NAPLÓK: Sorrento Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 13:36 Összes olvasás: 36293290. | [tulajdonos]: megkönnybb. | 2019-11-10 18:51 | Huuú, reggel kicsit aggódtam a hogyan tovább-bal kapcsolatban, ám megoldódott , hála a Szent Szűzanyának és akinek még... :) :) | |
288. | [tulajdonos]: lehangolódtam | 2019-11-10 10:38 | Lemondott Imre, nagyon sajnálom. : ( Csodálkozni csupán azon tudnék, hogy miért nem tette meg előbb.
ezt csak magunknak írom:
" mikor majd nem lesz elég levegő sem eső csak gyereksírás és füst akkor majd könnyein víz nélkül elapadnak "
| |
287. | [tulajdonos]: javított vált. | 2019-11-09 10:36 | A kiválasztott
Kovácsné, R. Róza hetek óta hangokat hallott a konyhaajtó melletti falból. Érteni nem értette, valami karattyolás szerű, néha egészen kellemes. Először nem is figyelt rá, azt hitte a nyitott ablakon jött be az utcáról, aztán mikor becsukta, és még jobban hallotta, meglepődött. Másnap reggeli készítés közben újra, akkor már jobban figyelt, de nem jött rá pontosan, hogy honnét jönnek, majd napokig nem volt semmi. Míg egyszer csak megint. Pont aznap kezdődött , amikor robbanás történt az egyik lakásban a szemközti házban. Azóta naponta többször is hallja.
Észre sem vette, hogy megváltoztak a szokásai. Lassan ki se mozdult otthonról, tévét se nézett, csak a hangokat figyelte, és amióta bemérte pontosan a helyet, a fülét is a falra tapasztotta, remélve, hogy megérti mit mondanak. Már nem csak furcsa beszédhangokat, hanem valami zúgást is, ami egyre erősödött. Tegnap a boltból is rohant haza, mert kezdett rendszeressé válni. Délelőtt tízkor, esetleg kicsivel után volt a leghangosabb. Újabban már ő is beszél hozzájuk és azt vette észre, mintha figyelnének rá, és válaszolnának. Talán még nevettek is gúnyosan. Eddig nem szólt róla senkinek, a barátnőjének sem, azt gondolná, megbolondult. Ő egyébként sem hisz a földöntúli dolgokban, jósnőhöz is hosszas unszolásra kísérte el, aztán napokig hallgatta, hogy milyen nagy átverés az egész . Szegénynek másfél hónapja eltört a bokája, jó, hogy a lánya ápolja - gondolta, és amíg így morfondírozott, gyorsan járt a keze, mert süteményt készített Irénkének. Készült a délutáni látogatásra, vásárolt szőlőt, banánt, még pár szem finom érett fügét is. Eldöntötte, hogy ma beszél neki a falról és hétvégén, ha megjön a fia, annak is elmondja. Legalább kiderül, hogy nem képzelődik, mert néha már ebben se biztos. Sietett a süteménnyel, korán sötétedik, nem akart este bóklászni az utcán. Bármi érheti a sötétben.
Délután fél négykor mentő, rendőrautó állt a Kőrisfa u. 44. számú ház előtt. A bejáratnál kis csoportokba verődve bámészkodtak a lakók, az elmúlt egy óra eseményein szörnyülködtek. Állítólag Kovácsné, N Rózára rádőlt egy válaszfal és agyonnyomta. Most a rendőrök azt vizsgálják, hogyan történhetett, műszaki szakembereket segítségével próbálják kideríteni. Azt mondták, hogy a többi lakás válaszfalait is megvizsgálják statikusan. - Én ugyan nem engedem be senkit, összejárkálnak mindent piszkos lábbal - morgott az egyik terebélyes asszonyság, bizonyos Kollár Margó a másodikról.
