NAPLÓK: Oswald Chesterfield Cobblepot Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 04:10 Összes olvasás: 64495965. | [tulajdonos]: Jáma Rádzsa színe előtt | 2018-11-12 00:32 | FER-
Egy szuttát fordítgattam ma, aminek még nincs magyar fordítása. A szöveg a pokolról szól. A rémlátomások a végén szörnyűek. Azonban ami igazán lenyűgözött, az a szutta eleje, ahol is Jáma Király, a pokol uralkodója folytat párbeszédet a bűnössel. Eleve gyönyörű momentuma az ind mitológiának, hogy Jáma aki maga a halál és a túlvilágon ítélő bíró,az első ember aki valaha élt; azonban amilyen módon társalog a bűnössel, az felettébb könyörtelen és egyben humoros. A megvilágosodottat az öregséggel, a betegséggel és a halálall való szembesülés vezette a szabadulás ösvényére. Ezek számára nem hétköznapi tények voltak, hanem a legmegdöbbentőbb tapasztalatok, a szövegek úgy mondják, mennyei lények keltették e látomásokat, hiszen apja azt akarta semmit ne tapasztaljon ezekből. Ebben a szuttában egyetemes érvényűvé válik ez a jelenet.
"Aztán Jáma Király kikérdezi, kérdőre vonja, megostorozza azt az embert, az első isteni hírnököt illetően. –Jóember, tán nem láttad-e az első isteni hírnököt, aki az emberi lények között megjelent? –Nem láttam uram. — válaszolja az. Aztán Jáma Király így szól: –Jóember, tán nem láttál-e volt, az emberi lények között (egy) gyenge csecsemőt, amint saját vizeletében és ürülékében fekszik? –Láttam uram. — válaszolja az. Aztán Jáma Király így szól: –Jóember, nem merült fel benned a figyelmes és érett gondolat: "Magam is alá vagyok vetve a születésnek, nem jutottam túl a születésen. Jobb lesz, ha jót cselekszem a testemmel, a beszédemmel és a tudatommal?" –Képtelen voltam uram. Figyelmetlen voltam uram."
MN 130. Devadutta Sutta
És a második hírnők egy beteg ember, a harmadik egy öreg ember, a negyedik egy halott. Egészen világos, hogy a számunkra jelentős személyek képesek születésükben, öregségükben, betegségükben és halálukban a létezés természetéről tudósító isteni hírnökök lenni. A többiek talán kevéssé érintenek meg bennünket. Azonban elég sokan mégis csak hírnökök, és mi magunk is hírnökök vagyunk mások számára. Sok minden egyebek is vagyunk, de ezekkel önkéntelenül a valóságról adunk tanítást egymásnak és talán inspirációt, hogy a keletkezésnek és elmúlásnak alávetettől, a keletkezésnek és elmúlásnak alá nem vetett felé fordítsuk a figyelmünket.
-DÍT | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|