NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2025-11-02 18:06 Összes olvasás: 413205Olvasói hozzászólások nélkül| 5441. | Simf: Játék | Szilasi Katalin: szavak | 2022-05-15 20:03 |
Simf
Vihar
Baljós a délután, fullasztó, vészterhes. A jegenye sorfal a felfők szívére szegezi hegyét. Kispatak fojtogat szorítóhurkával egy szigetecskét, görbe hátú fűzek virrasztanak körötte. Napraforgók árnyai, mint ordas légycsapók fenyegetik az araszoló rovarokat, de nem tőlük kell félni. A távoli hegyek szilánkosra tört gerince lassan anyagtalanná fakul. Elszánt menetoszlop masírozik ütemre, semmi nincs, ami útját állhatná. Vagy mégis? Leszakad az ég, zuhog, ömlik, árad, kavarog. Villámcsapások fércelik egyre összefüggőbbé a félelem fátylait. Az esőcseppek nagyítóüvegén át óriássá lesz minden liliputi hangyavitéz, látni kapálódzásukat, harcukat a vízzel, majd mozdulatlan sodródásukat. Csitul a fergeteg, villanyvezetékek fregolijára akaszt száradni egy fagyosan didergő, ázott madárrajt, és a hangyaboly szájában kidugja fejét az első felderítő. Az égiháború elültével Földanyácska eső áztatta arca újra mosolyogni kezd.
Küldök egy extrát is:
TananyaG
Üveghegy fagyos gerincén ordas virraszt jég-jegenyésben
A szavak forrására sajnos nem sikerült rálelnem, próbáltam Kányádinál, Weöresnél, Nagy Lászlónál, Pilinszkynél és Nemes Nagy Ágnesnél is, hiába... :-) |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!