NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-04-23 12:05 Összes olvasás: 71499Olvasói hozzászólások nélkül| 827. | [tulajdonos]: любит-не-любит | 2022-05-29 11:04 | „Nem szeretlek, nem szeretlek, de hogyha eltűnsz, megkereslek!”
Haumann Péter színészi teljesítményét nagyra becsültem, az általa megjelenített alakok jó részétől viszolyogtam (bár ő a legotrombább féregbe is bele tudott csempészni valami szerethetőt. Azt nem tud(hat)om, hogy őt magát, ha személyesen ismertem volna, szerettem volna-e. Isten nyugosztalja. Azt sem mondhatom, hogy szeretem Bártfai Attila Márkot vagy Vezsenyi Ildikót, mert csak az írásaikat ismerem. Lehet, hogy Ildikót megszeretném, ha együtt kellene vele élnem/dolgoznom, BAM-mot meg jól megutálnám, vagy fordítva. A gyűlölet is köt amúgy. Kezdem azt hinni, hogy még a közömbösség is. Jól egymáshoz vagyunk ragasztva itt.
A jóságunk is: mint a duplafenekű doboz. Tegnap bibliodrámán Jósiás király történetével foglalkoztunk, akinek még a neve is azt sugallja a magyar fülnek, hogy rendes emberről van szó, hiszen nem Rosszsiás! „Nyolcéves volt, amikor trónra került, és harmincegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Azt tette, amit helyesnek lát az Úr. Ősatyjának, Dávidnak az útjain járt, és nem tért el attól sem jobbra, sem balra”. Mégis: uralkodásának 18. évében előkerül a felújítandó templom kövei közül egy könyv, amelyben az Úr azzal fenyegeti Jeruzsálemet, hogy veszedelmet hoz arra a helyre és lakóira, mert elhagyták őt és más isteneknek tömjéneztek, hogy bosszantsák őt „kezük mindenféle csinálmányával”. Ezért áradt ki lángoló haragja arra a helyre kiolthatatlanul. Jósiás király végül megmenekül alángoló harag elől, mert nem lázadozik, nem bizonygatja, hogy ő nem követett el bűnt, csak megszaggatja ruháit jelezvén az Úr iránti alázatát. Még csak 26 éves, de elég bölcs és tapasztalt ahhoz, hogy tudja: a „hetedíziglen” törvénye alól senki sem vonhatja ki magát. Hajszálon múlik, hogy ő is el nem pusztul mások „csinálmányai” miatt. A hajszálat az Úrhoz való erős kötődésként értve. („Vékony a pókháló, mégis megtart engem, vékony hajszálon is hozzád vezet engem.”)
| |
| 826. | [tulajdonos]: "Minek nekem láb... | 2022-05-27 13:23 | ...ha szárnyam van és repülhetek?" (Frida Kahlo)
Egy hete, hogy elbúcsúztunk a végtagosztálytól Anyu és én. A triszkelion-szimbólummal foglalkoztam ma egy lopott fél órában. A triszkelion egyik változatában : három hajlított láb egy kör közepén. Ha legalább festeni tudnék! -- "de én semmihez sem értek igazán..." --, a végtagosztály kaphatna tőlem ajándékba egy Τριςκελής-t. Vagy vehettem volna nekik Székelyföldön egy szépen faragott, háromlábú széket.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 825. | vajdics: коррекция | [tulajdonos]: nagyító-pogácsa | 2022-05-26 20:57 | Rosszul tudtam ,nem délelőtt 10-kor, hanme délután 14:05-kor lesz az alábbi program június 4-én a Dunán:
Csillagösvényen - Csanády György életpályája
Ismeretterjesztő film (2021)
