NAPLÓK: Más, és mégis ugyanaz Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 09:43 Összes olvasás: 16472| 41. | [tulajdonos]: ... | 2017-09-08 18:44 | Ház behavazott úttal
1.
Maurice ragaszkodott ahhoz, hogy ezen az útvonalon menjünk. Tegyünk egy kitérőt, kérte, mutatok neked valamit. Alig mentünk a hóban, lecövekelt egy ház előtt, kitekerte a vásznat, három fát láttam és egy kőházat a festményen és a barátomat, amint gesztikulál, eltartva magától a vásznat, és mosolyog! Bolond! Miért festetted le ezt a házat?
─ Tudod, hogy ki lakik itt ? Egy öregember, meg a bónái.
Kockás ing, és odvas fogak, amikkel egész életében a dohányt rágta, a felesége, akinek évtizedekig merített a hajából az izületes kezeivel tavalyelőtt halt meg. Azóta morog, engem író úrnak hív, vagy piktornak, és kiröhög, érted? Egy nap, amikor a tűzre rakta a hasábfát , akkor mesélte el az életét, amire te biggyesztenéd a szádat, mert csak a küszködés jutott neki. Amikor elvette a mézszőke feleségét, rá egy évre megszületett a gyermek, aki betegségben meghalt. Hat gyereket nevelt fel az öreg és a felesége. Voltak kecskéi, birkái, volt neki gazdasága, lovai, és egy darabka földje. Ez a kockás inges ember a házamban fog lakni, én meg itt ebben a nagy parasztházban. Neki elég lesz az én házam, nekem szükségem van térre, gyere be, megérted, mondta nekem. Azzal egy rozsdás kulcsot vett elő, és megmutatta, hogy mekkora műtermet akar, hol lesz a konyha, a vendégszobák, a nappali. Itt lesz a fauve-ok nagy összeröffenése. Matisse irigykedni fog, lesz egy szobám , ahol írok is! És megnősülök. Egy mézszőke asszonyt veszek el, aki szül nekem három gyereket. Gauguin már jelezte, hogy ha kész lesz a ház, akkor ideköltözne rövid időre, míg megfesti a falut. Ide ne engedd, Gauguin és Van Gogh hírhedtek voltak együtt! Dehogy engedem ide, mondom, megnősülök, itt lesz az én házam, a kuckóm, a festőállványom, egy kutyám, itt lesznek a „vadak” Itt sír a gyermekem. Tudod mi lesz itt? Élet lesz itt. Kenyér lesz itt fekete, gyereksírás, és én ezt lefestem mind!
Ember tervez, isten végez, rá egy évre már a barátom elvette feleségül Berthét, akitől két lánya született. A ház tényleg ricsajos volt, és az öreg visszaköltözött a házába, mint „nagypapa”, ebben a bolond és bohém életben jól érezte magát, Maurice-t a fiának tekintette. Hatalmas fauve-ista viták folytak itt a festészetről, megfordult itt, aki számított. Boldog élet jutott neki osztályrészül, de nehéz is. Imádott írni és nagyokat gyalogolni a környéken. Matisse jó barátja lett, a „vadak fellegvára” csak így nevezte a házát. Berthe jó asszonya volt, a két lány is csinossá serdült. Elégedett vagyok, mondta a halálos ágyán, most már megpihen- hetek. Lassan, lágyan engedte el Berthe kezét.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
