóan "fülhasogató", hogy a versei elhalványulnak mellette.
Még, tiszta szerencse, hogy megmaradt nekünk! Tényleg. Kitalálni se lehetne jobbat.!
Ő az oldal udvari-bolondja!
Ez, akkor jutott eszembe, mikor Janó gatyája mögül a FAQ-ban, a lába között kukucskálva, rám öltötte azt az édes pici nyelvét! :-)) Beeeeee! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 493. | Pillanat: elmondom, mit duplikálta | 2018-09-08 14:51 | krisztina, most már kisbetűvel, sokak után, nem sorolom fel, rászállt Tibire! FIGYELI!
Rájött, hogy nemcsak a verstörzset kellene néznie, ami jó volt eddig, hanem, most már az EMBERT is. Hogy, nem nézi az embert Tibi, azt onnan tudja, hogy nem ment vissza Misihez. Ja, és egy kis önirónia is kellene neki. Mondja ezt, krisztina! :-))
Meg azt is, hogy minden ember egy csillag! Így! Ilyen közhelyesen! S még azt is mondja, a Janó, jó! S hogy nem elég egy mondat: hű de fasza! Mert ez, viszont, nem jó! Megtudjuk továbbá, hogy habár túl sok helyre kell bejelentkezni, amit nehezen tolerál, ezért köszöni, azoknak akik mégis, ennek ellenére is feljárnak őt, és még, egy nem termékeny nőt olvasni. (Vaj'h, ki lehet?) Sokan vagyunk, mondja nekünk, de ők, csak ketten vannak. Mert, ők ketten, nem Szakállas Zsoltok,
különben is, Zsolti verset nem kunszt írni, s még azt is muszáj elmondania, hogy mi az az egy dolog, amit nem csinál. Nem olvas Szakállas összest!
Inkább, a könyvespolchoz sétál. De, modernet nem vesz le, nem olvas... Ja, de! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 492. | Pillanat: elmondom, mit duplikáltam | 2018-09-08 14:49 | krisztina, most már kisbetűvel, sokak után, nem sorolom fel, rászállt Tibire! FIGYELI!
Rájött, hogy nemcsak a verstörzset kellene néznie, ami jó volt eddig, hanem, most már az EMBERT is. Hogy, nem nézi az embert Tibi, azt onnan tudja, hogy nem ment vissza Misihez. Ja, és egy kis önirónia is kellene neki. Mondja ezt, krisztina! :-))
Meg azt is, hogy minden ember egy csillag! Így! Ilyen közhelyesen! S még azt is mondja, a Janó, jó! S hogy nem elég egy mondat: hű de fasza! Mert ez, viszont, nem jó! Megtudjuk továbbá, hogy habár túl sok helyre kell bejelentkezni, amit nehezen tolerál, ezért köszöni, azoknak akik mégis, ennek ellenére is feljárnak őt, és még, egy nem termékeny nőt olvasni. (Vaj'h, ki lehet?) Sokan vagyunk, mondja nekünk, de ők, csak ketten vannak. Mert, ők ketten, nem Szakállas Zsoltok,
különben is, Zsolti verset nem kunszt írni, s még azt is muszály elmondania, hogy mi az az egy dolog, amit nem csinál. Nem olvas Szakállas összest!
Inkább, a könyvespolchoz sétál. De, modernet nem vesz le, nem olvas... Ja, de! | |
| 491. | [tulajdonos]: kismiska | 2018-09-08 13:01 | A FAQ-ba írt levelem, szerintem jogos és publikus része!
"olyannak is, akit mások kizártak volna innen"
Ha ez kellett ahhoz, hogy némileg javuljon a helyzet; igen!
Az sem volt kis munka!!! :-))
| |
| 490. | [tulajdonos]: Árnyékvilág | 2018-09-07 09:18 | része lettem
fény felettem
fény alattam
sötétet vetettem
föld alól beszélek
kezemben, göröngy
szájamban varangy
jobb sorsot remélek
vannak így sokan
temetetlen holtak
kényszerűn daloltak
-
Kezemben kalamáris.
Festek belőle,
mígnem a háborúk
sós vízzé változnak.
-
Volt egy betűköz
hagyva a puszinak.
Ott kellett volna,
megpuszilja anyukám
a muszlimokat.
Apukámmal néztük,
teszi-e? Nem teszi-e?
Végül megtette.
-
Juli barátnőm álombéli társa,
aki néha Csökmei Edit, nézte
a papírokat, tele számokkal,
s tudta, büntiben van, nem nyúlhat
a költségvetéshez soha többé.
Nagyot sóhajtott: ez van,
és tudja, nincs más út. Már,
minthogy, szereti, s vele marad.
