NAPLÓK: Frady Endre Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 21:29 Összes olvasás: 103520Olvasói hozzászólások nélkül| 469. | Sági Ferenc : Ginsberg | [tulajdonos]: vers - dal | 2018-07-07 07:23 | Ezzel egy új szempontot hozol be. Szerintem a slameket is meg lehet zenésíteni, pedig azok is nagyon modernek, és elég szabadszájúak. De szerintem egy szövegnek "papíron" is meg kell állnia. A dallam, megzenésítés az egy plusz lehet, viszont akkor már érdemesebb szerintem dalszövegben gondolkodni.
De ne érts félre, én értem a te szempontjaidat is, és megértem, hogy neked ez tetszik. Csak ha globálisan mondjuk "irodalmtörténetileg" ha elemezni akarjuk a helyzetet, hogy mi éppen miért releváns. Vagy mi miből következik, és figyelembe vesszük hogy általában van egy trend és erre érkezik egy ellentrend akkor szerintem helytálló amit korábban írtam. Jobban belegondolva, ennek alapján, ha csak valaki nem talál ki valami nagyon újat, vissza fognak jönni bizonyára a dallamas klasszikus versek is, pont mint a 2000es évek közepén a trapéz nadrág, meg a mackó felső :-) Persze ehhez is hozzá kell tennem, hogy SZERINTEM. :-) | |
| 468. | [tulajdonos]: Nyaralós novella | 2018-07-06 15:49 | Nyaralunk…
Rekettyéssy Richárdot randalírozó rigók füttye verte fel a kies rozgoványhöttyösi szakszervezeti üdülő harmadik emeleti luxuslakosztályában. Azt nem mondhatnánk, hogy előtte az igazak álmát aludta, mert a Kőkemény Gazdasági Bűnözők (KGB) szakszervezeti nyaralójában ez az állapot csak a tagok kiskorú gyermekeinél jöhetett szóba.
- Rohadt rigók! – kiáltotta a fülsértett, és a néhai ateista nagyapjától elsőáldozási ajándékként kapott Kalasnyikovjával egy hosszú sorozatot eresztett meg a szemközti szomorúfűz lombkoronájára. A fáról meglepett halálsikollyal két óriásrigónak álcázott férfi hullott az üdülő jól karbantartott gyepszőnyegére, majd hirtelen csend lett.
A csend hangjaira Simon & Garfunkel mintás pizsamában előrohant egy ásító politikus, majd körbenézve, hogy figyeli-e valaki, odaosont a tetemekhez, kiforgatta a zsebeiket és a talált pénzzel villámgyorsan visszaszaladt a lakrészébe.
- Igazad van, ha nem lennél kleptomániás, sosem lehetnél szakállamtitkár a gazdasági minisztériumban! – röhögött az erkélyről titokban figyelő Rekettyéssy Richárd, de nem sokáig.
- Most nyaralunk vagy lövöldözünk?! Azonnal gyere vissza lefeküdni! A szabadságodon nem bankrabló vagy, hogy éjszakai műszakban kelljen randalíroznod! – dörrent rá megszeppent férjére Rekettyéssy Richárdné Kardkikard Karola, az Országos Bankbiztonsági Intézet (OBI) adatkezelési igazgatója – Ha nem alusszuk ki magunkat, akkor gyűröttek leszünk, és nem mi nyerjük a ma esti üdülői párszépségversenyt! Pedig mi szép pár vagyunk, ugye?
- Szép pár vagytok, szép pár vagytok, de a Dögkúti miniszter úr és a szeretője sokkal szebb pár nálatok! – mondta röhögve a falitükör mögé rejtett lehallgató készülék hangszórójából a kihangosítás gombra véletlenül rátenyerelő titkosszolgálati ügyeletes tiszt.
- Richárd – visította a tükör szétverése után a bősz feleség – te tudtad, hogy a miniszter félrelép?!
- Ezt mindenki tudta, már a madarak is ezt csiripelték. – sóhajtott a beszélgetést lezárni vágyó férj.
- És ezért kellett legéppuskáznia őket? – lépett be a szobába vártalanul Columbo hadnagy a Los Angeles-i rendőrségről. Magyar hangja Szabó Gyula. Karola elájult.
- Miért ájult el a felesége, Rekettyéssy úr? Tudja, azért kérdezem, mert az én feleségem csak akkor ájul el, ha kísértet lát vagy a ballonkabátomat tisztán. – kíváncsiskodott a felügyelő.
- Itt ugyanez a helyzet, ugyanis mind az önt megformáló Peter Falk, mind pedig az ön magyar hangja már évekkel ezelőtt elhunytak, így ön feltehetőleg kísértet. – próbált fölényesnek látszani a gyanúsított.
- Feltehetőleg. Akkor én megyek is! – mondta a többszörös elhunyt és áttűnt a falon.
- Kísértet!!! Ááááá!!! – hallatszott a falon túlról Tégla Tivald építési vállalkozó és futballklub tulajdonos halálhörgése majd vastag arcbőrének a csattanása a padlón.
