NAPLÓK: Fészek Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 13:06 Összes olvasás: 12577| 27. | [tulajdonos]: no problem | 2019-12-30 08:50 | Z. naplója
Zoé egy kör közepén állt. Marcona viking harcosok vették körül, erős, szakállas alakok.
Csak figyelték mozdulatlan. Egy idő után mozdult a kép, a léptek dübörgésként éledtek benne, nem volt vesztenivalója, régen halott lelke megreccsent, ahogy a férfi vállára dobta. Elvitte, hogy megegye. - gondolta. Elájult.
Mikor felébredt a saját ágyában feküdt, de emlékezett a borotválatlan férfira.
Zoé egyik énje tegnap délután még embert akart ölni, a másik nyugtatta, a harmadik nem értette, hogy miért mondja, mikor esze ágában sem volt ilyet tenni, csak a végtelen tehetetlenség mondatta ki vele, a szörnyű gondolatokat.
Elmélázott, hogy vajon hány személyiséggel rendelkezik, vagy hogy van ez, mikor tudja mi lenne a helyes út, mégsem arra megy. A felnőtt ember felelőséget vállal a tetteiért, de mi van akkor, ha egy tőle függő vagy független társ pedig szöges ellentétbe áll vele, akkor mi a teendő?! Nyelés? A gombócok végtelen engedése a torkon, fulladásig? ! Mit szabad az egyiknek és mit a másiknak?!
Amikor az elégből is elég lesz, kimondani és nézni az értetlen arcot, arcokat: Ennek most mi baja?!
Zoé eddig jutott a gondolkodásban. Jól tudta, hogy gyáva, megalkuvó énje mindig felül fog kerekedni, fiatalkori igazságkereső, másokért és magáért kiálló énjén. Inkább a béke, mint a harc. Néha azért mikor belemar valaki, azért visszaharap. Soha többet nem akar a földre kerülni, de a váratlan támadások miatt ez előfordul sajnos. Figyelme nem lankadhat, ezért vannak többen, egyedül nem bírná.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
