NAPLÓK: Játék backstage Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 06:06 Összes olvasás: 74285| 902. | [tulajdonos]: ellovan | 2021-04-08 14:22 | Norrisszal madarat lehet fogatni!
Ez mindenki más esetében a boldogság szinonimája lenne, de ez az előember tényleg összefogdosta a környék verebeit, pedig a veréb már védett madár, úgy emlékszem, 30eFt eszmei értékkel.
Hiába no, igaz a mondás, amíg ló van, addig veréb is, a másik mondás szerint a lóból is megárt a sok, így aztán kevés a ló.
Inkább a lovat kéne védetté deklarálni, aztán lennének verebek elegen.
Akkor most arról, hogy miért is boldog Norrisz?
Olvasta Szilasi Kati eredményhirdetését, amiben látta, hogy a többi pályázó mindenféle félpontokon osztozkodott, de az ő extráját KÜLÖN megköszönték, megdicsérték.
Úgy belelkesült, hogy a következő fordulóra kezdett írni új extrát.
- Norrisz! Ne kapkodj, még nincs kijelölve a hét szó!
- Na és? ÉN minden szót - és még e csomót is - ismerek, írok olyan verset, hogy abban ott lesz az a hét szó is! Kétszer!
Elképzeltem, hogy ez a tükörsimára gyúrt agyú kétszer leírja a száztízezer magyar szót határtalan lelkesedésében, nos, erről le kell beszélni.
- Tudod, mit, Norrisz? Ha már ilyen lelkes vagy, inkább segíts egy kutatásban!
- OK, Gyurcsi! Mit tegyek? - és már szedte is elő a lúpét, a mikroszkópot, a pipáját és a simléderes sapkát - Hova megyünk?
- Nem megyünk sehova. Tudd meg, honnan származik, és mit jelent az "ellovan" - szó!
Norrisz elindult. Ezt onnan lehetett tudni, hogy egy egynyolcvan magas és négy méter hosszú csíkot láttam a levegőben eloszlani, Norrisz meg sehol.
Ez olyan félórája volt, most ért vissza.
Állítása szerint a következő történet biztosan igaz, hiszen akitől hallotta, az személyesen ott volt, ahol mesélték.
"Az úgy történt, hogy Ady bement a lószerszámboltba.
Éppen következő versének fordulatain, felépítésén gondolkodott, a külvilág csak foszlányokban szivárgott be üveghangra pörgetett elméjébe.
Így arra se figyelt oda, hogy a bolt ajtaján egy "EBÉDIDŐ" - tábla lógott.
Benyitott, és már mondta is.
- Szasz, skac! Van olyan nyergetek, amin fölül két lyuk van, hogy a Pegazus kidughassa rajta a szárnyait?
- Helló! Van! - felelte a legényke, de az első betű lemaradt, mert épp'csak lenyelte a töpörtyűt.
A költőnek, aki pont ekkor keresett egy hangulatában ideillő szavat készülő versébe, úgy megtetszettek a hallottak, hogy inkább egy új verset költött az ELLOVAN köré. Így született az A ló kérdez."
Kérem, ha Norrisz hazudott, akkor én is. Viszont nem merek nem hinni neki, és közvetlen tapasztalatok alapján ezt javaslom mindenkinek!
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 901. | Szilasi Katalin: Simfnek | 2021-04-08 12:51 | | Köszönöm Simfnek a szavazatot. Az "ellovan" szót Ady A ló kérdez c. verséből vettem "kölcsön". Lehet, hogy nem volt a legszerencsésebb, de nekem nagyon tetszik ez a szó, mint ahogy az egész Ady-vers is. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 898. | [tulajdonos]: Norriszonyat... | 2021-04-05 19:57 |
Kérdeztem a Csák Norriszt, hogy mik a hírek a 7edíziggel, pályázott-e, mert más nem nagyon mozgott ezügyben.
- Én se írtam, Gyurcsi, mert életemben először olyan problémával akadtam össze, amit nem tudok megoldani egy könnyed pörgő-forgó rúgással!
- Norrisz! Azt hittem, ilyen szavakat sose hallok tőled! Igérem, tőlem nem szivárog ki semmi.
- Ez a vírusnyavalya fogott ki rajtam.
- Micsoda?! - úgy meglepődtem, mint a másnapos csiga, mikor idegen házban ébredt - Ne mondd, hogy legyűrt a kovid!
- Dehogy, annak esélye sincs. A védettségi igazolvánnyal van bajom!
Sose gondoltam volna, hogy ezt a legyőzhetetlen héroszt a bürokrácia gyűri maga alá.
- Légyolykedves, és lassan, tagoltan meséld el, mert írom! Ha az utókor ezt a jegyzetet megtalálja, olyan jelentősége lesz, mintha Nyúton almáját vagy Arhimédész fürdőkáddugóját lelnék fel!
- No, az igazolvány kiadásának feltétele, hogy vagy átessek a betegségen, vagy oltalmazkodjak. Ugye, az elsőt kihúzhatjuk, az oltást viszont nem tudták beadni. Öt fecskendő csorbult ki a bőrömön, de még megkarcolni se tudtak.