- Na, végre, most már nyugalom lesz! Karola is csöndben van, a két kerti jómadár is örökre elnémult, és a szomszéd is nagyot koppant, azután elhallgatott, úgyhogy nyaralhatok végre! – könnyebbült meg Rekettyéssy Richárd.
- Csak még egy kérdés – lépett elő a zárt hűtőszekrényből Columbo hadnagy szelleme – Ki volt ez az úr a szomszédban, akinek az eséstől szétrepedt bőre alatt is közpénz van?
- Nézze, néhai hadnagy úr, a filmjeit látva pontosan tudom, hogy ön már a kezdetektől tudja, ki a gyilkos, akihez vissza-visszamegy kérdezősködni pont úgy, ahogy velem teszi. Én erre a színjátékra nyaralás közben nem vagyok vevő, úgyhogy inkább beismerő vallomást teszek, hogy utána nyugodtan mehessek masszíroztatni magam a Zsebesi bankigazgató úr OKJ-s képzett gyógytornász sógornőjével. Bevallom, én tettem! – vágott majdnem bűnbánó képet a pihenni vágyó bankrabló.
- Mit? – tudakolta néhai Szabó Gyula hangja.
- Bármit! Akármit! Én löktem jéghegyet a Titanic elé, én lőttem le Ferenc Ferdinánd trónörököst, én végeztem Kennedy elnökkel és John Lennonnal is! Elmehetek végre?! – lett egyre ingerültebb Rekettyéssy Richárd.
- Persze, hiszen úgysem tudnám megakadályozni – szólt a felügyelő.
- Visznemlát! – vetette oda könnyedén a szabadulni vágyó és nagy sóhajjal indult bele a napfelkeltébe.
- Várjon! Csak még egy legutolsó kérdés – mondta Columbo a nyaralásra képtelensége miatt hirtelen sírásra hajló szájú Richárdnak - Honnan tudta a kora hajnali szürkületben, hogy a fán nem valódi rigók ülnek?
Rekettyéssy Richárd bankrabló ekkor büszkén elmosolyodott és a kamerába fordulva elárulta a megoldást:
- Korán reggel ritkán rikkant a rigó!
illusztrálva:
https://fradyendre.blogspot.com/2018/05/nyaralunk.html | |
| 467. | [tulajdonos]: vers - dal | Sági Ferenc : tipp | 2018-07-06 15:32 | Azon gondolkodtam - mivel nekem vannak mások által megzenésített verseim, illetve készítettem énekelhető dalfordításokat angolból - hogy a vers számomra valamelyest összekapcsolódik a dallal. Úgy érzem, egy rímes-ritmusos verset el lehet énekelni, míg egy szabadverset legfeljebb csak valami nagyon alternatív formában. Én igénylem azt, hogy egy versben benne legyen a dallá válás potenciálja.
Hogy ez régies, divatjamúlt gondolkodás-e, nem tudom.
Mindenesetre számomra kevés nagyobb dicséret létezik, mint amikor valaki megkeres azzal, hogy annyira tetszett neki egy versem, hogy megzenésítette. :) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 466. | Sági Ferenc : tipp2 | 2018-07-06 14:02 | | ha nem pontos fogalmakat használtam azért bocs. de gondolom érzed a szándékot, hogy mi alapján akartam elkülöníteni a két szöveg/vers kategóriát. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 465. | Sági Ferenc : tipp | 2018-07-06 14:01 | Én azt gondolom, hogy külön kell választani dolgokat. Szerintem ott van közöttünk ízlésbeli különbség (legalább is az alapján ami eddig lejött), hogy te inkább a kalsszikus versszerkezetekben hiszel és a szépség és a "jómodor" felöl közelíted meg a költészetet. És érzek olyasmit is, hogy ha valaki ezt a három főszabályt követi akkor az már automatikusan értékes. Egyébként ez sokaknál megfigyeltem, hogy alapból így állnak a költészethez. Ebből a kiindulásból valamit aztán tágulnak, és ezáltal eredetibb hangot ütnek meg, de valahogy ezt a békjót nem tudják levetkőzni.
Szerintem a befeketett munkát több féle képen lehet értelmezni. Lehet, hogy itt lőttem egy hozzászólásban már el, lehet hogy máshol, de Kern Andrástól hallotam egy interjúban a színházról, hogy tök mindegy hogy egy adott darabba 10 000 órát öltél vagy 1 órát, az a lényeg, hogy a végén hatással van - e. Lehet 10 000 óra is felesleges, mert nem kapja el az ember a lényeget, meg 1 óra is hasznos ha igen.
Én nem csodálkozom azon, hogy mostanában a szabadversek és ezzel együtt a trágárság "divatos". Gondolj bele mikor születtek a kalsszikus veresek, és akkor milyen bonyolultságú és szabályrendszerű világból származó érzéseket / hatásokat kellett lemodellezniük. És gondold el, hogy most mennyire bonyolult és parttalan minden. Ezek alapján szerintem sokkal inkább kifejezőbb lehet egy szabadvers. Sokkal jobban meg tudja fogni a lényeget.