Ez utóbbi az értelmezésem.
aug. 29. 17:13
| |
| 488. | [tulajdonos]: Szabad a vers, a költemény | 2018-09-04 16:37 | A szabad vers dalia.
Szép, egyenes járású.
Gondolati gerince, fűzve.
A rímes vers kényelmes üzemmód.
Könnyen megtalálja az egyik a másikát.
A fél rím, bot, de legalábbis sétapálca.
A ragrím, robot.
Elődje járókeret.
Ahogy P.A. mondta.
Okkal hiszek neki.
Hallottam ott is, ahonnan jöttem.
De messziről jött...
S nem lehet próféta senki...
A trendi, Kukorelly. óta... kifejtésre vár.
Namost.
Szabad versekkel kezdtem.
Holott, azt sem tudtam, hogy van ilyen.
De tudja-e a madár, hogy van repülés?
Az ihlet fekete patronjában gondolatok voltak.
Összesűrűsödött a fekete tintám.
Lehullott darabjait gyémántnak gondoltnak.
E.T. Barátom olvasta.
Sehol egy rím, se dallam, se sodrás.
Ezt duplikálta.
Megbíztam ítéletében, hisz művészember.
(Az ízlésében is, hiszen nem vagyok az esete.
Kissé rendellenes szegény.
A girhes fiatal lányokat szereti,
de rossz hozzá az isten.)
Igaz, „csak” fotós.
Volt. Most holt.
Amatőr életművészként született újjá.
Mióta megtért, bérmálkozott, lett profi.
Megél a hitéből.
Száz szónak is...
Annyira vágytam a dicséretére, hogy változtattam.
Dallamos, rímes versekkel folytattam. (íme)
„Végre vers, végre ritmus, végre sodrás.” /E. T./
Ezentúl, a forma vezérelte a kezem, nem a gondolat.
Ez így nem egészen pontos, de most, ennyire is elég.
Ez, bizonyos.
Így sorvadt el a lírai énem izma.
A karizma.
Ereje teljében.
Most erősödik vissza.
Már tudom:
A megfelelni vágyás oka:
önbizalomhiány.
*
haikuk vezsenyi módra
nem vagyok este
megbízom ízlésében
művész az ember
*
kell-e egy ilyen
hang avagy legyen minden
egy másöntetű
*
nem vagy esete
megbízhatsz ízlésében
valami művész
*
észre sem vetted
hogy megevett egy kutya
kaukázusi
| |
| 487. | [tulajdonos]: Forró drót | 2018-09-02 18:49 |
„forró drót, hozzád beszélek, elevenbe marni akarok,
pici fájl ég, a holtnak hitt feléled, Telihold van, a létra ott”
az Űr, betöltetett
így megy ez,a vég utolér,
bújhatsz te, a lét barázdáiba
felpróbálod a szavakat,
mint, ki cipőt, ruhát vesz boltban
ne legyél, olyan meztelen
keresed az adekvát választ,
de mi feléled, elnyomod.
„rossz így, de ha eljönnél,
még rosszabb lenne; tudod”
- írod. – Ahhan - feleli gyorsan,
ezt, egyetértésnek veszed,
váratlan öröm, amit érzel,
piciny szikra a tollhegyen
forró drót, min hozzá beszélsz,
szavad elevenbe mar, tudod,
fáj még, s a holtnak hitt feléled
hisz Telihold van, s a létra,ott
csak az segítne, mit nem szabad
bár, most érzed, mint a múltban;
szeretsz s így, elfogadsz
szerelmed utolsó lángja lobban..
Utolsó?
Még mindig szeretnéd neki elmondani.
Még mindig szeretnéd, ha megértené.
Vágy, ami soha nem telik be.
Nem ülhet melletted, gondolataid hallgatva.
Mert látnád rajta, hogy unja; hogyan is folytathatnád?
Pedig, örök szerelemre törekszel.
hisz halandó vagy. Csak így kívánhatod; az öröklétet,
ami versekben, gyermekekben, unokákban valósul meg.
Bennük, el nem veszhetsz, legfeljebb átalakulsz.
| |
| 486. | [tulajdonos]: csak ámulok | 2018-08-31 18:42 | "magamnak mesélek.
a városról, melyben éjszakánként eltévedek.
az emberek fehér ruhában vonulnak előttem
mind ugyanabba az irányba, amerre én,
velem szemben csak egy átlátszó, szalmakalapos
nőalak. anyám. hatalmas fekete bőröndöt cipel,
ki sem kell nyitni, akkor is tudom,
hogy apám csontjai vannak benne,
és a gyerekek nevetése, ami reggelente úgy gurul elém,
mint a nap fénye a hegyoldalról.
az arcomhoz érve
a látomás már cérnaszál vékony, az álomfoszlányban
még keresem a végét, hogy feltekerjem,
és macskaként játszhassak vele."
Czé | |
Olvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
