DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2792 szerző 35781 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szakács Eszter
  Életéjek, halálnapok
Új maradandokkok

Farkas György: Transzcendencia
Petz György: Elbeszélés
Kiss Anna Mária: Szavakkal megajándékozva ( Juhász Tibor szerkesztőnek)
Standovár Ágota: láblóbázva
Standovár Ágota: lakótelepi kerengő
Bakkné Szentesi Csilla: Idejétmúlt attrakció
Vajdics Anikó: Bulimia
Wesztl Miklós: nem adom a láb
Farkas György: Csapdák (jav.)
Tiszai P Imre: Egyetlen szentség (vált)
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 5 órája
Pálóczi Antal 5 órája
Francesco de Orellana 18 órája
Wesztl Miklós 20 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
M. Szabó Mihály 1 napja
Nagyító 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Várkonyi Miklós 3 napja
Duma György 3 napja
Berki Barbara Izabella 3 napja
Zsuzsanna Grande 3 napja
vezsenyi ildikó margit 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Szilasi Katalin 6 napja
Tiszai P Imre 9 napja
Varga Árpád 11 napja
Bakkné Szentesi Csilla 11 napja
FRISS NAPLÓK

 Jó, ha a vége jó 34 perce
Játék backstage 56 perce
fejlakók 11 órája
Zúzmara 13 órája
Minimal Planet 14 órája
Bátai Tibor 15 órája
Baltazar 15 órája
Gyurcsi 16 órája
PIMP 17 órája
Conquistadores 21 órája
Sorrento 23 órája
Seholsincs 23 órája
weinberger 1 napja
Gyakorlótér 1 napja
Szerdánként, kávé helyett 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Oswald Chesterfield Cobblepot
Legutóbbi olvasó: 2018-12-16 12:09 Összes olvasás: 48464

Korábbi hozzászólások:  
Olvasói hozzászólások nélkül
238. Weinberger: monokrómO.C.C.: fraktál2016-11-30 23:00
Elfogadom, hogy a történelmi dátumokban tévedhetek. Azt már kevésbé, hogy a vallások - specifikusan az egyistenhívő vallások - csupa jót, más ideológiai, világnézeti rendszerek pedig csupa rosszat szültek volna. Emberek találták ki és működtetik ezt is, azt is.

Olvasói hozzászólások nélkül
237. O.C.C.: fraktál2016-11-30 21:14
Kedves Weinberger!

Addigra már pl. az iszlám dinamikus világhódításain rég túl voltunk. A későbbiekben pedig a vallásokat gyűlölő totalitárius rendszerek amelyek mind a darwinizmusra, szociáldarwinizmusra vezették vissza magukat (részben) és vagy valamiféle pogányságra, vagy a materializmusra, olyan pusztítást rittyentettek amilyet még szem még nem látott. Ám a vallásokkal ellentétben jót, semmit nem adtak senkinek.

Olvasói hozzászólások nélkül
236. Weinberger: logika...?[tulajdonos]: fundamentalista ateizmus2016-11-30 19:29
"Ha tehát megszabadítanánk a világot a vallástól, [...] annak alig volna érzékelhető hatása az emberiség erőszak-gyakorlási hajlandóságára." Szerintem ez a következtetés elsietett. Ha jól emlékszem a tanultakra, akkor egészen a középkori keresztes hadjáratokig minden háborúnak hódító, terület-, rabszolga- és zsákmányszerző célja volt. Vagyis az a tíz százaléknyi vallásháború nagyjából 800 évre, az emberiség feljegyzett történelmének legfeljebb húsz százalékára koncentrálódott.

