NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 08:47 Összes olvasás: 71320362. | [tulajdonos]: ... | 2019-04-07 13:09 |
Sárika férje
Évekig jártak együtt templomba. Az oldalsó szárny harmadik sorában ültek mindig, szélen, az ajtóhoz közel. Az asszony elé egy idő után járókeret került. Elhízott, az arca lárvaszerűen puha lett. A nyakában az istentiszteletek alatt is egy szürke törülközőt tartott, látványosan törölgette vele az arcáról az izzadtságot. Istentisztelet után fénymásolatokat osztogatott: nótaszövegekre emlékeztető verseket Istenről, Jézusról és a Megváltásról. Ha kérdeztük, csak magáról tudott beszélni, rosszulléteiről, álmatlanul átforgolódott éjszakáiról. A férje úgy ácsorgott mellette, mintha a testőre vagy az árnyéka lenne. Az ő nevét sose tudtam megjegyezni, talán, mert sose hangzott el, csak az asszonyé: Sárika. Amikor Sárika már nem tudott többé eljönni a templomba, a férjét kérdeztük, hogy van. Az részletesen beszámolt a felesége rosszulléteiről, álmatlanul átforgolódott éjszakáiról. Sárika most kórházban van. A férje az istentiszteleten lejegyzi neki egy füzetbe a prédikációt, a felolvasott Igék helyét, a zsoltárok és dicséretek számát, a hirdetéseket. Ez a történet róla szól. A nevét már megint, vagy még mindig nem tudom.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!