NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 07:10 Összes olvasás: 71309683. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-14 07:32 | 2020. április 14.
Kedves Naplóm!
Van abban valami tragikomikus, ahogyan a fogyasztói társadalom eddigi kiszolgálói (vagy inkább: gerjesztői) megpróbálnak bizniszt csinálni a koronavírusból. Anyukám gépén az idegesítő cipő-, ruha- és élelmiszerreklámokat felváltották a szájmaszk- és kesztyűreklámok. Az online-árurendelésekre a cégek koronavírusos backgrounddal buzdítanak. A szájmaszkok evolúciója egyébként figyelemre méltó. A kezdetleges, orvosi szájmaszkra emlékeztető termékeket mostanra felváltották az egész arcot (a szemet is) védő, fóliával ellátott, divatosra dizájnolt kalapok ("protective hats"). Van egy kedvencem, már-már kedvem lenne megrendelni.
| |
682. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-13 23:25 | Amúgy Jézuson töröm fejem mostanában, nem a politikusokon. Hogy mi lenne, ha most itt járkálna köztünk? Úgy értem fizikailag. Magához ölelné-e a leprást (értsd: a koronavírusost)? Gyanítom, hogy igen. Ő ilyen ölelgetős volt mindig. De vajon a tanítványai hagynák-e, hogy utána őket is magához ölelje, amikor valami miatt elszontyolodnak. Elhinnék-e neki, hogy meg tudja gyógyítani a betegeket? Nem zárnák-e karanténba? Nem járna-e úgy, mint Bab Berci, aki egész nap jót tehetne (ezt kapja jutalmul Tupakkától, amiért a szakállát kiszabadítja), de a legelső ember, akivel jót tesz egy poroszló, aki korán reggel dutyiba zárja, és az egész napját ott kell töltenie. Csak a börtönőrrel tud jót tenni. | |
681. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-13 22:34 | Nem tudom, Fradi, kezdem azt hinni, hogy én nagyon szerencsés ember vagyok, mert az én kormánypárti barátaim, ismerőseim nem idegesítenek ilyesmivel. Ismernek, látják, hogy én is ember vagyok, nem ufo (de ha az lennék is!). A közös kirándulásokon, bográcsozás, síelés közben, a kajaklapátot forgatva vagy egymás gyerekeire vigyázva más tulajdonságok számítanak, nem az, hogy ki melyik politikust kedveli.
Ez a "csak akkor vagy jó ember, ha velem együtt tapsolsz", számomra a személyi kultusz időszakát idézi. Nyilván nem olyan kort élünk, itt ma szó sincs arról, hogy muszáj ajnározni valakit. Nyugodtan dönthetek úgy, hogy nem tapsolok, nem visz el a feketeautó. Akivel vasárnap délután együtt kavargatom a bográcsgulyást, nem jelent fel másnap. És ez lényeges különbség. Tényleg.
Éppen ezért én nem szeretek "mi és ők"-ben gondolkodni, mert számomra mindig egyénileg dől el, hogy valaki képes-e túl tenni magát a rossz érzésen, hogy nem minden szempontból tartozunk ugyanabba a táborba. Ha úgy tetszik ez az én individualista gondolkodásmódom. Már csak ezért sem tudnék kommunista lenni. Ahhoz én túl öntörvényű vagyok. És szabad. Most itt, Magyarországon. Kopp, kopp.
A.
| | Olvasói hozzászólások nélkül680. | Frady Endre: médiahazugság | [tulajdonos]: faék-jeligére | 2020-04-13 20:48 | "Nem tudom, bennem fel sem merült, hogy ha nem a kormánypártra szavazok, abból valaki helyből arra következtet, hogy MSzP- vagy DK-drukker vagyok." Ezt a közpénzmédia sugallja. Úgy tudják csak egyben tartani és folyamatosan hergelni a szavazótábort, hogy azt hazudják: Ha nem Orbánra szavazol, akkor visszajön a Gyurcsányi! Egy ideje részben már csak ez a hazugság tartja hatalomban a "fiatal" "demokratákat"... ;-) | | Olvasói hozzászólások nélkül679. | korrektor: javítás+kiegészítés | [tulajdonos]: faék-jeligére | 2020-04-13 19:38 | A "Small Is Beautiful" E. F. Schumacher alternatív, ökológiai és humán személetű közgazdaságtani "bibliája", számomra azért szimpatikus, mert a vállalkozásokat illetően az emberléptékűség eszméjét hirdette.
