Ma ismét megnéztem az Egy asszony illata c. filmet...
míg élni vágyom halnék minden percben az észt felül írja minden gyötrelem keserű ki soha meg nem éli de ha ajkon csókol édesen is szomjat olt vele
templom kövén mirtuszvirágos léptek mind fűszálon ringó harmat hajnalon érintésük sebet nem ejthet inkább enyhít szerelemtől hevült szívfalon
szavak ívébe hogy is foglalhatnám szemvillanások tüzét ruhák ráncain a tiszta fényt amint kapaszkodik időt szakítni vágyak selyem-fehér jázmin szirmain
hasonlíthatnám-e mi bőrön át vezet a szívhez ha csobogásba halkulva erekben neszez vagy gondolatnyi félsz tört része alatt robajjal ítél halálra szép reményeket
ha egzotikus ilang-ilangos esten sejtek diszkrét parfümje lebeg szabadulni nem hagy hiába küzdesz vele s érte inkább elepedsz
mint fákra csorgó napfényt rezzenetlen lombja fogva tart az érzés mindegy áldás vagy átok tovább az vezet
olyan hiábavaló kérdés a miért és a meddig ne is firtasd csak élvezd ha testeden selymesen átdereng
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.