"Száz éve íródott a székely himnusz, s ebből az alkalomból ismeretterjesztő film készült arról, milyen körülmények között is született a dal, és ki a szerzője. Az időutazásban Ablonczy Balázs történész, Sófalvi Emese zenetörténész és Katona Zoltán helytörténész segít. A filmből kiderül, hogy az első világháború után Budapestre menekült Csanády György egy misztériumjáték részeként írta meg azt a két strófát, amelyet nem himnusznak, hanem egyszerű kantátának szánt, de a száz év alatt hatalmas karriert futott be ez a pár sor, előbb szájról szájra terjedt, később kötelező iskolai énekké vált, mára pedig a székelyek hivatalosan is elfogadott himnusza." | |
| 824. | [tulajdonos]: nem-lógok-a-szeren | 2022-05-25 22:02 | | Értem én, hogyan lehet belesodródni az anyagozásba. Eredetileg fagyizni akartam elmenni – a másfél óra kimenő, amit a középső húgomtól kaptam, mi másra lett volna elég. A Nagytemplom felé haladva a nagy melegben azt gondoltam, egy málnás vagy egy meggyes sör még jobban esne. De ahhoz meg kellett volna szegnem a fogadalmamat, hogy egy évig nem iszom semmilyen alkoholt. (Igazából a kávéval kapcsolatban akaratm ilyen fogadalmat tenni, de nem bíztam magamban, hogy tudom tartani, könnyebb volt olyan szerről lejönni, amire rá sem voltam állva -- ökör iszik magában.) A Déry múzeum előtt ücsörögtem végül egy órát a lépcsősor bal oldalán lévő kétszintes „vízesés” szélén. Felette két bronzakt: egy könyvet olvasó férfi (a Tudomány allegóriája) és egy laza testtartású nőalak, kezében kőbalta (a Régészet allegóriája). Az Aquitániai Eleonóriáról szóló regényt olvastam közben. Az lesz a következő fordításom, amikor majd végre újra dolgozhatom. (Erre egyelőre semmi esély; Anyu gondozása egész embert kíván, akkor is, ha én ketté vagyok szakadva.) Amikor megszomjaztam, székelyudvarhelyi borvizet ittam (a Szejke forrásból vételeztük hazafelé indulván). Szomjas lelkemnek meg ott volt a medencében csobogó víz hangja. Csacsogó indiai nők fényképezkedtek a közelemben színes szárikban. Volt velük egy férfi is fekete ingben. Az Aquitániá-ban ahhoz a részhez értem, ahol a VI. (Kövér) Lajos által megrontott kiskorú lányok gyermekeinek nyomorúságos sorsáról van szó. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 823. | vajdics: kieg.2 | 2022-05-24 22:01 | | (Nem) mellesleg: szívdobogtatóan jóvágású férfi volt. Az idén elhunyt sógorom hasonlított rá leginkább. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 822. | vajdics: kieg. | [tulajdonos]: nagyító-pogácsa | 2022-05-24 21:57 | Attól még persze, hogy valaki nem átlagon felüli költő, kitűnhet az átlagemberek közül. Csanády Györgyöt is számos vonása, tevékenysége az átlagemberek fölé emelte. Székelyföld iránti elkötelezettsége, az emigrációba kényszerült erdélyi fiatalok támogatása, sokoldalú kulturális tevékenysége, hogy soha nem feledte, honnan jött, „mindíg, mindíg is” hazavágyott, és halála után haza is került, a székelyudvarhelyi temetőbe. Az udvarhelyiek joggal gondolják azt, hogy ők sem feledkezhetnek el róla. Már csak azért sem, mert még mindig érvényesnek gondolják, amit Csanády száz évvel ezelőtt hangoztatott, hogy „Magyarországot megmenteni csak Erdélyből lehet.”
