NAPLÓK: Juli
Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 18:41 Összes olvasás: 154076. | [tulajdonos]: Vers | 2019-04-19 22:29 |
A szeretet csillaga
A szeretet gyenge, Csak pislákol fénye. Láncra verve fekszik Egy hegy belsejében.
Elrabolták tőle Tündöklő csillagát. Darabokra törték, És a mélybe dobták.
Parányi szikráit, A szél messze vitte. Emberek szívébe Mélyen elrejtette.
Hol jóságra talált Biztonságban léte, De hol gonoszságra Halványodik fénye.
Földre szállt egy angyal A világot járja, Hogy a részecskéket Újra megtalálja.
Megpihenni megáll Szívek kapujában, Halkan kopogtatva Bebocsátást várva.
Hol tiszta szívre lel A kapun belépve, Hitet és reményt ad A jóért cserébe.
Soha nem ugyanaz Változik alakja. Nem ismerhető fel, Csak, ha úgy akarja.
Néha koldusként jön, Vagy mint öreg vándor. Az egész világon Felbukkanhat bárhol.
Gyűjti a szikrákat Tarisznyába rakja. Reméli, hogy meglesz Mindegyik darabja.
És, ha majd egy napon Mind előkerülnek, A csillag részei Újra egyesülnek.
Szeretetnek akkor Visszatér ereje. Szabadulásának Eljön az ideje.
Láncait letépi Kiszabadul végre, Teljes pompájában Ragyog majd a fénye. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!