Míg a klasszikus verseknél én érzek egyfajta port. Amikor egy klasszikus versszerkezetet látok, vagy klasszikusabb verset , akkor azt gondolom, hogy az írója a.) el akar menekülni a valóság elől. b.) régi módi az ízlése.
Egyikkel sincs gond. A gond, akkor van, amikor ideológiai alapon összecsapnak azok akik a klasszikus verset és szabadverseket írnak. Illetve erkölcsöt keresnek e mögött.
Persze én aláírom sokszorosan a saját ízléshez való jogot. Teljesen megértem, ha neked nem stílusod ez az egész. Viszont, ez egy egyéni ízlés. A művészet pedig folyamatosan hatás - ellenhatás, pont mint a töréntelem. Legalább is szerintem.
Bocsa a zavarosságért, tulajdonképpen ez nem egy egzakt válasz volt, hanem egy gondolatfolyam, ami erről az egész témáról eszembe jutott. Remélem nem volt sértő rádnézve sehol sem. | |
| 464. | [tulajdonos]: kedvetlenség | Sági Ferenc : kérdés | 2018-07-06 13:50 | Szia!
Értem én, de nehéz erre válaszolni. Talán akkor van baj, amikor egymás mellé rakok két verset, ahol az egyik az én olvasatomban vers (rímei vannak, ritmusa, normális helyesírása, gondolatai...), meg egy olyat, ami trágár kifejezésekkel megspékelt sorokba rendezett próza, azaz szabadvers (?), és a vers az állítólagos hozzáértő szerint le van sajnálva, a szabadvers (?) pedig önfeledt örvendezéssel fogadva, akkor bennem felmegy a pumpa és szélsőséges gondolataim támadnak...
Amikor pedig ez rendszeresen megtörténik, akkor sajnos ezeket a gondolatokat le is írom.
Ugyanakkor a szélsőséges gondolatokkal szemben könnyű érveket felhozni éppen a szélsőségességük miatt.
Maradjunk annyiban, hogy én egy versben sem szeretem a trágár szavakat, így számomra ez mindig öncélú. Talán azért, mert én a beszédemben sem használom ezeket, tehát én mindent ezek használata nélkül fejezek ki.
Mindegy, most megint elment a kedvem ettől az egésztől... | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 463. | Sági Ferenc : jav. | 2018-07-06 12:56 | Bocs, az elgépelések miatt, de szerintem nagyjából érthető mire akartam kilyukadni.
Üdv | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 462. | Sági Ferenc : kérdés | weinberger: recall | 2018-07-06 12:48 | Azt esetleg valaki tudná definiálni, hogy mit értünk öncélú trágárság alatt? Tök sokszor hallom ezt a kifejezést, legtöbbször olyankor mikor valakinek nem tetszik a trágár szavakat felhasználása irodalminak szánt szövegében.
Szerintem az az öncélú, amikor valaki csak azért rakja bele, hogy megmutassa, hogy ezt is meg meri csinálni. ( Bár szerintem ez nem nagy bátorság) Vagy tévedésből azt gondlja ez is egy stílus. De amikor nyomatékosítani akarunk valamit, vagy refelktálni a hétköznapi szóhasználatra, akkor úgy gondolom nagyon is a helyén van a trágárság.
Kicsit azt érzem, hogy bizonyos esetekben, egyfajta "sznob" (nem sértésnek szánom) hozzáállás miatt, sikk azt mondani, ha feltűnik egy trágárság, hogy öncélő művészkedő, kortársaskodó.
Persze megvan az ellenpólus is, amikor bizonyos körökben meg egyfajta "sznob" (nem sértésnek szánom) az a sikk, hogy minél trágárabb legyen valami, mert akkor az a kortárs.
Szerintem valahol érdemes lenne megtalálni az arany középutat. Mindenesetre ehhez tényleg az kéne, legalább is nekem, hogy valaki általánosságban megfogalmazza, hogy mi az öncélú káromkodás definíciója.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 461. | weinberger: recall | [tulajdonos]: torz értékrend | 2018-07-06 12:37 | | Ha jól emlékszem, még Tamás főszerkesztői működése idején megpróbáltuk összeszedni az "elvont" maradós Dokk-vers jellemzőit, és közöttük volt az útszéli szóhasználat is. Dörgő ledorongolás volt a reakció - talán eltúlzott volt a következtetésem a nem túl nagy arány miatt. Egy azonban biztos: akár az öncélú trágárság sem kizáró ok. Itt sem. | |
| 460. | [tulajdonos]: torz értékrend | 2018-07-05 21:23 | Olvasgattam az egyik szerki "építő" kritikáit és felfordult a gyomrom. A trágár sutyerákságot az egekig magasztalja, a jó verseket pedig lefikázza.
Egyszerűen nem értem, hogy lehet egy ennyire torz értékrendű ember szerkesztő?! Illetve dehogynem értem... Ez a dokk...
Azt hiszem, azért nem teszek ide verseket már egy ideje, mert nehezen viselném ezeket a dilettáns hozzászólásokat.
:-( | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
