NAPLÓK: JÓ ÉJT! Legutóbbi olvasó: 2024-03-27 19:41 Összes olvasás: 13327126. | [tulajdonos]: Lakberendező | 2019-03-03 11:38 | A lakberendező
A lakásvásárlás mindenkinek terhes. De hogy már a nyolcadik hónapban van, azt Gabiék sem gondolták. Barátom örömmel újságolta, hogy több éves gyűjtögetés és keresés után megvan az új lakás. És hogy dupla, sőt tripla az öröm. A barátnője ugyanis ikreket vár. - Gratulálok! – rázok vele kezet. - Nem tőlem vannak, de azért szeretni fogom őket. - Hogyhogy nem tőled? - Mert a nőgyógyász azt mondja, nyolc hónapos terhes, velem meg csak fél éve van együtt. Ki hinné, milyen hamar fejődnek a kölykök, napok alatt a duplájára nőtt a hasa. Éreztem, hogy valami nincs rendben, de nem akartam elkeseríteni, így inkább hallgattam. Szegény lány lehet, hogy nem is terhes, hanem hasvízkóros. A nőgyógyász meg hülye. Egyszer sok boldogságot kívánt a cisztáimhoz, és még egy speciális tápszert felírt nekik. Csak akkor fogtam gyanút, mikor a „gyerek” kipukkadt és lefolyt a pelenkázó asztalról. Gabi szerette Gabriellát. Egy fontos tárgyalást hagyott ott, mikor szerelme telefonált, hogy jönnek a babák. Apás szülésnek indult, de félúton kiküldték a barátomat. Kezét tördelve várakozott. Nem hallotta, ahogy felsír, csak egy ajtónyikorgást. Majd odajött a doki, és gratulált az anyuka „berendezéséhez”. Milyen alpári – gondolta, majd bement Gabriellához. - Hogy vagy, Drágám? - Mint aki egy egész házat szült. És valóban, úgy nézett ki, mint akit alaposan megvasaltak egy tömörfa asztallappal. - Hol a baba? - Az inkubátorban. Gabi nem várt sokáig, tíz perc múlva már a bébiszoba üvegfala előtt állt, és próbálta kitalálni, melyik ráncos kis szörnyeteg lehet a mostohafia. Mindet egyformának látta. Elkapott egy nővért. - Ács Barnát keresem. - Ott van a sarokban! - Ott csak egy szekrény van – pislog tanácstalanul. - Ő lesz az – mondja a nővérke, és már tovább is suhan, mintha egyáltalán nem tartozna magyarázattal azért, hogy az ember nője egy bútordarabot pottyant ki. Hogy fogja ezt elmondani Gabriellának? Az újdonsült anyuka bágyadtan mosolyog. - Na, milyen? – kérdezte. - Hát… Szép darab legényke. Mint egy szekrény. - Éreztem, hogy nagy lesz. Jó étvágyam volt vele. De mondd, mégis milyen? Szőke, barna? - Barna. - Akkor legalább illik hozzá a neve. Bensőséges idilljüket egy ápolónő töri meg. - Anyuka, tessék szoptatni! Apuka fáradjon ki. Gabi befogja a fülét, hogy ne hallja, amint kedvese csontjai összeroppannak a szekrény alatt. Fél óra múlva behívják. - Nézd, milyen édesen szopizik, pont, mint az apja – szuszogja vérszegényen Gabriella a mázsás súly alatt. A csemete gyors fejlődésének köszönhetően egy hét múlva hazavihetik. (Vagy csak útban volt a szekrény...) Hívják a bútorszállítókat. A menyecske hamarosan feleség lesz. És ismét várandós. Majd újra. A lakásuk egyre szépül, már alig férnek a jobbnál jobb bútorok. A bajok a mahagóni asztallal kezdődnek. Gabi azzal vádolja Gabriellát, hogy egy néger pasival csalja. Beadja a válópert. A vagyontárgyakat el kell osztani. - De nem vághatom félbe a gyerekeinket! – szólal fel. - Honnan tudja, hogy a maga gyerekei, apasági vizsgálat volt már? - Igen, és bebizonyosodott, hogy az apa egy fatuskó. - Akkor meg ne sajnálja őket! - De uraim, én lakberendező vagyok.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|