235. [tulajdonos]: fundamentalista ateizmus2016-11-30 18:58
TÉN-

"Encyclopedia of Wars című, három kötetes munkájában Charles Phillips és Alan Axelrod a világtörténelem majdnem 1800 fegyveres konfliktusát vizsgálta meg. S arra a következtetésre jutottak, hogy ebből csak 123 volt kifejezetten vallási jellegű. Vagyis kevesebb mint tíz százalék. Ha tehát megszabadítanánk a világot a vallástól -már amennyire ez egyáltalán lehetséges vagy kívánatos volna-, annak alig volna érzékelhető hatása az emberiség erőszak-gyakorlási hajlandóságára." (Mark Vernon)

-YEK

234. [tulajdonos]: ;-) ;-) ;-) ;-) ;-) ;-) ;-)2016-11-29 16:32
IMÁDOM-



-ENGEM

233. [tulajdonos]: a l a p v e t é s e k2016-11-29 12:53
MUSZLIM-

Tisztázzuk, az iszlám születésének idején a közel-kelet térsége vallásilag sokszínű volt. Ez a vallási sokszínűség az idővel fokozatosan elszürkült (vagy bezöldült, ha úgy tetszik) jelen pillanatban pedig számos helyen a totális megsemmisül szélére került. A zsidóságnak és a kereszténységnek a vallási és politikai kérlelhetetlenség hol katonai, hol kulturális (így jogi) eszközeivel kellett szembenéznie és akkor más vallási hagyományokról már ne is beszéljünk. Az elsődleges agresszorok minden esetben a muszlimok voltak, köztük maga a vallás és államalapító Mohamed. Ez olyan tény, ami nem képezi vita tárgyát. Védekező, vagy visszahódító háborúkat a későbbiek folyamán indítottak az iszlám fennhatósága alá vont területek ellen a keresztény világ hatalmai. Olykor a muszlimok a kezdeti fegyveres tevékenységüket védekező jellegűnek nevezik. Nos, rendkívül sikeres az a védekező tevékenység amely az Ibériai-félszigettől Indonéziáig védekezte magát (útközben elpusztítva Nálanda és Vikramasíla egyetemeit és pármillió úgynevezett bálványimádót. Apropó bálvány: "Csak az iszlám hódítások hozzák közelebb az arab világhoz a hindu szellemiséget. A hódítások nyomán az iszlám birodalom olyan vidékekre terjeszkedik ki, ahol hinduk is megfordulnak. A szellemi kapcsolat a buddhista szerzetesekkel való személyes érintkezésen alapult. Ez kitűnik abból, hogy a III. századtól kezdve a buddhizmust al- sumánijja-nak nevezik, azaz sámánhitnek. Samaná vagy sramaná pedig a buddhista aszkéták hindu neve, melyből a "sámán" név is ered. E szerzetesek szemléletében gyökerezett tehát a buddhizmus arab elnevezése. Amikor aztán a buddhizmust még közelebbről megismerték, nyelvük egy újabb kifejezéssel gyarapodott: a bálványt jelentő budd szóval. (Igen tanulságos, hogy Alexander Polyhistor (Kr. e. 89-60. között írt) a baktriai papokat szamanaioi-nak nevezi. A muzulmán perzsáktól terjedt el a budd név, e jelentésben bálvány: a perzsa bud-pereszt bálványimádót jelent, but-kháne, but-kedeh pedig bálvány-templomot.)" (Goldziher Ignác))