Eltöprengtem. mint a színesfémtolvaj, mikor először lát Mendelejev-táblát. Aztán rájöttem a megoldásra. Orálisan kell bejuttatni a vakcinát! Szétrág egy ampullát, és kész! Örömmel kiáltottam fel.
- Kapd be!
Na, erre kaptam egy olyan csörgős pofont, hogy a szám legörbült egész Bicskéig.
Ugyan még csak az egyik szememmel, de látom, hogy Norrisz gondolkodik. Azt is hallom, hogy a fejében zakatolnak a kerekek. Igaz, ebben nem vagyok biztos, lehet, hogy csak a pofon visszhangját hallom oda-vissza verődni a falakon, de tény, hogy ráncolja a homlokát.
Nem lenne baj, ha időnként agyra is gyúrna. Néha már égek miatta, egyszer például egy CBA-vezetőt dorgált meg, átrendeztette a cégtáblájukat, mert nem olyan sorrendben vannak a betűk, ahogy ő tanulta.
Mindegy, én nem erőltetem a dolgot, inkább maradjon ki Norrisz ebből a fordulóból, de nem fogom sürgetni. Kéne már néhány nap fülcsöngés nélkül.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 897. | Ötvös N. E.: tök jó | 2021-03-27 11:57 | Szia Gyurcsi!
Nagyon kellett már ide ez a Norrisz gyerek. Lájkolni nem tudom, pedig bejelentkezve is megpróbáltam. Mikor rányomtam a tetszik gombra, elvitt a facebook oldalára, hogy jelentkeztem be, de már régen be voltam. Most normáliiiis? Nem igazából izgat, csak leírtam, hogy tudd teszik a Norriszos történetek mindegyike. Hiányoltam őkelmét.
Berényi Klárával van egy közös figuránk, a Párfány nevű indián. Volt valami rokona is, sajnos elfelejtettem a nevét, ez már siralmas. Üdv | |
| 896. | [tulajdonos]: Norrisz? | 2021-03-27 05:32 |
Norrisz befejezte az edzést, kiment zuhanyozni.
Vagy félórát verette magára a vizet. Ha más használja ilyen sokáig, az rossz jel lenne a többiek számára, csak 120 literes a melegvíztároló. Norrisz esetében azonban semmi baj, hidegvizet használ. Azt mondja, jót tesz a bőrének. Jó, hogy nem látja a hátát, az már vízköves.
Kijött a fürdőszobából, tisztán, AXA-tól illatozva. Annyit fújt magára, hogy körbejártam, nem nőtt-e ki valahol még egy keze, mint abban az idegesítő reklámban. Rögtön a tárgyra tért.
- Rebegjed, Gyurcsi! Mik a hírek a Hetediziglennel?
- Os, Senpai! Most nézem, majdnem egy napja nem volt mozgás a játékban.
- Neeem voooolt?!!! Hát kik vannak a Dokkon? Költők, nem? És nem írnak verseket?
- Tudod, Norrisz, ennek számok oka lehet.
Egyszer itt van a járvány. Már több mint egy éve állt fejre a világ, Nincs már senki, akinek ne változott volna meg az élete.
Önmagában egy változás nem szokott igazán törést okozni egy emberben, hiszen számtalanszor mi magunk döntünk emellett, és szabunk új irányt életünknek.
Új helyre költözés, új munkahely, egy házasság - vagy éppen annak felbontása -, a gyerekvállalás és még lehetne sorolni.
De ilyen esetekben a döntést megelőzően felvázolunk magunkban egy másfajta jövőt, és, ha az jobbnak tűnik, mint amivel a változás nélkül számolhatunk, hát uccu neki, vágjunk bele!
Most azonban kényszerű változásokról van szó, és biztos jövőképe senkinek sincs.
Nincs jelentős befolyásunk a jövőre.
És tudod, Norrisz, itt, a Dokkon költők vannak, akik sokkal érzékenyebbek a világ rezdüléseire, az ő szenzoraik már olyat is jeleznek, melyeket mások észre se vesznek. Egy érzékeny "műszert" a durva, a másoknak egyébként még elviselhető behatások tönkre is tehetnek.
Aztán a családok.
Elszakadtak egymástól azok, akik veszélyeztetnék egymást, szülőktől a gyerekek, nagyszülőktől az unokák, de olyan is van, ahol az egyik szülő a gyerekkel itt, a másik, a veszélyes munkát végző szülő meg ott.
És akkor a pikánsabb verzió, amikor a nap huszonnégy órájában vannak összezárva azok, akinél már beállt egy elviselhető egyensúly azzal, hogy csak szabadidejük ébren töltött részében voltak rászorítva egymás elviselésére.
Nekem, most, hogy hazajöttél, valami ilyesmiben van részem!
És itt most rákötök a félelemre, hiszen az most több fronton támad.
Amikor vadászat után nyulat nyúztam, megfigyeltem, hogy néha az apró sörétek egyike sem ért létfontosságú szervet, a parányi ólomgolyók gyakorlatilag már a bőr alatt megálltak.
