NAPLÓK: Sáfély Legutóbbi olvasó: 2024-04-24 05:15 Összes olvasás: 16301| 246. | [tulajdonos]: könyv | 2022-12-09 19:56 | Könyvajánló a molyból: Richard Powers : Égig érő történet. Karácsony jön, úgy gondoltam ( nálunk van könyv a fa alatt mindig.) hogy ez szép ajándék lenne Pár sor belőle:
"Legyetek bátrak, dacoljatok a tivornyázó pusztulással! Ültessetek fát! Vagy, ha azt nem, legalább bokrot, cserjét, de ha azt se, akkor csak hagyjátok a növényeket élni, nőni, dolgozni, dolgukat tenni, hiszen ők kéretlenül is lélegezni segítenek bennünket.
Legyetek türelmesek, hallgassátok a csendet! Próbáljátok kihallani belőle a fák növését, az ágak izmosodását, a levelek zöldülését, a hajtások, virágok kibomlásának életet jelentő suttogását.
Legyetek elszántak! Ne törődjetek vele, hogy mindaz, amit tesztek csupán soványan csordogáló mókuspisi, csak a haldokló Föld kétségbeesett sikolyának egyre halkuló visszhangja az ipar, a modern technológiák, a mai napra (mintha nem lenne holnap!) pénzt fialó lobbyérdekek szisztematikus pusztításának karneváljában.
Ne törődjetek vele, nagyban nem tudtok ellene tenni! Tegyetek hát kicsiben! Menjetek erdőbe és gyermekeitekkel egyetemben feküdjetek az avarba, a vihar tépte, tűz pusztította rönkök mellé, szemléljétek közelről a gombákat, bogarakat, férgeket, érezzétek magatok körül a mikroszkopikus élet ezernyi különböző rezdülését. Nyomjatok a gyermek markába a rothadó aljnövényzetből, a korhadt fakéregből és mondjátok neki, ez az élet, becsüld meg ezt, és add tovább te is a te fiadnak és leányodnak…
Mert írva vagyon:
Ugyanis van öt fátok a Paradicsomban.
Nyáron, télen nem mozdulnak,
leveleik nem hullanak le.
Aki meg fogja ismerni azokat,
nem ízleli meg a halált.
Nem akar ez a könyv szép lenni, pedig szépen ír a szerző. Nem akar epikus méreteket átfogni, mert a globális ökoszisztéma méreteiben ezek a mondatok amúgy is szinte felfoghatatlanok, kétségbeesetten nyújtóznak csak tér és idő semmijébe. Viszont úgy érzem, hogy akar, vagy sem, de valami sikerül neki – mégpedig figyelmeztetni. Valami végzetes dologra, amit a tudatunkkal tán fel sem fogunk, de a gyíkagyunkba legalább sikeresen beférkőzik tőle a rettegés. Mindenesetre én 600 oldalon keresztül tudtam magam mélységesen szégyellni. És tudom azóta is.
Olvasd el te is, hátha neked is sikerül…"
– Ha látsz egy betűkkel televésett fatörzset, az tuti, hogy bükkfa. Az emberek nem bírják megállni, hogy ne faragjanak valamit arra a sima, szürke felületre. Isten bocsássa meg nekik. Arra vágynak, hogy a szívek, amiket odavésnek, évről évre nagyobbra nőjenek. Kinek kegyetlen lángja ég, fába metszi hölgye nevét. Mit tudják a szerelmesek, hölgynél a fa sokkalta szebb.*
*Adrew Marvell: A kert, Károlyi Amy fordítása
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