Jelenleg az iszlám világon kívül szinte egyetlen civilizáció sem határozza meg magát kizárólagosan vallási alapon és nem eredezteti jogrendjét a vallásból. Sem a nyugati kereszténység, sem a keleti kereszténység, sem a hinduizmus, sem a buddhizmus, sem a konfucianizmus/taoizmus, sem a sintoizmus által dominált civilizációk. Más-más módon és mértékben de megtalálták annak a módját, hogy történeti, vallási hagyományaik megőrzése mellett alternatív és kvázi modern módon szervezzék, alakítsák önnön társadalmaikat és jogrendjüket "Az is világos, hogy a Karl Löwith és még oly sokak által racionálisnak, analizálónak, logizálónak mondható nyugati kultúra miként alakított ki a maga számára egy fogalmakban, meghatározásokban gondolkodó olyan jogot a rómaiból, amely elhatárolja egymástól az anyagi és az eljárási jogszabályokat, a különböző jogágakat és a hatalmi ágakat, ez utóbbiak megosztására kifejezetten állam- és jogbölcseleti tanítást is kidolgozva. Alighanem a konfuciánus és a legista gondolkodásból ered, hogy a kínai jog fő hangsúlya hagyományosan a közjogon és a büntetőjogon van, és nem jelent számára sokat a hatalmi ágak elhatárolása, és hogy ítélkező mandarinjai inkább filozófusok, művészek és esztéták voltak sokáig mintsem a mi fogalmaink szerinti jogászok. Az iszlám jog valamint a Korán nyilvánvaló kapcsolatát már nem is említjük. A muszlim felfogás önmagába-zártságára és Koránhoz kötöttségére jó példa egyúttal Abdullah Bondahrainnak , a casablancai Mohammed Jogi Egyetem professzorának az 1996-os első jogi világkonferencián elmondott beszéde, amelyben a tudós kifejtette, az „egyes államokon belül és a nemzetközi kapcsolatokban is a jog csak akkor lesz képes a viszonyok rendezésére, ha az iszlám valláshoz kapcsolódik, és annak elveit valósítja
meg.”" (Szmodis Jenő)

Világosan meg kell tehát érteni, hogy a nyugati jogfilozófia és gyakorlati jog úgy került megalkotásra, hogy reagáljon a változásokra és tendenciózusan humanista legyen, azaz folyamatosan fejlődjön. Dinamikus jog. És a jog tekintetében az emberek, a társadalom és a jogi hagyomány párbeszéde a forrás. Az iszlám jog éppen ellenkezőleg. Statikus jog. És a jog tekintetében kizárólag az Isten a forrás. És ez igaz a saría VALAMENNYI változatára. A muszlim országokban az iszlám jog előtt nem egyenlő a muszlim és a nem muszlim, a nő és a férfi (a jog, a muszlim és a nem muszlimok közötti konfliktus esetén az iszlám hármas mércéje szerint muszlim, dhimmi, kafír kategóriákat különít el és a két utóbbit hátrányosan megkülönböztetve jár el). A muszlim országok az iszlám hagyomány hordozói és reprezentálói, gyakorlatilag A MEGVALÓSULT ISZLÁM. Ezért csak ezek valóságából indulhatunk ki, nem pedig egy elvi, egy absztrakt iszlámból. Az iszlámban gyakorlatilag nincs egyház, lehetetlenség a szekularizáció és ezért maga az iszlám politikai-jogi felépítménye nem illeszkedhet bele a nyugati jogrendbe, ugyanis az iszlám nem kizárólagosan vallás, hanem politikai-jogi ideológia is. Illetve az iszlám szemszögéből értelmezhetetlen a vallástól független államszervezet és jogrend. (Maróth Miklós megfogalmazásában: az iszlám Törvényvallás) Néha a muszlimok azt állítják, hogy a saría alakítható és fejleszthető, ám azt is, hogy vallástudományi okokból kifolyólag nem vethető el. Mindenki számára világos kell, hogy legyen: A SARÍA NEM ALKU TÁRGYA a muszlimok számára, mert hitük szerint törvényt csak Isten adhat, ember nem alkothat. Isten pedig Nekik adta a Törvényt, amihez végső soron mindenkinek alkalmazkodnia kell majd. A saría tehát örök, és minden egyéb jog időleges, és az iszlám törvényének útjába álló vis maior.

Ha egy vallásnak része egy olyan jogrend, amely nem egyeztethető össze a nyugati jogrenddel, akkor ennek a vallásnak a gyakorlása a nyugati világban nem lehet szabad, hiszen két eltérő gyökerű és rendelkezésű jogrend nem létezhet egy országon belül, különösen nem egy vallási jogrend, egy szekuláris államon belül. Fogalmazzunk úgy, hogy a szekuláris jog pedig nekünk nem képezi alku tárgyát. A párhuzamos jog alkalmazása államellenes cselekedet. Az iszlám tehát definíció szerint nem egyeztethető össze a nyugati civilizációval és ez a különbség a többi nem nyugati valláshoz (hinduizmus, buddhizmus stb.) viszonyítva, ezek nem rendelkeznek olyan jogrenddel és nem lépnek fel olyan igényekkel a jogrendjükhöz való alkalmazkodás tekintetében, mint az iszlám.