Beatiful -- egy l-vel írandó. | |
678. | [tulajdonos]: faék-jeligére | 2020-04-13 19:16 | 2020. április 13.
Nem tudom, bennem fel sem merült, hogy ha nem a kormánypártra szavazok, abból valaki helyből arra következtet, hogy MSzP- vagy DK-drukker vagyok. Talán csak nem! Ennyire nem lehet engem félreismerni. Én nagycsaládban érzem jól magam, de zsigereimben kisember vagyok, minden riaszt, ami nagynak és hatalmasnak akarja feltüntetni magát. A pénzzel nem állok jó viszonyban, és valószínűleg már soha nem is fogok, menekülök az olyan helyekről, ahol a „money makes the world go round”. (Hozzáteszem: a férjem svájci nagypolgári rokonai, akik az anyatejjel szívták magukba a jólétet, számomra nagyon szimpatikus módon bánnak a rendelkezésükre álló anyagi javakkal, jótékonysági intézmények és missziók garmadája veszi őket körül, a fél szemük mindig a rászorultakon… De az ő világukat nem a pénz mozgatja, hanem a Krisztus iránti elkötelezettség. Én nem ilyen világból érkeztem, kisebb rálátásom van a társadalmi intézményekre, kénytelen vagyok a „small is beautifull”-ban hinni. Egy falevélnyi vagy békalencsényi zöld pártban, mondjuk.) Az utóbbi időben a fiaimmal szoktam konzultálni szavazás előtt. Bízom az ítéleteikben, helyén van a szívük és az eszük is. Sokkal értesültebbek, mint én, és a merítési bázisuk is szélesebb, mint az enyém, a református gimnáziumot és a cserkészcsapatot is beleértve (kettőt is), ahová rendszeresen járnak, nyáron együtt táboroznak (az egyikkel többnyire) Erdélyben, van idejük megbeszélni a világ állását. Egyszer sikerült rábeszélniük a Kétfejű Kutyapártra. Az itteni keresztény (főleg a református és az evangélikus, sőt, metodista) fiatalok körében nagyon népszerűek (voltak legalábbis egy körrel korábban, most talán már nem annyira, inkább a Momentumnak és az LMP-nek szurkolnak – ez nem jelenti azt, hogy kormánypártiak nincsenek, de bizony nem árt tudni, hogy jön föl egy nemzedék, amely nem lesz olyan elkötelezett a jelenlegi hatalom iránt, mint a szüleik.) A legutóbbi budakeszi önkormányzati választásokon életemben először arra az asszonyra szavaztam (polgármester-jelöltre), akivel szemben eddig bizalmatlan voltam, de az évek alatt bebizonyította, hogy neki is helyén van a szíve és az esze, a lelkéről nem is beszélve. Ekkor nem kértem ki előzetesen a fiaim véleményét. Amikor hazajöttem, kiderült, hogy ők is úgy döntöttek, ahogyan én. Nem tudom, miért kezdtem el ezt az egészet magyarázni. Talán azért, mert nehezen viselem, ha úgy érzem, skatulyába szorulok.
| |
677. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-13 11:35 | 2020. április 12.
