NAPLÓK: Sorrento Legutóbbi olvasó: 2024-03-28 21:46 Összes olvasás: 36264369. | [tulajdonos]: ez van | 2020-03-18 17:14 | Egyedül a férjem jár el itthonról dolgozni. A gyerek online tanul, vagyis kellene, apám a szobájában kuksol és pedig metszettem a fákat. A kutyák se szöknek ki újabban.
Most abbahagytam, mert figyelem a férjemet , hamarosan érkezik és frászban vagyok, hogy betartja-e a házi szabályokat :
- hipós vízben kézmosás, cipő, kabát, felsőruházat a garázsban marad , ami olyan azt kimosom. Minden mást vigyen a szobájába, nem kellene járnia dolgozni, elvégre nyugdíjas, tehát eléggé idióta. ha megfertőz bennünket lelke rajta, apám 89 éves én rákból szabadultam, esküszöm kinyírom.
Ja és a gyerek holnap megy a Tescóba dolgozni, már másodjára , árufeltöltőnek alkalmazzák 1000 ft- órabérben. Még ez is.
| |
368. | [tulajdonos]: a vírus apropóján | 2020-03-15 14:00 | Ritkán álmodom, már az idejét sem tudom, hogy mikor, de az is lehet, nem emlékszem rá. Viszont ma reggel visszaaludtam és amikor felébredtem, tisztán emlékeztem minden apró részletére.
Ugattak a kutyák mentem, hogy megnézem mi történt és amikor kinyitottam a bejárati ajtót többen elállták és szinte félresodorva beözönlöttek a házba. Férfiak, nők, gyerekek. Voltak köztük távolabbi ismerősök, falubeliek is. Az egyik férfi közölte, hogy házkutatást tartanak . Férjem csodálkozva kérdezte, hogy miért, de nem válaszoltak, elindultak a lépcsőn , mi pedig utánuk. A hálószobánkba és a gyerekszobába mentek, de a többség velünk a hálónkba. Módszeresen pakolták ki a régi Napsugár típusú plafonig érő szekrénysorunkat, amelyet az esküvőn összejött menyasszonytáncból vásároltunk. minden a régi volt, a nagy heverő, fotelok, alig fértünk el. Az egyik nő a kezembe adott egy pici, pár napos csecsemőt. Foglalkozzak vele, amíg ő dolgozik. Ezért aztán nem is nagyon tudtam másra figyelni, pedig eszembe jutott, hogy egy borítékban van a spórolt pénzünk. Próbáltam a férjemhez közel kerülni, de átvitték egy másik szobába. Aztán végre az egyik kislány, akit ismertem, megsúgta, hogy az apósom miatt van a házkutatás, állítólag orvosi maszkokat lopott a munkahelyén. ( bányász volt, ill. a bányaüzemben dolgozott a lakatosüzemben ) Éppen nyaralni voltak az anyóssal és arra gondoltam, hogy talán annak az árát költik. Érdekes, hogy az ő hálószobájuk kihagyták.
Nem tudtam visszaemlékezni, hogy pontosan hova tettem a pénzt, aggódtam, hogy eltűnik. Addigra már összetúrták az egész lakást, még a velük lévő nagyobb gyerekek is módszeresen kutattak.
Álltam ott tehetetlenül kezemben a babával . Egyszer aztán megjött a kisebbik fiam és határozottan rájuk kiabált, hogy azonnal hagyják abba. Az egyik valami papírt lobogtatott, amit a fiam összetépett. Egy pillanat alatt üres lett a szoba. Akkor látta meg a kicsit, kivette a kezemből és utánuk szaladt. Az ablakhoz siettem, de már nem volt ott senki. Fogalmam sincs, hogy sikerült-e visszaadni , mert felébredtem.
Ehhez álomfejtő sem kell, a múlt kellemetlenségeit vetítettem a mára. Többször hallottam a történetet az 56 utáni időkről, amikor férjem nagyszüleinek a fűrészüzemét államosították és csakis a Hajmáskéren állomásozó szovjet hadsereg részére dolgozhattak. Gyakorlatilag hadiüzemmé nyilvánították, ezért éjszaka levették a lakatot és a falubeliek rönkjeit titokban fűrészelték méretre. A nagypapa, apósom és anyósom testvére. Természetesen lebuktak, két évet töltöttek börtönben, apósék magukra vállalták, hogy a nagypapa megússza a büntetést. A szájmaszk is egyértelműen foglalkoztat, a vírus terjedése miatti gondok és mert nem kaptam, hiába rendeltem. Persze pár darabot szereztünk innen-onnan és magam is készítettem , de azt mondják nem véd semmit. Igazából védtelenek vagyunk.
A fiam megjelenése a happy end, a tudatalattim szerencsére besegített, ezért inkább érdekes, mint nyomasztó az álom.
Nos nincs mit tenni, minthogy megpróbáljuk elfogadni ezt az új helyzetet. Nem lesz egyszerű az biztos.
| |
367. | [tulajdonos]: .... | 2020-03-15 00:17 | Aki újra kezdte. Aki rákból gyógyult. Akit nullára amortizált a sugár és a kemo. Aki a saját nevét is elfelejtette. Akit ölben vittek haza a kórházból. Aki volt 38 kg. Aki felépítette újra a testét. Akinek újra kellett tanulnia mindent. Aki megjárta a poklot. Aki öt fajta daganatból kapaszkodott vissza. Aki végig hitte, hogy meggyógyul.
