NAPLÓK: Felvil.levelek (feladó:random)
Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 13:12 Összes olvasás: 24952| 138. | [tulajdonos]: ... | 2018-11-11 22:44 |
amikor a víz a földön cirkulálni kezd
odafönn a folyó még sótlan, édes
de a tenger már telített és zavaros
akár a város
cafrangok gyöngyök
és végtelen törekvő
Majomkenyérfák
felnyergelt szamár az idő (nincs aki megülje)
a kígyó gerince
nem sokat változott az elmúlt száz millió évben
csüngtél magadnak
magához az a tompa kondulás
olykor ha fűzött – száraz és homokos partokra indulok
hol a nap uralma csak és semmi más
szavaimból gömbölyű-fényes világok peregnek ott szét
és a madarakkal
akik holtan is megtartják egyensúlyukat
némán fogadjuk el egymás természetét
mögöttünk
hullámok nélküli hullámzás
monoton zúgó partok hirdetik
az állandóság közeledtét
napsárga körték koccannak emitt, hallgasd
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
jön a tél és nekem nincs már miből leadnom
még jó hogy ebben a hidegben valahogy
nemesebbnek érzünk minden dobbanást
akárha szándéktalan volna
különben tudod te jól hogy nem merészkedhetsz
az éhen maradt vágyak zabolátlanul
belehajtanak veled a ködbe
fagyok jönnek csikorgó csengettyűket lóbálván
és körülhordják nyáluk a világ
ízetlen vackain
a jég az jó, igen gondoljunk
csak a jégre, az olyan hűvösen egyszerű, mint
amilyen én próbálok maradni azzal szemben ami általad
elsöprő uralmat gyakorol felettem
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
