NAPLÓK: Seholsincs
Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 20:49 Összes olvasás: 86718930. | [tulajdonos]: Örömködöm | 2020-03-07 07:22 |
Ez a versem is a felgyűlt több száz bírálanDOKK-verssel együtt halt itt hirtelen halált évekkel ezelőtt. Ma fedeztem fel A hetedik oldalán. Február 05-én ott megjelenésre alkalmasnak találtatott. ;)
http://www.ahetedik.hu/kategoriak/versek/item/4447-egybeforrva-euterpehez.html
Bakkné Szentesi Csilla (Zsefy Zsanett): Egybeforrva - Euterpéhez
Mondd, leszel-e a múzsám, rezdülés estéim átsejlő blúzán, hajnalban pisla lámpafény, mielőtt a Holdnak lába kél,
kacér szellő a vállamon, gödröcske durcás államon, fülcimpán csókok ujjbegye, bűnömre az Úr kegye,
vagy inkább imám szólama, kórusból (ki)csengő szózata, koldus költőnek falat kenyér, ellenségének nyitott tenyér?
Ó, legyél a csend! A végtelen. Helikon csúcsán védtelen alvó tudatom kútfeje, ha bőrömön átfut a bús zene.
Legyél a szóm, ami átitat embert, világot, s lám áhítat cseppen ajkamról eléd. A remény, hogy Isten malmából erény
szitál fejünkre port, kevés. Hát sok kishitű költő téged kér: Húzd öledbe ez árva főt, vezesd kezét, ezt várja ő.
Ne hagyd magára, légy támasza, magányos cédrusnak ágyasa. - Fuvoládról, ha dallam száll, emelj magadhoz, olvadj rám!
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!