Amúgy Tisztelt Kegyelmes Urunk és Parancsolgatónk!
Tudható, hogy a Dokk főszerkesztője dönt arról, hogy ki lehet szerkesztő, és nem a tulajdonosok. Szurkolóságod is tudhatja, de azért csak kiereszti, ami nyomja a beleit, hogy megkönnyebbüljön. Persze, nem könnyebbül meg, ha visszanéz a "halyrá" híg velejére, amelyben minden sár föllelhető, csak irodalmi érték nem.
Hogy ki a bolsevik, az nyitott kérdés, de kelmed kelméje a fenyegetés, azt lobogtatván, azzal kereskedik (találkodik is, kétségtelenül), szívóskodik, személyeskedik, szarakodik, fölénk ágaskodik sötétedés után, amikor föltámad hibernáltságából, hogy tolja. Mostanság korán sötétedik, sajnos, és a homályban a Dokkon, Magyarországon, sőt világszerte az erőszak éli ütővirágzását, érezzük is az Ön virágoskertjének a szagát, amelyet aligha csak a járvány okozott.
Hogy hány milligramm fekália teheti tönkre a harmóniát, azt nem kell magyaráznom, de ahogy olvasom, Kegyednek tonnákkal van tele az izélye, a kérdés csak az, hogy miért ide tolja mindig. Miért csak ide, amikor annyi irodalmi felület kíváncsi az Ön gondolatatira? Akadtak jók páran, akik a hasonló ömlenyt megtapasztalva elmenekültek, de én (tiszteletem jeléül) csak emlékeztetem, hogy 2016-ban Dombóváron, ahol először voltam kénytelen kimondani a szerkesztői közösség véleményét az Ön módszereiről, hogy azzal a személyét megvédjem; akkor még volt ereje belátni és beismerni azt, hogy nem minden igaz vagy helyes, amit Kegyed Őfőbölcsessége annak hisz és megtenni nem röstell.
De ha Önnek mégis megadatott a mérlegelés képessége, akkor mérlegelheti, hogy ki ártott többet a Dokknak, azok az emberek (együttvéve), akiket az Ön méltatlanságai elüldöztek innen, vagy... |