DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2825 szerző 36657 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Schein Gábor
  Elhangolás
Új maradandokkok

Francesco de Orellana: A hétfejű bárhány (revised)
Ötvös Németh Edit: nyanya
Lőnhárt Melinda: Infúzió
Kiss Anna Mária: Anna szerint a sznob
Tar Ferenc: És ha
Natalie Danaisz: cafka
Albert Zsolt: Olajos felhők
Valyon László: Kányafák sirassatok
Vajdics Anikó: A felhőnek fölötted
Mórotz Krisztina: énekelhetetlen blues
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 8 perce
Nagyító 36 perce
Natalie Danaisz 4 órája
Duma György 13 órája
Kocsis Nóra 15 órája
Bártfai Attila Márk 15 órája
Bánfai Zsolt 20 órája
Bak Rita 1 napja
Francesco de Orellana 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Lantos Tímea 1 napja
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Mórotz Krisztina 2 napja
Frideczky Katalin 2 napja
Valyon László 2 napja
Tar Ferenc 2 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Kiss Anna Mária 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Párbeszéd a DOKK jövőjéről 1 perce
Hetedíziglen 32 perce
argumentum 1 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 1 órája
Bara 4 órája
Kicsi Ólomkatona 7 órája
az utolsó alma 12 órája
Qui? 13 órája
történések 16 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 16 órája
nélküled 18 órája
Gyurcsi 19 órája
pink 19 órája
Baltazar 19 órája
Sorrento 20 órája
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Werner
Legutóbbi olvasó: 2019-10-16 13:44 Összes olvasás: 2825

Korábbi hozzászólások:  
19. [tulajdonos]: '2019-05-19 23:41
Laterna magica

Anyácska, nézd a kertet,
Ágak hegyén ül a dér.
A tarló meg se rezzen.
Néhány sárba fúlt levél
Őrzi még a nyár színét.

A krizantémok mentén
A kék kutat, a házad,
Lángvörös naplementéd,
Ahogy futok utánad,
Libbenő szoknyád szélét.

Anyácska, nézd a fákat,
Mint megannyi tetszhalott
Még egyszer nyújtóznának.
Ölükben rég elhagyott
Bölcsőket ringat a szél.

Felettük varjak szállnak.
Az ég kékje se látszik.
Fekete csöndben várnak
Rá, míg új szív csírázik
Földszagú mellkasodban.

Anyácska, érted jöttek.
Elvisznek téged újra.
Le- s felszállnak, köröznek,
Pernyeként hull az útra
Rozsdàs szárnyukból a toll.

18. [tulajdonos]: vers2019-04-02 01:33
Tatárszentgyörgy, február 23

Varjùcsapat àll a hòban,
Vörösen izzik a szàrnyuk.
Szíveket jöttek rabolni,
Csak bánat marad utànuk.
Te csak fekszel meg se moccansz,
Többé màr én sem mozdulok.
Apàcska, nézz fel az égre!
Felettünk fátyolosodnak,
S rànk zuhannak a csillagok.

17. [tulajdonos]: vers2019-04-02 01:33
lázár ébresztése

félek már nem tart sokáig
melegen az ágy
tested nyirkos
hajnali föld
felfelé törekszik belőle minden
kukacok férgek
nyüzsögnek benne
bennük születsz majd újjá
homlokod barázdált idegen táj
ujjad vékony üvegsíp
szádhoz emeled
halk nyöszörgés hallik amitől
hímzett takaródon kibomlanak
a szálak
és elhervadnak a virágok
a szirmok alól
egy árny kúszik
mellkasodra
magához ölel
majd mozdulatlan vár míg
altatót dúdolok neked
a kígyóról aki halál akart lenni
a halálról aki kígyóbőrbe bújik
és mocsarat kever az égkék szemekbe
az ölelés egyre szorosabb
zihálsz
csend van
esni kezd
egy riadt lepke száll kézfejemre
ébredj
meg se hallod
ébredj
az utolsó szó jogán
lázárnak keresztellek el

16. [tulajdonos]: *2018-05-15 01:29
Örvendetes dolognak tartom, hogy lehet támogatni anyagilag a Dokkot.

15. [tulajdonos]: *2018-05-11 01:30
Nyár végén

Ma játszik a Nap, a horizonton épp
megáll, körültekint. A hajad köré
Vetül szelíden fénye, mintha
Glória volna arany-vörösben.

A szél magára lány alakot vesz, új
Ruhája por, levél. Csupa szenvedély
A tánca, pördül és virágot
Szór neked, s elszalad elpirulva.

A nyár pihenni készül. Az almafák
Tövébe hint ezüst ködöt. Éjjel a
kopott pipacsmezőn elalszik,
álmodik rólad is, összerezzen.



14. [tulajdonos]: *2018-05-09 00:19
Félistenek születése

Lidércek lakják az embert,
láncra vert foglyai az értelemnek.
Olykor-olykor erőre kapnak,
átrágják magukat a szív izmain.
Ilyenkor eltorzul az arc, s hirtelen
félistenek születnek a sárból.
Szörnyű, tajtékzó dühvel dobálják
testrészeik. Megállás nélkül
újra nő a kar, a láb,a fej,
de nem vigyáznak belső szerveikre.
Tüdejük végtelenné tágul,
epéjük zöld folyama szétterjed a testben.
Zsugorodni kezd a szívük,
s összerogynak mind sorba, akár
a kifeszített cérnaszál
az Isten ujjai között, mikor elengedik.

13. [tulajdonos]: Lehajtott fővel2018-04-29 19:56
Arc nélküli emberek ülnek
Lehajtott fõvel
A házak tövében.
Se lábuk, se kezük,
Csak a szívük van
Dobogó, élõ szívük.

Kisgyermekek játszanak estig
Magukra hagyva
Az utca porában.
És semmijük sincs, csak
a jelenük van,
És fürge lábuk, s kezük.

Szürkére koptatott felnőttek
Várnak buszokra
A szűk megállókban.
Se álmuk, se vágyuk.
Csak tegnapjuk van,
És dolgos lábuk, s kezük.

Ezerszer végigjárt utakon
Menetelnek bús,
Kietlen tájakon.
Lehajtott fõvel, hisz
Semmijük sincs már,
Csak tiszta, élõ szívük.




12. [tulajdonos]: Búcsú a tavasztól javaslatodra2018-04-29 00:11
Nem tudtam, hogy az eldobott
szívnek is súlya van.
S az ajkakon meg nem érett csókok
sápadtan hullanak alá,
mint a tavaszba belefáradt lombok
hervadt virágszirmai.

Nem tudtam, hogy az eldobott
csóknak is íze van,
és keserű lesz majd a szám,
ha hiányod szenvedi.

Nem tudtam, hogy az eltaszított
ölnek is szorítása van.
És az elfordított tekintetet,
még sokáig megőrzi a szív.

Csak azt tudtam, ha majd egy délutáni
sétán a megszokott úton, egy kirakat
üvegén még feltűnik alakod, mint lomha
megkésett árnya egy félig megélt szerelemnek,
kérdések nélkül tovább indulok.

S majd hagyom, hogy beleolvadj
a zsibongó tömegbe, mások kacajába,
új szerelmes ölekbe, s bennem
futó gondolat maradj csupán.

11. [tulajdonos]: javaslatodraweinberger: jó2018-04-28 23:59
Valamiért elsőre így tűnt jónak, talán nyomatékosítani akartam, vagy inkább mentegetőzni a személyes névmás kiírásával. Remélem, hogy ez nem a német nyelvű közeg negatív hozadéka. Nagyon köszönöm, hogy helyesebb irányba terelted a verset. Tetszik a gondolatmeneted, és elfogadom a javaslatod.
Örülök, hogy itt jártál, gyere máskor is.:)


10. [tulajdonos]: Búcsú a tavasztól2018-04-28 01:41
Én nem tudtam, hogy az eldobott
szívnek is súlya van.
S az ajkakon meg nem érett csókok
sápadtan hullanak alá,
mint a tavaszba belefáradt lombok
hervadt virágszirmai.

Én nem tudtam, hogy az eldobott
csóknak is íze van.
És keserű lesz majd a szám,
ha hiányod szenvedi.

Én nem tudtam, hogy az eltaszított
ölnek is szorítása van.
És az elfordított tekintetet,
még sokáig megőrzi a szív.

Én csak azt tudtam, ha majd egy délutáni
sétán a megszokott úton, egy kirakat
üvegén még feltűnik alakod, mint lomha
megkésett árnya egy félig megélt szerelemnek,
én kérdések nélkül tovább indulok.

S én majd hagyom, hogy beleolvadj
a zsibongó tömegbe, mások kacajába,
új szerelmes ölekbe, s bennem
futó gondolat maradj csupán.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-10-07 16:11 paricska
2019-10-01 09:47 lista
2019-09-23 22:23 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-10-16 13:43   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2019-10-16 13:36   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2019-10-16 13:30   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2019-10-16 13:21   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2019-10-16 13:13   Napló: Hetedíziglen
2019-10-16 13:13   Napló: Hetedíziglen
2019-10-16 13:13   Napló: Hetedíziglen
2019-10-16 13:13   Napló: Hetedíziglen
2019-10-16 13:13   Napló: Hetedíziglen
2019-10-16 13:13   Napló: Hetedíziglen