Más, és mégis ugyanaz: ...

 
2714 szerző 34144 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Loschitz Ferenc
  A hajnal vendége
Új maradandokkok

Nyírfalvi Károly: Körök
Gerle Kiss Éva: Aznap (jav.)
Komor Zoltán: A varrógéprodeó
Takács Éva: Lobogj
Tóth Gabriella: A megismételhetetlen (jav.)
Csapó Angéla: Küllők
Petz György: HÜLYE MINDEN TÖRTÉNÉSZ
Mórotz Krisztina: portré apámról
Duma György: Ajándék órák
Pinnyey Szilárd Samu: Én-Te töredékek
FRISS FÓRUMOK

Seres Sándor 1 órája
Szilvási István 2 órája
Gyors & Gyilkos 3 órája
Kőmüves Klára 4 órája
Misinszki Hanna 4 órája
Szalay Károly 4 órája
Nyírfalvi Károly 4 órája
Maróti Tímea 13 órája
Láncz Eszter 13 órája
M. Kiss Gábor 19 órája
Zsuzsanna Grande 19 órája
Vajdics Anikó 19 órája
Biró Erika 1 napja
Pálóczi Antal 1 napja
Németh M. Károly 1 napja
Bájer Máté 1 napja
Bakkné Szentesi Csilla 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Bozó Éva 1 napja
Tóth Csilla 1 napja
FRISS NAPLÓK

 akvamarin 30 perce
útinapló 1 órája
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 órája
OLvasatlanul 3 órája
Katona Béla György 4 órája
A Dokk-estről 6 órája
Sorrento 7 órája
Készül az album 8 órája
mix 9 órája
Kicsi Ólomkatona 10 órája
Oswald Chesterfield Cobblepot 10 órája
Szerdánként, kávé helyett 12 órája
Bátai Tibor 20 órája
Szuszogó szavak 21 órája
nélküled 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Más, és mégis ugyanaz
Legutóbbi olvasó: 2017-11-18 20:39 Összes olvasás: 3471

Korábbi hozzászólások:  
41. [tulajdonos]: ...2017-09-08 18:44
Ház behavazott úttal

1.
Maurice ragaszkodott ahhoz, hogy ezen az útvonalon menjünk. Tegyünk egy kitérőt, kérte, mutatok neked valamit. Alig mentünk a hóban, lecövekelt egy ház előtt, kitekerte a vásznat, három fát láttam és egy kőházat a festményen és a barátomat, amint gesztikulál, eltartva magától a vásznat, és mosolyog!  Bolond! Miért festetted le ezt a házat?
─ Tudod, hogy ki lakik itt ? Egy öregember, meg a bónái.
Kockás ing, és odvas fogak, amikkel egész életében a dohányt rágta, a felesége, akinek évtizedekig merített a hajából az izületes kezeivel tavalyelőtt halt meg. Azóta morog, engem író úrnak hív, vagy piktornak, és kiröhög, érted? Egy nap, amikor a tűzre rakta a hasábfát , akkor mesélte el az életét, amire te biggyesztenéd a szádat, mert csak a küszködés jutott neki. Amikor elvette a mézszőke feleségét, rá egy évre megszületett a gyermek, aki betegségben meghalt. Hat gyereket nevelt fel az öreg és a felesége. Voltak kecskéi, birkái, volt neki gazdasága, lovai, és egy darabka földje. Ez a kockás inges ember a házamban fog lakni, én meg itt ebben a nagy parasztházban. Neki elég lesz az én házam, nekem szükségem van térre, gyere be, megérted, mondta nekem. Azzal egy rozsdás kulcsot vett elő, és megmutatta, hogy mekkora műtermet akar, hol lesz a konyha, a vendégszobák, a nappali. Itt lesz a fauve-ok nagy összeröffenése. Matisse irigykedni fog, lesz egy szobám , ahol írok is! És megnősülök. Egy mézszőke asszonyt veszek el, aki szül nekem három gyereket. Gauguin már jelezte, hogy ha kész lesz a ház, akkor ideköltözne rövid időre, míg megfesti a falut. Ide ne engedd, Gauguin és Van Gogh hírhedtek voltak együtt! Dehogy engedem ide, mondom, megnősülök, itt lesz az én házam, a kuckóm, a festőállványom, egy kutyám, itt lesznek a „vadak” Itt sír a gyermekem. Tudod mi lesz itt? Élet lesz itt. Kenyér lesz itt  fekete, gyereksírás, és én ezt lefestem mind!
Ember tervez, isten végez, rá egy évre már a barátom elvette feleségül Berthét, akitől két lánya született. A ház tényleg ricsajos volt, és az öreg visszaköltözött a  házába, mint „nagypapa”, ebben a bolond és bohém életben jól érezte magát, Maurice-t a fiának tekintette. Hatalmas fauve-ista viták folytak itt a  festészetről, megfordult itt, aki számított. Boldog élet jutott neki osztályrészül, de nehéz is. Imádott írni és nagyokat gyalogolni a környéken. Matisse jó barátja lett, a „vadak fellegvára” csak így nevezte a házát. Berthe jó asszonya volt, a két lány is csinossá serdült. Elégedett vagyok, mondta a halálos ágyán, most már megpihen- hetek. Lassan, lágyan engedte el Berthe kezét.          

A napló folytatása
A napló jelszava:
Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: i0c9  


Olvasói megjegyzés
Feladó:Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: apjn  


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2017-11-17 02:28 F. Orsolya
2017-11-02 17:58 Vezsenyi Ildikó
2017-10-29 11:27 szekszelvesztő
2017-10-22 10:13 ekszszerkesztő
2017-10-17 21:14 furim
2017-09-26 06:03 Kármin Lili
2017-09-20 19:19 Gyurcsi
2017-09-19 08:36 Tiszai P Imre
2017-09-14 16:09 Berta Gabriella
2017-09-01 12:16 Barna Ágota
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2017-11-18 20:08   Napló: akvamarin
2017-11-18 19:39   Napló: útinapló
2017-11-18 19:22   Napló: útinapló
2017-11-18 19:13   új fórumbejegyzés: Seres Sándor
2017-11-18 18:02   Napló: PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE
2017-11-18 17:45   Napló: PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE
2017-11-18 17:31   új fórumbejegyzés: Kőmüves Klára
2017-11-18 17:00       ÚJ bírálandokk-VERS: Szurdi Miklós Túlzó
2017-11-18 16:57   Napló: OLvasatlanul
2017-11-18 16:41   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos