NAPLÓK: PIMP Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 07:03 Összes olvasás: 132224| 98. | [tulajdonos]: Nelly | 2006-05-18 12:51 | „Bemész például Párizsban a moziba és kérsz egy sört. És nem egy papírpohárban basszák eléd, hanem üvegpohárban.”
A kis különbségek mindenben Európa felé billentik a mérleget Amerikával szemben. Az egyik szobatársam olvasott egy felmérést, miszerint az amerikai lakosságot kérdezték magukról. Ez alapján a lakosság nagy része (már nem emlékszem, de nagy hányada) azt mondta, hogy az USA-ban két milliárdan (!) laknak. Továbbá nem tudták egy térképen az államaikat elhelyezni. És a többségnek fogalma sem volt arról, hogy hol van Irak. No comment.
A párkapcsolati meditálásaim során elgondolkodtam azon, hogy talán meg kellene fordítanom ezt az egész dolgot. Ezalatt azt értem, hogy mindenki arra vár, hogy majd jön valaki az életében és boldog lesz. Mivel én nem várok senkire és már boldog és kiegyensúlyozott életet élek, ezért talán pont én leszek az, aki egy másik embernek adja a boldogságot és biztonságot. Tehát az én szerepem nem a várás, hanem talán a boldogítás. Nekem kell beengednem valakit (valakiket) az életembe, hogy boldogabb lehessen az általam felépített és folyamatosan épülő háttérrel és mentalitással, mely a biztonságra és nyugalomra való törekvést jelenti. Azt hiszem, hogy ebből a szempontból (is) szerencsés vagyok, hogy egyedül is élvezem az életet és van életcélom és hasznosan tudom eltölteni a rendelt időt.
Reggel felébredve kinéztem az ablakon és nagyon megörültem ennek a nagyon szép időnek. Jól esett bevásárolni délelőtt és kellemes volt a fény, a napsütés és a levegő. Jó lenne, ha már nyaralási állapotba lehetnék a barátaimmal és pihenhetnék. Addig még sok dolgom van és ezer banánhéj és buktató. | |
| 97. | [tulajdonos]: Ne-Yo | 2006-05-17 11:27 | „- És ez mind nem érdekes, mert…no és ezt kapd ki! Amszterdamban ha megállít a rendőr, akkor nem motozhat meg. Az amszterdami rendőrnek nincs joga ahhoz, hogy megmotozzon!
- Apám, oda én is elmegyek. Mi kell még? Elmegyek, bazzmeg.”
A környezetemben nem értettem soha azokat az embereket, akik megszagolják az ételt, amit megesznek. Mikor megkérdezem, hogy miért szagolják, akkor az a válasz, hogy hozzátartozik a gasztronómiai élményhez. Ez furcsa, mert én soha nem szagolom meg az ételt, mivel felkavarodik tőle a gyomrom és rohadtul nem élvezem az ételek illatát. Kiskoromban utáltam a sajtot és abszolút nem ettem. Mostanában megszerettem és rengeteget eszek.
Érdekes látni, hogy egyes embereket mennyire meg tud szédíteni holmi kinevezés, poszt. A főiskolán is vannak emberek, akik semmit nem tettek le az asztalra, de valamilyen tisztség tulajdonosai. Azt hiszik, hogy ettől lesznek valakik és kompenzálhatják a hiányaikat. Az ilyen emberekről mindig kedvenc rapperem, Ice Cube egyik sora ugrik be:
„Big fish in a small pound” – Nagy hal kis tóban.
Délelőtt suliban egy-két apró ügy, majd vásárlás majd ismételten a könyv mögé bújás és tanulás.
| |
| 96. | [tulajdonos]: Puff Daddy | 2006-05-16 13:31 | Ma leutaztam főiskolám városába és szerintem egész héten lenn kell lennem. Ha minden jól megy, akkor szombat délelőtt megyek haza. A buszon meglepődve tapasztaltam, hogy milyen könnyen lehet haladni a városban. Úgy látszik, hogy csak akkor van kilométeres dugó, ha én is kocsival vagyok.
A buszállomáson vettem egy politikai újságot. Régen a politikát is a hobbyjaim (nem szeretem ezt a szó) közé soroltam, de a 2002-es választás óta nem foglalkoztam vele mélyrehatóbban. Utóbbi időben viszont kezd újra érdekelni és szívesen olvasom, hallgatom az ezzel foglalkozó médiát.
Lil ' Flip, Lil ' Scrappy, Lil ' Jon, Lil ' Thron, Lil ' Al és még egy rakat Lil ' széles e világban...
| |
| 95. | [tulajdonos]: Ja Rule | 2006-05-15 11:46 | "Rossz látni, hogy hányan élnek csak azért valaki mellett, hogy ne legyenek egyedül, miközben határtalanul boldogtalanok."
Ezt nem én írtam, de akár tőlem is származhatna. Lehet, hogy besorolható leszek azon emberek közé, akik nem igazán képesek együtt lenni valakivel. Ez nem ismerkedési probléma vagy gátlás, hanem mintha hiányozna belőlem az a képzet, hogy mástól is kaphatok boldogságot. Ide tartozik Eminem vagy Lucy Liu is. Csakhogy ismert embereket is soroljak a kategóriából. Valahogy nem értem ez a dolgot. Nem tudom, hogy más hogyan tehet boldoggá és mi értelme van az egésznek. Lehet, hogy még fiatal vagyok és éretlen egy igazi, komoly kapcsolatra a korábbi limonádék helyett. Ez olyan, mintha egy kövér ember nagyon jól érzi magát a bőrében és esze ágában sincs lefogynia, pedig karcsún lenne tökéletes.
A korábban említett "ismerős-felvételi" dolgot sikerült megoldanom. A válasz "nem" volt, mivel megnéztem eddigi ismerőseimet és ott közeli ismerőseim és barátaim vannak főleg. Utóbbiakért a tűzbe tenném a kezem és a szívem vagy a vesém is odaadnám, ha ezzel segítenék rajtuk. Az említett illető nem tartozik ebbe a sorba.
Utólag gratulálok az Internazionálénak az Olasz Kupa győzelemükért. Az olasz fociban amúgy is igen csúnya dolgok történnek mostanság. Sajnos nem hiszem, hogy a magyar fociban is el fog valaha indulni ilyen méretű megtisztítás-megtisztulás.
Tegnap tanultam egy kis németet. Ez jelezte, hogy az agyam helyreállt mentálisan és lassan -nagyon lassan- kezd újra éhes lenni és képes lesz folytatni a szellemi munkát.
| |
| 94. | [tulajdonos]: 50 Cent | 2006-05-13 16:24 | Most fedeztem fel egy 50 Cent számot, amit még a Get Rich Or Die Tryin című berobbanó albuma előtt adott ki. Három lemeze van az utóbb említett lemez előtt és erről ez a második zene. Igazi lightos, könnyű szám. „The Good Young Die” a szám címe. Nagyon finom az üteme. Lehet érezni, hogy fifty még elég fiatal: a rímei még egy kicsit gyengék és nem alakult ki a mai stílusa. Idő kellett neki is, mire rátalált a saját stílusára.
A korábban említett osztálytalálkozón nagyon jól éreztem magam. Egy picit felfrissültem és kikapcsolódtam; jó volt látni a régi osztályt. Megnyugtatott, hogy mindenkinek megvan keze-lába, mindenki dolgozik és megy a nagybetűs Élet mindenkinek. Az általános iskolás talikat kihagytam eddig, mivel nagyon szép emlékképek tartoznak ahhoz az időszakhoz és nagyon illúzióromboló 10 ével később látni az embereket. Olyan mintha az ember lelkéből és belső emléktárából kitépnének valamit. Itt nem volt ilyen, mivel sok emberrel mai napig találkozok és beszélek, így nem volt olyan a meglepetés. Az egyik srác a barátnőjével jött és nekem nagyon furcsa volt, hogy semmi ölelés, simogatás, csók, ruhaigazítás, semmi nem történt köztük.
| |
| 93. | [tulajdonos]: LL Cool J | 2006-05-11 18:10 | Most értem haza a főiskoláról, ahol elintéztem pár apróbb dolgot. Délelőtt meghallgattam egy cég álláshirdetését. A meló során a szakmámhoz kapcsolódó termékeket kellene forgalmazni, illetve a vevőkörrel ápolni a kapcsolatot. A lényeg az, hogy amit tanultam évekig az itt csak egy szakmai háttér lenne. A dolog inkább a kereskedésről szól. Tetszett a dolog, aztán a buszon hazafelé elgondolkodtam magamon és rájöttem, hogy ez a kereskedelem nem az én világom és én nem ehhez értek. Majd másnak jó lesz, inkább kihagyom.
Tegnap este megnéztem a Fenegyerek című képregény feldolgozást. A filmben egyik kedvenc színészem, Ben Affleck játssza a főszerepet. A film a megszokott képregény-sémákat követi: szülők meghalnak, valamilyen trauma, aminek hatására különleges képességek és persze fantáziadúsan kitalált ellenfelek. Nekem tetszett a film, kikapcsolt. Elvégre egy filmnek ez az elsődleges feladata.