Hozzám jöhetnek - gondolja özvegy Farraghyné, V. Cecilia és gúnyosan nevetett magában, az ő faláról úgyse derítetek ki semmit. Erős, egészséges falazat, ezt mondta a fia, a múlt héten amikor végig kopogtatta, már pedig ért hozzá mert kőműves. Persze a hangokról nem szólt neki, pedig akkor is hallatszottak, sőt, mintha jajgattak volna ... és a barátnőjének se szólt, de közvetlenül a fal mellé ültette, még az ablakot is becsukta, hogy semmi se zavarja a kísérletet, de semmi. A barátnője nem hallotta őket. Cecilia örült, hogy csak ő, ...csakis ő a kiválasztott.
| | Olvasói hozzászólások nélkül286. | Kosztolányi M.: próbálkozás, előbb v. utóbb... | 2019-11-09 10:20 | A kiválasztott
Kovácsné, R. Róza hetek óta hangokat hallott a konyhaajtó melletti falból. Érteni nem értette, valami karattyolás szerű, néha egészen kellemes. Egészen megszokta már.Először nem is figyelt rá, azt hitte a nyitott ablakon jött be az utcáról. Aztán mikor becsukta, és még jobban hallotta, meglepődött. Másnap reggeli készítés közben újra, akkor már jobban figyelt, de nem jött rá pontosan, hogy honnét jönnek.Aztán napokig nem volt semmi, míg egyszer csak megint. Pont aznap kezdődött , amikor robbanás történt az egyik lakásban a szemközti házban. azóta naponta többször is hallja.Észre se vette, hogy megváltoztak a szokásai. lassan ki se mozdul, tévét se nézett, csak a hangokat figyelte, és mióta bemérte pontosan a helyet, a fülét is a falra tapasztotta, remélve, hogy megérti mit mondanak. Már nem csak furcsa beszédhangokat, hanem valami zúgást is, ami egyre erősödött.Tegnap a boltból rohant haza, mert kezdett rendszeressé válni, délelőtt tízkor, esetleg kicsivel tíz után volt a leghangosabb.Újabban már ő is beszél hozzájuk és azt vette észre, mintha figyelnének rá, és válaszolnának valami károgás szerűvel. Eddig nem szólt senkinek róla, még a barátnőjének sem, azt gondolná, megbolondult. Ő egyébként sem hisz a földöntúli dolgokban, jósnőhöz is hosszas unszolásra kísérte el, aztán napokig hallgatta, hogy milyen nagy átverés az egész . Szegényke most másfél hónapja gipszben van, eltört a bokája, Még jó, hogy ápolja a lánya .- gondolt rá, és amíg így morfondírozott, gyorsan járt a keze, mert süteményt készített Irénkének. Készült a délutáni látogatásra, vásárolt szőlőt, banánt, még pár szem finom érett fügét is. Eldöntötte, hogy ma beszél neki a falról és hétvégén, ha megjön a fia, annak is. Legalább kiderül, hogy nem képzelődik, mert néha már ebben se biztos. Sietett a süteménnyel, korán sötétedik, nem akart este bóklászni az utcán. Bármi érheti a sötétben. Délután fél négykor mentő, rendőrautó állt a Kőrisfa u. 44. számú ház előtt. A bejáratnál kis csoportokba verődve bámészkodtak a lakók, az elmúlt egy óra eseményein szörnyülködtek Állítólag Kovácsné, N Rózára rádőlt egy válaszfal és agyonnyomta. Most a rendőrök azt vizsgálják, hogyan történhetett, műszaki szakembereket segítségével próbálják kideríteni. Azt mondták, hogy a többi lakás válaszfalait is megvizsgálják statikusan. - Én ugyan nem engedem be senkit, összejárkálnak mindent piszkos lábbal - morgott az egyik terebélyes asszonyság, bizonyos Kollár Margó a másodikról. Hozzám jöhetnek - gondolja özvegy Farraghyné, V. Cecilia és gúnyosan nevetett magában, az ő faláról úgyse derítetek ki semmit. Erős, egészséges falazat, ezt mondta a fia, a múlt héten amikor végig kopogtatta, Már pedig ért hozzá mert kőműves. Persze a hangokról nem szólt neki, pedig akkor is hallatszottak, sőt, mintha jajgattak volna ... és a barátnőjének se szólt, csak közvetlenül a fal mellé ültette, még az ablakot is becsukta, hogy semmi se zavarja a kísérletet, de semmi. A barátnője nem hallotta őket. Cecilia örült, hogy csak ő, ...csakis ő a kiválasztott.
| |
285. | [tulajdonos]: nagyon magyar | 2019-11-06 21:59 | Nyári Laci fészes oldaláról hoztam, remélem nem bánja. Háát igen.. a magyar nyelv... :)
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra során, Ím a kérdés felmerült: Hogy milyen nyelv ez a magyar, Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam, Mire képes a magyar. Elmondtam, hogy sok, sok rag van, S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik, A rengeteg árnyalat, Példaként vegyük csak itt: Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk, Mikor mondom, hogy megyek. Részeg, hogy dülöngél nálunk, S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál Gyalogol, vagy kódorog, S a sétáló szerelmes pár, Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan, Nem üget, de csörtet – és Bár alakra majdnem olyan Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát, Aki fut, miért nem lohol? Miért nem vág, ki mezőn átvág, De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg, S ez épp úgy nem lebegés, – Minthogy nem csak sánta biceg, S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál, Vagy pedig, ha vágtázik? És a kuvasz, ha somfordál, Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér, A riadt őz elszökell. Nem ront be az, aki betér. . . Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni, Botladozó, mint halad, Avagy milyen őgyelegni? Egy szó – egy kép – egy zamat!
Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”? Száguldó hová szalad? Ki vánszorog, miért nem kószál? S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat? És ha motyog, mit kotyog, Aki koslat, avagy kaptat, Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan, S nem csak a jármű robog, Nem csak az áradat rohan, S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol, Ki „beslisszol” elinal, Nem „battyog” az, ki bitangol, Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik, Sompolyog, majd meglapul, S ha ráförmedsz, elkotródik. Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik, Sündörög, majd elterül. Ráripakodsz, elódalog, Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol, Lézeng, ődöng, csavarog, Lődörög, majd elvándorol, S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg, – Elárulja kósza nesz – Itt kóvályog, itt ténfereg. . . Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik, Mikor tódul, vagy vonul, Vagy hömpölyög, s még sem ömlik, Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson, Vagy miért nem lépeget? Mindezt csak magyarul tudom, S tán csak magyarul lehet. . .!
Firenze 1984. X. 12.
| |
284. | [tulajdonos]: tuggyámá viselkedni | 2019-11-05 14:10 | . ... egy részben moderálthoz. Nem is értem, hogy merészeli? Szemtől-szembe vajon mekkora a mellénye? Nos én lekennék neki egy akkorát, hogy lendületből futna a tükörhöz, akkor meglátná egyből, hogy milyen apró kis pöcs.
| |
283. | [tulajdonos]: :) :) | 2019-11-05 10:31 | milyen szép is a kollektivitás :) .... vagy csicskaság ? :) ... tegye fel a kezét aki még nem :) | |
282. | [tulajdonos]: kutyák folytatásos | 2019-11-04 17:21 | Kutyák kösz, jól. Gyagyás Zokni továbbra is lelkiismeretesen gondoskodik róluk. Mint kiderült negyven fokos láza volt, tegnapelőtt hívtam hozzá dokit. Injekciók, antibiotikum, lázcsillapító. Naponta háromszor etetem az anyát, főzök húst, rizst, virslit, kap sajtot, sonkás szalámit, sajnos alig eszik, de a kicsik mégis szépen fejlődnek, gondolom saját magát eteti velük. már nagyon sovány. Vitamint is kap, dugi almáslepényt...stb. A férjem persze pampog, mintha én tehetnék a kutyaáldásról, azt hiszi nem tudom, hogy állandóan bejár hozzájuk. Tüneményesek, ahogy dagasztanak és cuppognak. Elgurulnak, aztán sírnak, tegnap egyet alig találtam meg, már az anyát is megemeltem ijedtemben. Felvette egy hasábfa színét, azon aludt, teljesen rejtőzve, merthogy a kazánházban laknak egy nagy heverőpárnán.
megyek, vacsoraidő van
| |
281. | [tulajdonos]: kutyák | 2019-11-01 18:22 | A kutyák létszáma változott, öten lettek, pedig egy halva született. Ilyet még nem pipáltam, szegény Zokni két napig ellette őket. Ahányszor bementem hozzájuk, mindig volt egy újabb kölyök, Szinte fel se kel mellőlük. Ma amikor kivettem alóluk a mocskos almot, egy szőttes pokróc és egy sötétítőfüggönyt, sírt, a kutyák is üvöltöttek fél óráig, Nem találták a helyüket szegények, de muszáj volt, már büdösödött. Most egy nagy heverőbetétre pakoltam őket, ami 7-8 cm magas, először állandóan legurultak. ezért tíz percenként ellenőriztem őket , most már negyedóránként . Ez normális? Megyek is...
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|