Az nem akadhat fenn semmiségeken, igaz ? Irigység, rosszindulat ? Ejnye, .... az ilyet nem lehet megállítani :)
| |
366. | [tulajdonos]: szép vers | 2020-03-14 13:23 | Remélem nem bánja a szerző, hogy elhoztam kicsit ,
Radics Zita Napraforgók
A vonatablakon beömlő fény megszabadít egy rossz álomtól. Lazacrózsaszín hajnal, egy sosem látott, mégis ismerős ország hegyein, amiről nyolcadikos koromban álmodoztam, a földrajzkönyvem fölött. Vörös föld, Van Gogh sárgájával festett házak, almazöld zsaluk, majd a hirtelen berobbanó kékség: a Földközi-tenger. Új otthon, új név. A felkelő nap, mint jövőnk jelképe emelkedik ki a türkiz-színű vízből. Domborodó hasamra helyezem a kezem. -- Megérkeztünk, te már egy szabad világban fogsz élni.
| |
365. | [tulajdonos]: ?? | 2020-03-11 09:59 | Férjem vett két jegyet a július közepére tervezett KISS koncertre. Szerencsére mostanában az unokánkat cipeli magával, nekem csak annyi a dolgom hogy várjam őket az éjszakai vonatnál Fehérváron. Szerencsére ez közel sem annyira fárasztó mint a koncert, és felutazni 130 km- t . Persze valamikor....
Szóval, a kérdésem, hogy vajon július 16.-án lesz-e koncert , és hogy egyáltalán életben leszünk-e ? | |
364. | [tulajdonos]: kocka v.s. | 2020-03-09 22:29 | a kétarcú városi csatákban edződött himpellérszívű jól álcázza magát milyen egy besúgó kérdezte az indiánt nos nem úszik lovakkal a folyón nem csihol tűzet leül az első sorba ahol tapsol és éljenez de néha átáll a kukákat görgetőkhöz és ló módjára nyerít hogy megkínálják kockacukorral
| |
363. | [tulajdonos]: Szindbád | 2020-03-05 23:57 | Szindbád c,-t a Hetediziglenben írtam, egyébként eszembe sem jutott volna pont róla. Csakis a szavak kapcsán ugrott be. Emlékszem, amikor bemutatták, amikor először láttam, fiatal voltam és dögunalomnak éreztem. Lehet egyedül vagyok e széles nagy hazánkban, aki nem kedveli Latinovitsot. Elnézést kérek miatta, de ez az igazság. Nagyképűnek, pózolónak tartom, csak színleli az alázatot. Tamás pár perc alatt írt verse ráébresztett, hogy ne akarjak írni, ha nincs mondanivalóm.
Sokan hiányoznak a Dokkról akik motiváltak, akik miatt akartam . Most egy kezemen megszámolom azokat, akiknek fontos a véleményük. Sajnos elment a kedvem az egésztől...nekem is.
| |
362. | [tulajdonos]: :) :) | 2020-03-01 17:10 | Kénytelen vagyok megváltoztatni az email címemet. Felajánlottam valakinek a segítségemet, elküldtem a privát címem.
Nos erre ő megjelentette a levelet, persze nem köszönte meg a segítséget , szerintetek mit gondoljak? Ugye álneves az illető? .....ugye azt is tudjuk, hogy kicsoda. Ilyen egyszerű megfogni a rosszindulatot :) | |
361. | [tulajdonos]: sájze | 2020-02-24 00:13 | Micsoda alakok vannak!! Néha valóban úgy érzem van itt minden, például most, amikor érkezett kb: 80 kg önteltség . | |
360. | [tulajdonos]: :) :) | 2020-02-18 22:44 | Csodák pedig vannak
A múlt nyáron sötétedés után indultam haza Balatonfüredről a barátnőmtől. Ahogy kiértem a városból és elfogytak az útszéli lámpák, rájöttem alig látok valamit. Gyorsan bekapcsoltam az ablakmosót, jól letisztítottam az ablakot, de utána sem lett jobb. Kicsit megijedtem, mert igaz, hogy egy ideje ritkán vezettem este, igyekeztem napközben elintézni a dolgaimat, mert az ember hall ezt-azt. Mégis váratlanul ért. Persze tisztában vagyok vele, hogy az én koromban romlanak a reflexek, gyengül a figyelem, ezért az orvosi alkalmassági idejét is egyre kurtítják, de azt gondoltam ezek a kellemetlenségek csakis másra történhetnek meg. Mondjuk a jogosítvány nem, de ők ezt ott nem tudhatják, hogy én igen....
Tehát ott ültem a sötétség közepén, alig láttam a felezőt és amikor elkezdett szemerkélni az eső, majd zuhogni beálltam egy előző kocsi mögé, és a hátsó lámpáit követve elvergődtem a körgyűrűig Aztán ott fogtam egy másikat és így tovább. Azóta ezt csináltam, ha mindenképpen kocsiba kellett ülnöm sötétben. Már teljesen megszoktam. Persze nem szóltam senkinek, főként a fiamnak nem, hiszen annak idején ő fizette a drága szemműtétem egy híres-neves klinikán. Dehogyis mondtam meg neki....
Tegnap aranygaluskát készítettem, a kisfiam nagyon szereti. Most is mint évek óta, ha hazajön Németből első útja ide vezetett. Ilyenkor végig szalad a házon, kicseréli amit kell, megigazítja ami lóg, csöpög, megnézi a kocsimban a vizet, az olajat...stb Amire ő, addigra én is készen vagyok a kaláccsal. Jó gyerek na, a legjobb gyerek.
Aztán este, éppen a kedvenc sorozatomat néztem amikor telefonált. Elfelejtette mondani, hogy kicserélte a kocsim lámpájában a kiégett égőt. Na, ugye?
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|