Léteznek már a neten olyan hálózatok, ahol mindenki ismerőse lehet mindenkinek és nézegethetünk az emberek között. Ezen a honlapon vett akar felvenni ismerősének egy csaj, akivel köszönő viszonyba se vagyok. A világon senkivel sincs semmi bajom /hogy lenne, mikor minden energiámat a saját és a nekem fontos emberekre fordítom/, de ez a csaj olyan, hogy egy kanál vízben meg tudnám fojtani. Nem is értem miért jelölt, mivel a folyosón is köszönés nélkül megyünk el egymás mellett. A lány egyébként tipikusan azokhoz az emberekhez tartozik, akiket mindenki kedvel, de én kurvára utálok. Ez a dolog fordítva is megesett már, mivel régen csak én beszélgetem egy lánnyal egy osztályban, pedig őt nagyon divat volt utálni és ócsárolni. Ilyen vagyok: én döntöm el, hogy kit utálok és kit kedvelek és nem érdekel az adott közösség véleménye. Szóval nem tudom, hogy visszaigazoljam-e, mivel a levegőt is sajnálom, amit elszív előlem.
| |
| 92. | [tulajdonos]: 50 Cent | 2006-05-10 20:02 | | Soha nem kedveltem azt a jelenséget, amikor valakit vagy valamit divatból kedvelnek. Az ilyen „rajongók” egyrészt nem rendelkeznek elég önállósággal, másrészt ki akarják élvezni az adott tényező napsütötte tengerpartját. Jelen korunkban erre tipikus példa a Chelsea FC. Hirtelen rengeteg Chelsea drukker lett egy idő óta. Az ilyen emberek csak divatból „szeretik” ezt a csapatot. Az ilyenek három éve azt se tudták, hogy ez a klub a Földön van. Hasonló volt a helyzet 2000-ben az AS Roma-val, mikor Gabriel Batistuta odaigazolt. Mint gomba a földből, úgy nőttek ki az égből a Roma drukkerek. Addig az emberek azt se tudták, hogy ez a csapat létezik. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 90. | [tulajdonos]: Havoc | 2006-05-09 13:52 | Shelly Fields???
Sally Field.
Elnézést a színésznőtől a sületlenségért.
| |
| 89. | [tulajdonos]: Mobb Deep | 2006-05-08 15:09 | A hangszóróból 50 és Mobb Deep közös remeke, a Have A Party szól. Kicsit fura rap számban, hogy kemény gitár hang adja az alapot. De jó zene. Nagyon jó zenekar ez a Mobb, aki nagyon kultúrált és kifinomult rap zenét akar hallgatni, azoknak ajánlom a két srácot. Nem hiába: a képzőművészeti főiskola megtette a hatását…
Tegnap elmentem az egyik barátommal moziba és megnéztük a Mission Impossible III-t. Kellemesen kikapcsoló kemény akciómozi mindenféle digitális trükkel. Tom Cruise amúgy is a kedvenc színészeim közé tartozik, már ami a mai kort illeti. Utóbbiak közül még csak Ben Afflecket kedvelem. Ha már itt tartok, akkor a kedvenc színész mindenképpen Lino Ventura. A régiek közül még Jean-Paul Belmondo, Gene Hackman és Clint Eastwood van a kedvencek közül. A régi és új között helyezkedik el James Woods. A színésznőkről már korábban írtam, igaz, hogy a szépség és nem a tehetség volt a felsorolási tényező. Ez alapján Nicole Kidman, Rebecca De Mornay és Shelly Fields a nyerő.
Az utóbbi időkben ötlött fel bennem, hogy a mai ifjúság nagyon el van kényelmesedve zenei téren. Bőven megelégednek azzal, ami a rádiókból rájuk zúdul. A fiatalok többsége csak a mai zenét ismeri és azt is elég felszínesen. A többség lusta felfedezni a saját, szubjektív stílusát, azon belül új előadókkal megismerkedni, valamint a már ismert előadóktól is lusták kevésbé ismert zenéket és számokat felkutatni. Mikor a rap meghatározó lett az életemben, akkor rengeteg újságot, cikket, honlapot néztem és olvastam és törekedtem minden előadót megismerni és meghallgatni. Ezáltal sok érdekes háttér információt ismertem meg és nagyon sok ismeretlen előadóval és számmal kerültem megismerkedésre.
A zene terén hálás lehetek még szüleimnek, mivel kisgyerekkoromban nagyon sok régi, az ő fiatalságukat meghatározó zenét hallgattak, így ismerem azt a zenei kört is. A zenei téren ami kimaradt az az alternatív, komoly és jazz zene. A komoly zenére nem áll rá a fülem és mindegyiket ugyanolyannak hallom. Ez az én hibám valószínűleg. Az alternatív nyavalygós gitárpengetéstől hányok, míg a jazztől elalszok.
Kicsit hanyagoltam a hosszabb naplóbeírásokat, mivel az egyhónapos, folyamatos diplomamunka írás után nem kívántam gépelős tevékenységet folytatni :) Kicsit most pihenek. Alvás, újság, tévé, eszek, iszok, takarítgatok és egy kis német lazításképp. Pár napig hagyom, hogy az idegeim regenerálódjanak. A legfontosabb munkaeszközömet muszáj időnként takarékra állítanom.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