A nyugati világba nagyszámú távol-keleti ember vándorolt be. Velük általában nincsen semmi baj. Hiszen olyan világból érkeznek, amely a világi hatalmat és jogrendet tudomásul veszi, azt megváltoztatni nem akarja, azzal konfliktusba nem kerül és a vallási meggyőződést évezredek óta másodlagosnak tekinti a társadalomban betöltött szerephez képest. Aki a vallásnak szenteli az életét az rendszerint csökkenti a társadalom aktivitását és a társadalom aktív tagjainak jóindulatából marad fenn, akik ezért cserébe a jövőre nézve jobb kilátásokban reménykedhetnek a transzcendencia vonatkozásában. Ugyanakkor, bár más alapokon mint a nyugati civilizációban, de a munkának és a tanulásnak rendkívüli respektje van a konfuciánus és a sintóista világban. Az Egyesült Államokban szinte toposz a kitűnő tanuló, szorgalmas, csendes és "lúzer" kínai/japán stb. fiatal. Ez a döntő különbség a közel-keleti és a távol-keleti bevándorlók és azok másod, harmad generációs leszármazottai között. Ez a különbség pedig döntően összefügg az iszlámcivilizációval egyfelől, és a konfuciánus civilizációval másfelől.

A muszlimok nem tudnak arról beszámolni, hogy filozófiailag, lélektanilag mi az a spirituális többlet, amivel az iszlám rendelkezik, a kereszténységhez (vagy bármely más valláshoz) viszonyítva. Ez is az agressziójuk forrása. Ahol az érvek felsülnek, ott a tettek lépnek a színpadra. Ami nem csoda, ugyanis az iszlám nem hozzáadott a kereszténységhez, hanem elvett abból. Elvette a komoly filozófiai, lélektani paradoxonokat, amelyek egy életre való lelki munkát adnak a keresztényeknek, elvette a mélységes misztikát és metafizikát. Helyette jogrendet és formalitásokat ad. Ez az iszlám erőssége és gyöngesége. Ez az oka annak, hogy a rosszabb képességű, az autoritás és az erő iránt vágyat érző emberek vonzódnak az iszlámhoz.

-MUSZLIN

232. [tulajdonos]: NA, AKKOR PIPŐKÉZÜNK!2016-11-28 10:56
EZ ESZMÉLETLENÜL-



-ESZMÉNYI RENDEZÉS

231. [tulajdonos]: é . v . e . k .2016-11-28 10:43
CSA-

Oh, azt hiszem sikerült megfegyelmezni a főnökömet. Nincs annál szebb, mint amikor az ember főnöke kijelenti, hogy akár fegyelmit is adhatna, aztán átgondolja ezt a rémült arca mögött és rájön, hogy nagyon nem, sőt, ha megpróbálja ő jár rosszul; és ezután zavartan nevetgélve tudomásul veszi a csata eredményét.

Böbbencs - Oswald : 0 - 1

Jaj, csak múlna már el ez a nyomorúságos hím tűz-majom év. Nem jó ez semmire. Már csak két hónap maradt hátra belőle.

-TA

230. [tulajdonos]: a n t r é2016-11-16 11:07
ÍGY KELL



BELÉPNI

229. [tulajdonos]: coming soon2016-11-14 01:34
időt-

KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK. KIMERÜLT VAGYOK.

-kérek


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-10-14 07:50 Kosztolányi Mária
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-12-16 11:35   Napló: Jó, ha a vége jó
2018-12-16 11:13   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:56   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:53   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:32   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:14   Napló: Játék backstage
2018-12-16 09:06   1 mondatos kritika /Kertész Ákos:Makra/
2018-12-16 08:15   Napló: Jó, ha a vége jó
2018-12-16 06:27   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2018-12-16 06:22   Új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal