NAPLÓK: Szokolay Zoltán verses füzete Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 14:47 Összes olvasás: 13156| 49. | [tulajdonos]: Gyakorlat | 2019-01-05 09:18 |
Gyakorlat
Nézzük a helyszíni közvetítést
arról, ahogyan sorakoznak
egymással szemben, nagy a tér,
sok az igazság, senki sem dühöng
még, langyos tavaszi délután,
sok jó kis helyen, egyre többen
kimennek, lehetnek már úgy
százezren, mindegyik táborban
sok az igazság, tiszteletben
tartják egymás vélekedését
még, nem ütnek, nem lőnek, csak
állnak elszántan, szűk a tér,
védik egymástól rendületlen,
s mind egy már, ér amennyit ér.
Fény buggyan hirtelen, fenn az operatőr
ferdén, akár egy orvlövész,
pásztázza precízen, hadd fusson
végig a kép az első sorokon,
lássuk az elszánt arcokat, ne csak
sisakot, kámzsát, füstködöt, álcát,
hol a nép, kié ez, ki népei vagytok,
nem válaszolnak, magamtól kérdezem,
élőben kapcsoljuk, maradjanak, igen,
bekapcsolják mindenkiben, aki fél,
gyűlöljön, irigykedjen, öljön,
rohanjon neki, tépje, zúzza,
talán magyarok voltak, istenem,
az adás megszakad, képernyőre fagy,
sokk jó kis helyen, él ameddig él,
eltűnik, nincs jelen, jelet már hiá - - -
- - - nincs több jel, megadtad magad.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
