NAPLÓK: P
Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 14:57 Összes olvasás: 41959440. | [tulajdonos]: . | 2018-02-11 18:24 |
Fény-verte dimenzió
Föld és vízillat volt, város a fényből kifordítva. Kecsesen giccses balkonon piros muskátlik lebegtek egy helyben, (vörös kolibrinek láttam őket), ha átvágtam a Ferencesek utcáján.
Beszéltek a ruhák, hangulatból meséltek regényt, s ahogy mozogtak a városban, kiolvasható lett a szekrények titka. Az éttermi teraszok asztalait körbe ülte a kávégőz, s a könnyed mozgású pincérek pizzát egyensúlyoztak tenyereiken.
Nyugodt voltam, mintha árnyék lennék a sárgára meszelt házfalakon, akárhova mentem, minden spalettát ismertem, vendéglőben ettem, ittam, én voltam a szerelem után áhítozó tinédzser.
Fészekrakó kandeláberek, hogy is felejthetnélek titeket, és minden zöld felület, akár az óvodai babzsákok! A napok hozzám igazodtak, ahogy számban a fogak, hajszálaimra egyenként jutott mediterrán szél, és most, hogy sebeim gennyednek, fakadnak, üszkös a fiatalság, épp ugyanolyanok a muskátlik, ruhák, és balkonok. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!