NAPLÓK: Nő a lámpák mögül Legutóbbi olvasó: 2024-04-24 07:33 Összes olvasás: 35237| 130. | [tulajdonos]: Fényben vetkőző nő | 2011-06-20 14:50 | Fényben vetkőző nő
Nagyanyja - édesanyja megítélése és a falu szája szerint - nem élt épp erkölcsös életet. Lehetett ebben valami, hisz az anyja két házasságon kívüli gyerek közé született, egyedüli törvényesként. Soha nem beszélt neki arról, őhozzá hogy viszonyult a falu és a többi gyerek, de biztosan érték sérülések, különben nem emelt volna pici korától kezdve benne is a szexualitását jól körbezáró, koncentrikusan egymásra épülő gátrendszert.
Stabilnak bizonyultak a felhúzott falak, hisz házassága évei alatt úgy volt nő, hogy ez a gátrendszer szinte teljesen épp maradt, a felszabadult szeretkezéseket, az igazi orgazmust nem ismerte meg. Nem mintha nem élvezte volna általában az együttléteket, de a szexuális örömhöz nála hozzá tartozott a szégyenérzet és a hiány is, ami miatt az ágyban soha nem kerülhetett egy hullámhosszra a férjével. Hiába sikerült időközben megszabadulnia egy-egy kevésbé szilárd tabutól, lelkiismeretfurdalás és pironkodás maradt mindegyik helyén. Talán ez is közrejátszott abban, hogy házassága utolsó éveiben már kerülte az intim együttléteket. Kapcsolatuk tűréshatárig mérgesedett, és a férje egyre sűrűbben vágta a fejéhez "Te még arra sem vagy jó, hogy a lábad széttedd!". Ő pedig magábagömbölyödve ebből a mondatból épített újabb falat a meglévők köré.
Akkoriban férkőzött be a második férfi az életébe. Kitartó közeledésével, szép szavaival ütött réseket az addig visszafojtott szexualitása gátrendszerén. Mellette lett valójában Asszony, de nőiességének megtapasztalása sem szabadította fel, inkább megijesztette. Kihátrált a kapcsolatból, ahol azért elég muníciót gyűjtött ahhoz, hogy kilépjen a házasságából is.
Azóta eltelt néhány év, és független nőként megélt nagy lánggal égető plátói szerelmet, és szerelem nélküli intim kapcsolatokat. Némelyiket érzelmi szálak fűtötték, de hosszabb, rövidebb ideig tartó, csupán a kémia működtette viszonyokba is belebonyolódott. Nála sem maradt el a korosztályára jellemző nagy futás. Közben megtanult különbséget tenni, de még mindig és mindenáron meg akarta találni azt, amiről maga sem tudta mi is valójában, csak a hiányát érezte. A megtapasztalások lassacskán kikezdték tartósnak hitt falait. Egy-egy omlás olykor betemette, és nehezen ásta magát újra a felszínre, máskor észrevétlen sodorta el az útjába került gátat érzékisége.
Egy idő után már nem keresgélte tovább azt a valamit, elhitte, csak a lányregényírók képzelete szülte.
És egy napon mégis ott találta magát az egyik füzetecskében. Nem tudta, és nem is érdekelte, mikor és hogy vehette át a főszerepet.
Vetkőzött. A férfi figyelte, ahogy sorban lekerültek róla a ruhadarabok. Ő pedig nem szégyenkezett meztelenségében. Visszamosolygott, mielőtt a fürdőszobába indult. Sokáig folyatta magára a forró vizet. Később arra gondolt, akkor moshatta le a hozzánőtt pózokat. Törölközésre szinte alig fordított időt. Amikor a hálószobába lépett, nem nyúlt a villanykapcsolóhoz sem. Tarkójához tapadt fürtökkel, nedves bőrrel fészkelte be magát a férfi két karja közé. Olyan természetességgel szeretkeztek, követve egymás minden rezdülését, mintha sok éves szeretők lettek volna.
Együtt érkeztek meg a csend partjára.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
