NAPLÓK: Más, és mégis ugyanaz Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 03:44 Összes olvasás: 16441| 31. | [tulajdonos]: G. doktor úr | 2017-08-17 16:51 | | Már 72 éves a háziorvosunk. Nem tudja abbahagyni a praxist, mert még két faluban rendel, a fiatalok vagy elmenek kórházakba, vagy ki külföldre. Kicsit már meggörbedt a doktor úr, aki mindig úgy kezdi a rendelést, hogy egy 5 percre kiül közénk, és mesél. ezek a mesék abból állnak, hogy ne haragudjon, hogy későn jött, de a másik faluban behívták kávéra, és elbeszélgetett egy kicsit. de a piát sem veti meg. Örül, ha átszökhet rendelés közben a szomszéd kocsmába, ahonnan jókedvűen tér vissza. Imádja a galambokat és a virágokat. Tavasszal már virágpalántákkal ment pár nénike a rendelésre. szeretjük a közvetlenségét, szeretjük, hogy leül közénk. Meglepően jó diagnoszta, és jó pszichológus, ha olyan mint egy 72 éves gyerek akkor is. Vigyáz rám a jóisten szokta mondani, erre jön a rendelőből az asszisztens hangja, hogy jöjjön már be doktor úr, én vigyázok magára, nem a jóisten. Aztán meg őt is érte baj, rendelés közben egyszer rosszul lett, és akkor műteni kellett a fejét, valami cisztaszerűség nyomta. szerencséje volt, hogy az idegsebészeten olyan jól ellátták,meg nekünk is szerencsénk volt, mert tovább praktizálhatott. akkor írtam róla az Életfát, mert mesélt az apukájáról, aki meggyszedés közben halt meg egy rendelésen. Akkor meg az életfáját mesélte el nekünk, felmenői között parasztok vannak, egyszerű emberek akikkel mint egy olasz családdal összejönnek amikor tudnak. A múltkor én következtem , és adtam neki egy könyvet. Ez volt beleírva: G. doktor úrnak szeretettel a fáradozásáért, gyógyításáért , és még egy mondat amit nem írok le. Nagyon meghatódott, körülbelül úgy ahogy apám amikor a könyvet kapta, mindegyiknek egy kis könny ott csillogott a szeme sarkában. Aznap direkt én voltam az utolsó, és elővett egy vastag böhömnagy könyvet, ami teli volt firkálva. -Látja Krisztike, minden latin szólást, magyart leírok, ami fontos nekem. Ez az én jegyzetfüzetem. éa sorolta nekem a kocka el van vetvétől, gondolj a halálra, Catótól elkezdve ciceró beszédéig. _ látja Krisztike, itt még olyan is van, hogy melyik politikus fatökű. Irigyeltem ezt a jegyzetkönyvét tőle, mondtam is neki, mesélte, hogy a memóriájának jót tesz, ha minden nap beleír valamit, legyen az széljegyzet, vagy az unokája aranyköpése. Quo Vadisírta le nekemegy papírra, aláhúzta és kérte, hogy olvassam el Jézus szavait Jeremiás könyvében. hová mész, és egy kérdőjeltisztelettel G. doktor. És még pecsétet is tett rá. Ez a kis papírfecni azóta nálam van, betettem a bibliába. Meghatott, na. azt hiszem ilyen orvosunk nem lesz még egy aki fehér köpenyben Jeremiás prófétáról beszél. Te is megszeretnéd, ha eljönnél egy rendelésére! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
