NAPLÓK: PIMP
Legutóbbi olvasó: 2024-04-23 08:58 Összes olvasás: 1322741001. | [tulajdonos]: Nas | 2019-02-07 17:13 |
Fura, hogy az angoltanárom emléke néha olyan erővel tör rám, hogy sírni és üvölteni tudnék. Bő egy évvel utasított vissza és azóta se tudtam túltenni magam rajta. Természetesen nem kerestem azóta sem és soha nem is fogom. Kimondta, hogy "nem" és ennyi. Ő volt a második nő, akibe beleszerettem. Az elsőről kiderült, hogy egy közönséges hazudozó - legalább meg tudtam indokolni, hogy miért adtam ki az útját. Fizikailag éreztem, hogy megreped a szívem, amikor elküldtem. Így is négy év volt, mire túlléptem rajta. Ő Andi volt, már nem szeretem. Az angoltanárom viszont egy tündér volt, tele eleganciával, kitartással, méltósággal és kedvességgel. Néha azt gondolom, hogy jobb lett volna, ha kinevet, kigúnyol vagy pofon vág, amikor elhívtam, de nem tette. Vagy megcsal vagy hazudik. Megindokolta, hogy miért nem akar, tudomásul vettem, de ettől még nagyon fáj. Soha nem fogom elfejteni, annyira megérintett. Elnézést, ha érzelgős voltam. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!