DOKK

Hetedíziglen bloggernek 3 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 07:49 Összes olvasás: 259289

Korábbi hozzászólások:

5196.	Edit: versek	2022-02-23 12:55
Marad az 1-nek egy pont.

Olvasói hozzászólások nélkül

5195.	Francesco de Orellan: Savazat reloaded	2022-02-23 09:56
marad az 5.

5194.	[tulajdonos]: Szavazás	[tulajdonos]: Szavazás	2022-02-23 09:42
Kedves Mindenki! Elnézést kérek mindenkitől, úgy tűnik éjfél után már nem szabad szerkesztési tevékenységet végeznem. :-) Két verset is rommá szabdaltam, mea culpa, de nagyon! Kérem a szavazókat, ÚJRA adják le a pontjaikat, mert a két érintett vers így valójában értékelhetetlenné vált! Még egyszer bocsánat! (Még ha tudom is, hogy az nincs.) Simf És akkor a versek újra (remélem, most már helyesen): 1. Búcsú Annától Kietlen puszta lett az otthon, nekünk is hiányzol, itt, a Dokkon. Hideg lett a langyos, elfeküdt a járó, nem izgatja többé, se fátyol, se zászló. Ideje kisiklott, s a hajdan szorgos pumpa, a pulzálást már örökre megunta. Elsimult az izmok feszülése, minden virradatnak egyszer ez a vége. Hajója csillagok hullámain vág át, cirrusz-dunnák közt alussza álmát. 2. Hasas tuják nyírfák platánok Onokát áhítók Mellüket kínálók Menetelnek sáros gyökerekkel Az ágaidról Galamb száll fel Egy fűszált sem visz magával Aztán virradatkor Nem fél nem fáj nem izgat Nem ülsz és nem fekszel Állsz egy lámpa alatt Nem itt és még nem otthon Az izmok fátyollá válnak Könyököl langy párkányán az Isten 3. kicsit még szőrös... kiskutya fekszik lassan növekszik otthon ma langyos nagykutya hangos virradat késik a falat vésik fátyol igazgat izom nem izgat 4. Nosztalgia Harsan az új tavasz, így izgat magokat. Mire virrad, sok friss csíra kibújik a földből, szorgos az élet. Langyos zápor fátyoloz egyre, s a kis csenevész fa izmosodik. Mocorognak a bokrok a szélbe hajolva. Fekszik a jószág, csecsbimbóin kölykei csüngnek. Otthoni, szép kikelet, ma csak emlék, vissza se tér már. 5. pillanatok otthon az ember fekszik az ágyban csak sóhaja hallik langyos a szellő lassan szétbomlik fátyolos tüdeje izgatja testét omlik az éjjel az izom gyengül virradni készül a hajnali halál

Olvasói hozzászólások nélkül

5193.	Szilasi Katalin: Javítás	2022-02-23 09:24
Kedves Simf, valami összekócolódott. A versem végére idegen sorok kerültek a csüngnek után. Egy sor viszont lemaradt : Otthoni szép kikelet ma csak emlék, vissza se tér már.

Olvasói hozzászólások nélkül

5192.	Moha: szavazás	2022-02-23 09:07
A lényeg lemaradt, az 1-esre szavazok. (Most már látom, hogy nem is Te hagytad le sz utolsó 4 soromat, hanem fogták magukat, és átmásztak a Nosztalgia című vers alá. Megértem, engem is vonzanak a hexameterek.)

Olvasói hozzászólások nélkül

5191.	Moha: vers	2022-02-23 08:56
Küldöm a teljest, csak így jó az akrosztikon. Köszönöm! Hasas tuják nyírfák platánok onokát áhítók mellüket kínálók menetelnek sáros gyökerekkel az ágaidról galamb száll fel egy fűszált sem visz magával Aztán virradatkor nem fél nem fáj nem izgat nem ülsz és nem fekszel állsz egy lámpa alatt nem itt és még nem otthon az izmok fátyollá váltak könyököl langy párkányán az Isten

Olvasói hozzászólások nélkül

5190.	Moha: hiány	2022-02-23 08:53
Kedves Simf, lemaradt a versem utolsó 4 sora, kérlek pótold, ha lehet. Vagy én küldtem el így? Köszönöm: Moha

Olvasói hozzászólások nélkül

5189.	Francesco de Orellan: Savazat	2022-02-23 06:14
5.re szavazok

Olvasói hozzászólások nélkül

5188.	Edit: versek	2022-02-23 06:12
Az 1. teszem az egy pontomat. Csakis Anna miatt. Régen volt ilyen, bevallom egy vers sem érintett meg.

5187.	[tulajdonos]: Szavazás	[tulajdonos]: játék	2022-02-23 00:03
Kedves Játékosok! Senki nem kért halasztást, így közzéteszem a pályaműveket. Emlékeztetőül a szavak: fekszik, izgat, otthon, langyos, fátyol, virradat, izom 1. Búcsú Annától Kietlen puszta lett az otthon, nekünk is hiányzol, itt, a Dokkon. Hideg lett a langyos, elfeküdt a járó, nem izgatja többé, se fátyol, se zászló. Ideje kisiklott, s a hajdan szorgos pumpa, a pulzálást már örökre megunta. Elsimult az izmok feszülése, minden virradatnak egyszer ez a vége. Hajója csillagok hullámain vág át, cirrusz-dunnák közt alussza álmát. 2. Hasas tuják nyírfák platánok Onokát áhítók Mellüket kínálók Menetelnek sáros gyökerekkel Az ágaidról Galamb száll fel Egy fűszált sem visz magával Aztán virradatkor Nem fél nem fáj nem izgat Nem ülsz és nem fekszel 3. kicsit még szőrös... kiskutya fekszik lassan növekszik otthon ma langyos nagykutya hangos virradat késik a falat vésik fátyol igazgat izom nem izgat 4. Nosztalgia Harsan az új tavasz, így izgat magokat. Mire virrad, sok friss csíra kibújik a földből, szorgos az élet. Langyos zápor fátyoloz egyre, s a kis csenevész fa izmosodik. Mocorognak a bokrok a szélbe hajolva. Fekszik a jószág, csecsbimbóin kölykei csüngnek. Állsz egy lámpa alatt Nem itt és még nem otthon Az izmok fátyollá válnak Könyököl langy párkányán az Isten 5. pillanatok otthon az ember fekszik az ágyban csak sóhaja hallik langyos a szellő lassan szétbomlik fátyolos tüdeje izgatja testét omlik az éjjel az izom gyengül virradni készül a hajnali halál Lehet szavazni, Simf

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!