Viszont testfelületük nagy részén jelentkeztek egyszerre a külön-külön elviselhető fájdalmak, és így együtt már sokkot okoztak.
Mi most félelemből kapunk sörétlövést.
Egyenként féltjük a magunk életét, családunk tagjait, barátainkat, a megélhetésünket, az övékét, és ami szintén nagyon fontos, látjuk halványulni az egész eddigi életünk rutinjait, már soha egy felhőtlen vendégség, összejövetel, mindenkin a maszk, a munka és a tanulás hómoffiszban, a globális felmelegedés réme mintha a látóhatár alá került volna.
Félünk a kórháztól, az oltástól, a nem-oltástól, nem tudjuk, kinek hihetünk (még), az összeesküvés-elméletek, amik eddig legfeljebb csak nevetségesek voltak, most már elgondolkodtatnak.
Szóval, sok sörétet kaptunk egyszerre. Egyszerre fizikailag és lelkileg.
Ez nem ér! Renonc! Ez sok! Ez sokk!
Ahhoz, hogy egy költő az őt ért ingerekből kiragadjon valamit, ami megindítja benne az írást, szinte szándékosan le kell, hogy tompítson magában néhány receptort. Legalább átmenetileg.
Meg fogjuk tanulni. Ki lassabban, ki gyorsabban. Megtanulunk másképpen és jobban fókuszálni, megtanuljuk, hogy a rengeteg, minket foglalkoztató dologból átmenetileg csak egyre, de legalábbis kezelhetőre mennyiségűre koncentráljunk.
Szóval, Norrisz, lesznek még versek! Olvastam valahol, hogy a olyan haláltáborokban, ahol csak bejárat volt, azokban is felhangzott néha-néha egy ének, egy nevetés.
Most nézem, Norrisz úgy hagyott itt, hogy észre sem vettem. Még poharát is itthagyta, félig van.
De félig tele.
| |
| 895. | [tulajdonos]: Csák Norrisz | 2021-03-25 23:07 | Csák Norrisztól néhány hónapig nyugtom volt.
Egy Shaolin kolostorban tanfolyamon vett részt. Tanította a szerzeteseket.
De hát megjött, szerintem korán, még nem is gyógyult meg minden sérülésem.
Szerencsémre nem vette fel rögtön a szokásos rutint, tele volt élménnyel, mesélt.
- Tudod, Gyurcsi, ezek a szerzetesek szinte mindent elfelejtettek abból, amit tanítottam nekik! Az egyujjon-kézenállás csak néhánynak ment, a katanarágásba is csak egy párnak nem tört bele a foga, és már a szempillájukkal se nagyon tudtak téglát törni. Kicsit meg is nehezteltem rájuk, de most már legalább ott kemények, ahol be lettek gipszelve.
Egyedül a nők! Azok reggelente úgy jöttek le rólam, mint a tűzoltók, ha riadó van!
Aztán amíg a szerzetesek felépültek, addig művészeknek álltam modellt, hagytam, hogy lefessenek, leszoborjanak, nekik is kell valami öröm az életben!
És neked, Gyurcsi, hogy teltek a napjaid, amíg kénytelen voltál nélkülözni?
- Nemrég levették a kötéseket, és már csak gyógytornára kéne járnom, de tudod, karanténban van a masszőr...
- Csak ez a baj? Szóljál, én meggyúrlak!
- Meg a lónak a hadházyját, azt gyúrd! - morogtam magam elé, de meghallotta. A francba, más ennyi idős korában a vakvezető kutyájával hozatja oda a nagyothalló készülékét, ez meg még a halak pislogását is meghallja.
- Te félsz tőlem? - kérdezte.
- Már hogy félnék, mikor már azt is kiverted belőlem!
Megenyhült kissé. Én pedig megkönnyebbültem, ilyenkor nem ököllel, hanem csak nyitott tenyérrel szokott verni. De most nem nyúlt hozzám.
- És mi van a Hetediziglennel?
- Amióta elmentél, én feléje se néztem!
- Na, kapcsoljuk be a gépet! És mostantól ne zavarj!
Hát így született meg az előző játékban Csák Norrisz pályaműve.
Szerencsére ő úgy tudja, hogy verseinél az "extra" kifejezés csupán egy olyan állandó jelző, mint Vörösmartynál a "párducos" Árpád vagy a "fejedelmi" Zalán, és ez neki jár.
Kéretik ebben a hitében nem megingatni, ezekben a kovidos időkben nem szívesen mennék kórházba! Onnan én már csak lábbal előre jönnék ki...
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 894. | Vincze Sándor: szavak, ragok, képzők | 2021-03-24 21:43 | Azt szeretném kérni, hogy a pályázók a játékosok által összeadott szavakat írják bele a versbe...
Ez a játék lényege.
Ragozott alak rendben van.
De képzővel ne alkossunk belőle más szófajú új szót.
A replikál nem ugyanaz, mint a replikáció.
Kínos újra meg újra kitérni erre a kérdésre.
A játék attól hiteles, ha a szabályokat mindenki tiszteletben tartja.
A szavakkal játszunk, nem a szabályokkal.
Köszönöm. | |
Olvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