1) „Az én hibám, hogy idáig jutottunk.”, mondta az úr, „Hét nap alatt teremtettem a világot. Elkapkodtam. Ha rászánok két hetet, biztosan jobban sikerül.” (Pillangó című film)
2) A Szepességi utca kétségtelenül a környék legszebb utcája. Egyre többet időzöm benne. Jólesik a szememnek ahogyan kanyarog; az utcalámpák élesen rávetítik a fák árnyékát a falakra, és ha tornázom, a mozdulataimat is, hogy érezzem: talán mégiscsak létezik az a másik világ, aminek a létezését sok mindenből lehet sejteni, de még sem állíthatom, hogy van, mert folyton elbizonytalanodom. Az elvarázsolódásra az is ráerősített, hogy az utóbbi napokban, ha megálltam az utca közepén a szememet leginkább gyönyörködtető részen, a telihold éppen középen világított, mintha az az utca egyenesen a Holdra vezetne. Valószínűleg ez juttatta eszembe King Crimson Moonchild-ját, amit ma sokszor újrahallgattam eleinte csak szöveg nélkül, majd a szöveget hozzáolvasva. Hihetetlen, hogy rá tudok kattani dolgokra. K. Crimsont Cz. G. mutatta nekem évtizedekkel ezelőtt a Yes-szel együtt (azt is hallgattam ma, kétszer is feltettem a Soon-t). G. is hasonló zenét csinál. Mit ad Isten, felhív ma. A gyomromban éreztem a furcsa motoszkálást, amit csak akkor szoktam, ha jelentős véletlen egybeesést tapasztalok. Legalább egy éve nem beszéltünk, hogy lehet, hogy éppen ma jutok eszébe, amikor ő is nekem? Képes volt a családomtól elkérni Anyu telefonját, mert persze az én mobilom megint nem elérhető, napok óta nem töltöttem fel, azt sem tudom, hol van. Másfél órát beszélgettünk. Aki akar, el tud engem érni, és ő el akart. Azt mondta, rólam álmodott tegnap, de nem merte elmesélni, mit.
A holdnaptár szerint, ma (április 12-én) szívesen folytatunk hosszú eszmecseréket. Ja, hogy csak a Hold miatt?
| |
676. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-12 15:54 | 2020. április 12.
Hatalmas játszótér a város. A járdaszegélyeken újra lehet kötéltáncos módjára egyensúlyozni, nekifutásból bokrokat átugrani, szlalomozva térelemeket kerülgetni, a templomot a kőpárkány legszélén, a két méteres „mélységbe” bámulva körbekerülni, a végén két lábbal leugrani, a tér kövezetén lóugrásban lépegetni előre, úgy, hogy a tér szélén illedelmesen ücsörgő Szabó Magda ne lásson benne semmi kivetni valót.
Sürgősen kerítenem kell valahonnan egy krétát. A köszönővírus sikeres elterjesztése utána újabb akcióba kezdek: tele akarom rajzolni a környéket ugróiskolával. Az utolsó előtti négyzet a Pokol, azt ki kell hagyni ugrálás közben. Azt olvastam, hogy a római katonák kiképzésének is része volt az ugróiskola. Teljes fegyverzetben és menetfelszereléssel ugrálták végig a stációkat.
| |
675. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-10 23:22 | 2020. április 10. Kedves Naplóm!
Sokadjára találkozom az „íntegro” szóval fordítás közben. Az integrált személyiségre szoktak vele utalni. Amúgy egészet jelent. Először nehéznek találtam a feladatot, olyan sok összetevője van annak, ha valaki érett, integrált személyiséggel rendelkezik. Megpróbáltam körülírni, magyarázni, definiálni. Végül majdnem mindig úgy döntöttem, hogy nem bonyolítom a dolgot: akinek integrált személyisége van, nincsenek lehasadt személyiségrészei, nem vetít ki folyton-folyvást magából olyan vonásokat, amelyek hozzá is tartoznak, mint minden más emberhez, nem akarja kívül látni – másokra mutogatva -- az árnyékszemélyiségét, az egészben van, vagyis: egészséges. Ezt jelenti a szó, és kész.
| | Olvasói hozzászólások nélkül674. | Vajdics: na-még-ez-is | 2020-04-09 18:50 | Ha nem használják, a kövekre moha ül, a víz mélyére béka költözik, a tetején vékony hártya keletkezik játszóteréül a pókoknak és a bogaraknak. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|