NAPLÓK: JÓ ÉJT! Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 03:08 Összes olvasás: 13339114. | [tulajdonos]: Halottgyalázás feat irodalom | 2019-01-22 12:39 | Kedves Etikus Olvasó!
Nagyon köszönöm, hogy kimondta, ez az írás bizony halottgyalázás. Eddig csak lájkolták és osztották. Igaz, a halott már nem tud védekezni. De vajon mi ellen is? Egy bizarro fiction műfajú novelláról van szó, sőt, nem is egyről, sokról. Ebbe a műfajba sok minden belefér: szürrealizmus, horror, sci-fi, ponyva, szépirodalom. Tematikailag a pornótól a politikai kritikán át bármeddig. Határ a csillagos ég. Ezért szeretem, és választottam kifejezőeszközül a bizarro fictiont. (Hála Komor Zoltánnak, hogy megismertette velem.) Mennyire kell komolyan venni? Nagyon, és semennyire. Nagyon, mert a műfajnak megvan a létjogosultsága, a mai világban egyre aktuálisabb. Semennyire, mert ahogy a nevében is benne van, fikcióról van szó, a fantázia játékáról. Itt senki nem köthet bele, ha arról vallok, hogy egy porszívóba vagyok szerelmes, vagy, hogy minden éjjel vibrátorrá változom. Ebben a világban mindenhez jogom van. Ha nem lenne, elmennék tényírónak. Ha nem lenne írói szabadság, egyáltalán nem írnék. Hogy túlléptem egy határt? Az enyémet nem. A művészetben pedig nincs határ. Az olvasóét? Joga van nem ezt olvasni, hanem valami mást. Joga van felháborodni. Csak egyhez nincs joga: nekem azt mondani, hogy nem írhatom le, amit szeretnék. Mennyire etikus? Semennyire. Ez nem az etikáról szól, hanem a kreativitásról. Létrehozni egy világot, amiben nagymama lehet kacsalábú szörny, a szerelmem egy szarvasbogár, a miniszterelnök saját maga klónja, én magam egy pszichopata sorozatgyilkos. És ha én, meg a szeretteink lehetünk bármik egy vers, novella, regény erejéig, miért hagynánk ki valakit a buliból? Azzal is vádoltak már, hogy az első regényem tömény becsületsértés. Kinek a becsületéről beszélünk? Kitalált személyekéről? Ha valódiak is, álnéven kerülnek a valóságostól egészen eltérő kontextusba, és így már nem is minősülnek sem élő, sem holt, létező, vagy valaha létezett személyeknek. Örülök, hogy vannak még etikus emberek. Egyre kevesebben. De megkérem őket, a saját, valóságos életükben legyenek etikusak, ne idegenek kitalált történeteivel szemben. Tegyenek valami jót minden nap. Ha pedig már annyi jót tettek, hogy unatkoznak, olvassanak valami szirupos lányregényt, ami etikátlan hazugság a realitással szemben. A valóságból menekülni mindenkinek joga van. Nektek is, nekem is. Pont.
Köszönettel, szeretettel: Gulisio Tímea
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|