NAPLÓK: Sorrento Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 04:22 Összes olvasás: 36498360. | [tulajdonos]: :) :) | 2020-02-18 22:44 | Csodák pedig vannak
A múlt nyáron sötétedés után indultam haza Balatonfüredről a barátnőmtől. Ahogy kiértem a városból és elfogytak az útszéli lámpák, rájöttem alig látok valamit. Gyorsan bekapcsoltam az ablakmosót, jól letisztítottam az ablakot, de utána sem lett jobb. Kicsit megijedtem, mert igaz, hogy egy ideje ritkán vezettem este, igyekeztem napközben elintézni a dolgaimat, mert az ember hall ezt-azt. Mégis váratlanul ért. Persze tisztában vagyok vele, hogy az én koromban romlanak a reflexek, gyengül a figyelem, ezért az orvosi alkalmassági idejét is egyre kurtítják, de azt gondoltam ezek a kellemetlenségek csakis másra történhetnek meg. Mondjuk a jogosítvány nem, de ők ezt ott nem tudhatják, hogy én igen....
Tehát ott ültem a sötétség közepén, alig láttam a felezőt és amikor elkezdett szemerkélni az eső, majd zuhogni beálltam egy előző kocsi mögé, és a hátsó lámpáit követve elvergődtem a körgyűrűig Aztán ott fogtam egy másikat és így tovább. Azóta ezt csináltam, ha mindenképpen kocsiba kellett ülnöm sötétben. Már teljesen megszoktam. Persze nem szóltam senkinek, főként a fiamnak nem, hiszen annak idején ő fizette a drága szemműtétem egy híres-neves klinikán. Dehogyis mondtam meg neki....
Tegnap aranygaluskát készítettem, a kisfiam nagyon szereti. Most is mint évek óta, ha hazajön Németből első útja ide vezetett. Ilyenkor végig szalad a házon, kicseréli amit kell, megigazítja ami lóg, csöpög, megnézi a kocsimban a vizet, az olajat...stb Amire ő, addigra én is készen vagyok a kaláccsal. Jó gyerek na, a legjobb gyerek.
Aztán este, éppen a kedvenc sorozatomat néztem amikor telefonált. Elfelejtette mondani, hogy kicserélte a kocsim lámpájában a kiégett égőt. Na, ugye?
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|