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 821. | vajdics: korrekció | [tulajdonos]: nagyító-pogácsa | 2022-05-24 12:35 | | Lőrincz József "Szava sorsunkba belenőtt. Sorok Csanády György költészetéről" című könyvéről gondolom azt, hogy hibás alapállásból indít, amikor igazságot akar szolgáltatni egy "lappangó, elbujtatott érték"-nek. Nem történt igazságtalanság. | |
| 820. | [tulajdonos]: nagyító-pogácsa | 2022-05-24 12:13 | Kedvenc versem Csanády Györgytől
Ketten kaszálnak
Ketten kaszálnak napnyugat-mezőn
Apám s az árnyék. Rend hull rend mögé
Apám hajlik a rét haló füvére
Hajlik az árnyék az apám fölé
Virág, pillangó, ének rég oda
Sápadt levelet ráz a szél a fán
Fogy el a nap hamar a tar mezőn
Csak nő az árnyék, s fogy, fogy az apám.
„Keressük a jövőt, amit Isten elszépítgetett számunkra.” A református lelkész utolsó mondata Csanády György sírjánál. A szállásunkkal (Hajdú Panzió) szembeni épület rózsaszín falára ez van írva csupa nagybetűvel: dianetikai központ. Ebéd és vacsora a Csíki Sörözőben. A Csíki Sörhöz parajdi sóval ízesített Csíki Csipsz dukál (útravalóul is kapunk egy-egy zacskóval a hamuba sült pogácsának szánt, „Székely himnusz” feliratú, tenyérnyi mézeskalács mellé). A kedvencem az étlapról a lestyánlevéllel savanyított csorba. A butikok előtti reklámtábla helyi neve: „botlasztó”. A temetőbe a szálláshelyről úgy jut az ember, hogy „arra lennebb” jobbra fordul. „A virágmintás kötény nem megy a bordó bársonyruhához”, szabadkozik Bíró Edith, a Balázs Ferenc kórus vezetője, amikor az ünnepség után a ruháját dicsérem, „de mi menetjük”. A fiam kezében az ebéd utáni lélegzetvételnyi szünetben formás kavics. Hol találtad?, kérdezem. Talán inkább: „hol kaptam?”, vigyorog. Horgolt zsinórral (sújtással) díszített vászoningben áll a Küküllő partján. Az esküvőjére vette. Legyen miben képviselnie székelységét a menyasszonya családja előtt. „Otthon nem értenék”, mondja, „vagy félreértenék.”
A „Székely himnusz”-on nem érdemes számon kérni a himnikus jegyeket, a szerzőnek (Csanády Györgynek) ugyanis nem állt szándékában himnuszt alkotni. Az akkor egyetemista fiú kétversszakos költeménye (amihez barátja, az orvostanhallgató Mihalik Kálmán szerzett zenét) eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdala volt, Kántáte (később Bujdosó ének) címmel (még később Székely ima-ként emlegetik), és 1940-ig meg sem jelent nyomtatásban, akkor is „csak” azért, mert valakik (nevüket fedje homály) el akarták lopni (a saját szerzeményükként tüntették fel). Az is könnyen megállapítható, hogy Csanády György nem csupán a kor költészeti óriásaihoz képest, de önmagában nézve sem alkotott maradandót. Ady halovány epigonja volt (Szabó Lőrinc megállapítása). Nem azért maradt ki a kánonból, mert túl nemzeti volt. Ahogyan fából nem lesz vaskarika, úgy Csanády Györgyöt sem szabad utólag felnagyítani, isteníteni. Aki ezt teszi (például Lőrinc József a című kötetében, torz emléket állít Csanády Györgynek, kínos helyzetbe hozza az utódait, de az egész székelységet is. A székely identitásnak is csak akkor válhat elfogadható elemévé, ha a helyén kezelik. Ez teszi a Csillagösvényen című dokumentumfilm, Száva Enikő újságíró, műsorvezető, Sófalvi Emese muzikológus és Katona Zoltán újságíró közös filmje. Június 4-én délelőtt 10 órakor vetíti a Duna Televízió | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 819. | vajdics: köszönöm | 2022-05-24 12:11 | Kedves Furim!
Utánajáraok. Szó szerint. (A térbeli tájékozódási képességem híresen rossz. Valamit biztosan elkevertem.) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
